Egy kicsit belehaltak a szépségbe a hazaiak

Ha szigorúan a statisztikai adatokat nézzük: Cibona Zagreb-Maccabi Elite Tel-Aviv 87–82. Báder Márton: 13 perc, 6 pont, 5 lepattanó. Egyszerű számsor. Az eredmény és a magyar válogatott centerének száraz mutatói is. Ám csütörtök este Zágrábban nem pusztán szimpla meccset játszottak, és Báder Márton sem egyszerű számsorral körülírható teljesítményt nyújtott.

„Marci nagyon szépen dolgozott védekezésben és támadásban is. Nem mindig az a lényeg, hogy ki dobja a pontot. Amíg kialakul a helyzet, addig sem könnyű eljutni, és neki fontos szerep jutott az előkészítésben, a blokkolásokban, az elzárásokban. Megharcolt azért, hogy a társai szabadon törhessenek a palánk felé.”
Nem akárki mondta ezt a szakmai véleményt. Patonay Imre, a körmendiek „atyamestere” minősítette e szavakkal Báder teljesítményét a csordultig telt Drazen Petrovic Kosárcentrumban, közvetlenül a találkozó lefújása után.

„Nagyon jólesik, hogy sok magyar szurkoló kijár a meccseinkre. Minőségi kosárlabdát ennél közelebb nem játszanak Magyarországon, örülök, ha én is hozzájárulhatok ahhoz, hogy egyre többen jönnek Zágrábba” – mondta Báder Márton.
A 212 centis kosárlabdázó ezúttal is a kezdő ötös tagjaként futott ki a pályára, és egy óriási blokkal adta meg a találkozó alaphangját. A közönség egyébként is a horvát játékosoknak kijáró rajongással fogadta a magyar sportolót, ám a klasszikus „sapka” láttán rögtön az elején a tetőfokára hágott a hangulat. Bádert ennek ellenére a 7. percben lecserélte edzője, és csak a 27. percben küldte vissza ismét.

„Öten vagyunk centerek, Brindley Wright minden meccsen sokat játszik. Az, hogy a másik négy ember közül ki mennyi lehetőséget kap egy mérkőzésen, az ellenféltől, a taktikától, a szerkezettől vagy éppen a pillanatnyi formától függ. Luksa Andric, aki a helyemre állt be, ezúttal kimondottan jól játszott, nem volt értelme a változtatásnak” – értékelte a kialakult szituációt a magyar játékos.
Hogy mennyire így van, azt híven példázza, hogy amikor a második félidő elején Báder és Jurica Zúza is ott toporgott a zsűriasztalnál bevetésre várva, Andric a következő három támadás mindegyikét kosárral fejezte be, sőt az utolsót követően még egy bónuszbüntetőt is értékesített, így mind a két, becserélésre váró kosaras visszatért a padra.

Brindley Wright 25 pontjával a találkozó legeredményesebb kosárlabdázója lett, és a találatai mellett egyéb mutatványai miatt is érdemes volt a parketten tartani. A Belgiumból érkező univerzális, tipikus „amerikai fazon” kosárlabdázónak finoman fogalmazva sem a védekezés az erőssége. Ám ő nyilván nem így érzi, ezért minden rá vonatkozó bírói ítéletet hevesen kommentál. Egyszer az olasz bírónak tartott kiselőadást, amelynek végén egész egyszerűen elverte a játékvezető fenekét, ahogy az apukák szokták neveletlen gyermekeikkel. Majd mivel Chiari sporttárs e cselekedetet szó nélkül hagyta, Wright felbátorodott, és megfogta a görög bíró derekát is magyarázkodás közben. Szpiridonosz úr viszont ezt nem vette jó néven, és morcos tekintettel óva intette az amerikait, nehogy még egyszer…
Húszpontos hazai vezetésnél még jöttek különféle trükkök – a kékek kicsit belehaltak a szépségbe –, és felzárkózott a Maccabi.

„Nem először fordul elő velünk, hogy a végén magunkra húzzuk az ellenfelet, nem tudom, mi ennek az oka. Erőnléti gondjaink nincsenek, talán jobban kellene koncentrálnunk. A lényeg, hogy megvan a harmadik győzelmünk is, ráadásul a Maccabit mitikus tisztelet övezi mindenfelé” – hangzott Báder sommázata.