Munkamániás kapitányt kaphatunk

Akik jobban ismerik Bölöni Lászlót, az erdélyi Marosvásárhelyről származó 108-szoros román válogatott futballistát, az Európa-szerte ismert szakembert, azt mondják: ő a gondolkodó edző. Élete, karrierje, tökéletességre törekvése, munkába vetett hite, elhivatottsága és megfontoltsága teszi ilyenné, s nyilván ezen tulajdonságok miatt forszírozza a Magyar Labdarúgó-szövetség elnöke, Kisteleki István Bölöni László szerződtetését. A magyar futball rajongói is sokat tudnak róla, és mégis olybá tűnik, a holdról szállhat alá a magyar futball romjaira.

Tökéletes trükkök a káposztafejek között

Bölöni László olyan családban, olyan közegben nőtt fel, amelyben alapvető erkölcsi normának számított az igazmondás, a becsületesség. Marosvásárhelyen született, a gyermekéveit Dicsőszentmártonban töltötte. Alig állt lábra, már szerelembe esett a labdával, ám alapvető kötelességének mégsem a focizás, hanem a tanulás számított. Kiváló volt az iskolában, s a legjobbak közé tartozott a futballpályán is: ünnepelt sztárként fejezte be tanulmányait, válogatott labdarúgóként vehette át a fogorvosi diplomát.

Bölöni Lászlót, bár érdekelte a foghúzás, a labdarúgás szeretetétől mégsem tántorította el az orvostudomány, ő mindent a futballnak rendelt alá. Azt már gyermekként felfogta, hiába az istenáldotta tehetség, hiába az elhivatottság, munka nélkül semmire sem megy. Ezért órákon át, unalomig gyakorolt, tökéletesítette rúgótechnikáját; az első pályát a konyhakert és a baromfiudvar határolta terület jelentette. A káposztafejek és a kardvirágok bánták a cseleket, a muskátlik, a rózsabokrok meg a gólörömöt, a pajta ajtaja pedig a hatalmas erejű lövéseket. A gyerek krétával futballkaput rajzolt a fatákolmányra, s a lécek közötti résen rúgta át a labdát, s így gyakorolt napestig. Szülei és bátyja jóleső érzéssel figyelték a törékeny, göndör hajú, kék szemű Lacika játékát.

Ha kilépett a pályára, őrjöngtek a szurkolók

Sztárnak készült. Olyan közegben, rendszerben kívánt a magasba jutni, ahol a sors nem kedvezett a Romániában csak bozgornak, azaz hazátlannak csúfolt magyaroknak. Neki mégis sikerült: 17 évesen lett az ASA Tirgu Mures labdarúgója, s bár nem tartozott a csillogó-villogó, fülén és hátán labdát táncoltató zsonglőrök közé, mégis őt ünnepelte Marosvásárhely népe.

S hogy miért? Azért, mert megalkuvás nélkül futballozott, mert hatalmas munkabírásának köszönhetően akkor is hajtott, ha gyengébben ment neki a játék. Bár számos kiváló labdarúgó szerepelt akkoriban Marosvásárhelyen, mégis elsősorban Bölöni László miatt jártak az ASA mecscseire az emberek. Amint megjelent a játékoskijáróban, felállva ünnepelték meg. Valósággal imádták a marosvásárhelyiek – 2000-ben a huszadik század legjobb erdélyi sportolójának választották, 2002-ben pedig Pro Urbe-díjjal tüntették ki. Ugyanakkor ő is él-hal szülővárosáért, a klubot sem felejti, nem véletlenül szolgálta tizennégy éven át.

Könnyek a magyarok elleni vb-selejtező után

Bölöni a hatalom nyomására szerződött az európai álmokat szövögető Steauához. Romániában dúlt a diktatúra, ám ő – bár igazságérzete gyakran háborgott – nem foglalkozott a politikával.


A legvadabb körülmények közepette is tette a dolgát, s olyannyira jól, hogy a keleti blokk országai közül elsőként nyert BEK-et a Steauával. Puskás Ferencen kívül csak Bölöni László mondhatja el magáról, hogy magyarként magasba emelhette a dicsőségért járó trófeát. S bár Romániában tombolt a magyarellenesség, ő mégis kihagyhatatlan volt a válogatottból. Félt tőle a hatalom: búcsúmérkőzését sem a hazájában rendezték meg, (Csehszlovákiában, egy válogatott meccsen húzott utoljára címeres mezt) attól tartva, hogy nagyobb ünneplésben részesül a búcsúzó, mint a diktátor, Nicolae Ceausescu.

Bölöni László sok nagy csatát megélt játékosként és edzőként, ám talán a legnagyobbat 2001 júniusában éppen a magyar válogatott ellen vívta. Aki látta, nehezen felejti azt a világbajnoki selejtezőt. Nem csupán a ránk mért 2–0-s vereség miatt. Bukarestben a Bicskei Bertalan vezette magyar válogatott volt az ellenfél. Nos, Bölöni László román állampolgárként mindig magyar maradt, magyarul írt, magyarul gondolkodott, magyarul álmodott. A himnuszok hallgatása közben a román és magyar zászlót látva eszébe jutott nagyapja, akit a kukoricatábla melletti árokparton lőttek le a román rendőrök, és – mint mesélte – eszébe jutott nagyanyja is, aki deportáltként éveken át dolgozott a Duna-deltában, embertelen körülmények között, és eszébe jutottak gyermekkori, magyar válogatottságról szövögetett álmai is. Élete legnagyobb mérkőzése előtt hallgatta tehát a himnuszokat, s a meccs után kicsorduló könnyek pedig a lelkében dúló ütközet hatására jelentek meg az arcán.

A nehezen kezelhető játékosokkal is szót ért

Az alapos, felkészült szakemberek közé tartozik: a magyarok elleni mérkőzés előtt például tökéletesen feltérképezte a magyar keretet. Nem csupán a Bicskei-csapat játékosainak technikai, fizikai állapota érdekelte, hanem mentális felkészültsége is. A szövetségi kapitányként elért sikerek ellenére is inkább Portugáliába szerződött, ahol két év alatt az addig bukdácsoló Sportingból kupagyőztest és bajnokcsapatot kovácsolt. Kiegyensúlyozatlan, morálisan legyengült társulatot vett át, s három forduló sem telt el, és kikezdte a sajtó. Az Alverca elleni hazai vereséget követően már a fejét követelték, ám a Sporting vezetősége kitartott mellette. Majd visszacsábították Jardelt, aki aztán 42 gólt rúgott. Igaz, a brazil csatár azért egyedül kevés lett volna a sikerhez.

Jardel nem volt egy lábtól fölfelé zseni... Rengeteg törődés és meggyőzés hatására állt be a sorba a kicsit léha csatár. Végül is ezt a csatát az edző nyerte meg, Jardel elfogadta a szakember módszereit, és együtt ünnepelhették a bajnoki címet. Bölöni László számára sok tanulsággal szolgáltak a lisszaboni évek: vizsgálatot tartott, elemezte, mit tett jól és mit kellett volna másként csinálnia a csapatért. Ezúttal is igazolva látta, hogy a labdarúgás csapatjáték, éppen ezért soha nem ügyeletes sztár, hanem a gárda számít. Bölöni munkastílusa felrázta az elkényeztetett, kényelmeskedő sztárokat, az edző fegyelmet követelt, felszámolta az öltözői liberalizmust, az egyéni érdekek előtérbe helyezését, mondván, az önállóság a futballpályán nem csaphat át anarchiába.

Kudarccal végződött monacói edzősködés

2003-tól aztán három, a kívülállók szemével nézve csodás, ám a futball forgatagában élő edző számára munkával teli, gyötrelmes év következett. Új csapat építését bízták rá Rennes-ben, és az együttműködés gyümölcse lett a klub történetének eddigi legjobb eredményeinek egyike: a negyedik helyezés. Nem véletlen, hogy hosszú távon terveztek a szakemberrel, ám Bölöni László a nyáron nem tudott ellenállni a jóval híresebb AS Monaco csábításának, és a hercegség csapatához szerződött.

Inkább ne tette volna – gondolhatnánk –, hiszen pályafutásának legnagyobb bukását élhette át. Tíz forduló után szerződést bontott vele a Monaco, bár a szakember kijelentette, hogy nem bánja ezt, mondván, megnyugvást jelent számára a szakítás; ami viszont tény, a „felszabadulása” késztette arra az MLSZ vezetőit, hogy tárgyaljanak vele.

Amennyiben Bölöni László elvállalja a felkérést, valóra válik egyik gyermekkori álma. Ugyanakkor azt is tudja, „igenjével” nem kis kockázatot vállal. De reménykedni lehet: hátha neki szövetségi kapitányként sikerül csodát tennie a magyar futballban. ---- Legtöbben az 1983. április 16-án, Bukarestben játszott Románia–Olaszország Eb-selejtezőt emlegetik Bölöni Lászlóval kapcsolatban, mert akkor az ő góljával nyertek a románok. Az a meccs Dino Zoffot is megviselte: az olasz kapuslegenda a mérkőzés után lemondta a válogatottságot. Harmincegy évesen juthatott ki első és egyetlen világversenyére, a következő évi, franciaországi Eb-re.

Óriási meglepetésre, a bukaresti Steaua nyerte meg a BEK-et: Bölöniék Sevillában 0–0-ra végeztek a Barcelonával. A középpályás jól játszott, ám elhibázta a büntetőt, de csapattársa, a kapus Helmut Ducadam elkápráztatta a világot azzal, hogy négy tizenegyest is hárított. A Steaua abban az évben a Szuperkupát is megnyerte, úgyhogy nagyszerű együttese volt Romániának.

Generációváltás volt a román válogatottnál. Bölöni László szövetségi kapitány, támadások közepette, kihagyta a csapatból a világsztár Gheorghe Hagit, valamint Dan Petrescut és Gheorghe Popescut. Helyükre tehetséges fiatalokat épített a válogatottba, mint például Marius Niculaét, akit később a Sportinghoz is magával vitt. A magyar válogatottat vb-selejtezőn azért legyőzte Románia.

Kiválóra sikeredett Bölöni László lisszaboni edzőködése, hiszen bajnoki címet szerzett csapata, a Sporting, ráadásul még kupagyőztes is lett. Ő fedezte fel és építette a csapatba az azóta már világhírre vergődött Cristiano Ronaldót, Hugo Vianát és Ricardo Quresmát is. A szakemberről – edzésnaplóját felhasználva – könyv jelent meg Portugáliában, a szurkolók nagyon szerették.

Franciaországban, a Rennes együttesénél új csapat építésével bízták meg. Munkálkodása 2005-ben érett be, Bölöni László irányításával a korábban kiesési gondokkal küszködő együttes a negyedik helyen végzett, és indulhatott az UEFA-kupában. Innen az idén nyáron a Monaco kispadjára vezetett az útja, de ott már a kudarc is megérintette az edzőt. Nemrégiben, tíz meccs után felállították. ---- Kisteleki István kedden, nem sokkal 12 óra előtt bejelentette: Várhidi Pétert nevezte ki megbízott szövetségi kapitánynak a Kanada elleni mérkőzésre. Érdekesség, hogy az Újpest kispadján 2000-ben Várhidi Pétert Kisteleki István váltotta, és a jelenlegi MLSZ-elnöknek az a Teodoru Vaszilisz volt a Megyeri úton a pályaedzője, aki most a beugró kapitányt segíti majd.

„Várhidi Péter múltjával mindenki tisztában van – kezdte a döntés indoklását Kisteleki István. – Ugyanakkor azt is látjuk, hogy az U19-es válogatottal sikeres. A Kanada elleni találkozó nagyon fontos, sokkal lényegesebb, mint azt sokan gondolják. Már ezen a meccsen is látszania kell, hogy új szellemet szeretnénk a válogatott körül. Nem könnyű feladat, de bízunk Várhidi Péterben.”
Vagyis jönnek a fiatalok. Kérdés, van-e értelme ennek az egésznek, hiszen Várhidi Péter minden bizonnyal csak ezt az egy meccset tölti a válogatott kispadján.

„Meg kell mutatni, hogy vannak olyan futballistáink, akik az elkövetkezendő néhány évben ott lehetnek a válogatottban – folytatta Kisteleki István. – Olyan keretet kell kijelölnie a megbízott kapitánynak, amelyben felfedezhető a jövő. A Kanada elleni mérkőzésnek irányt kell mutatnia, e meccset követően mindenkinek éreznie kell, hogy elindultunk valamerre. Alapos válogatással és jó szakmai észrevételekkel el lehet kezdeni kialakítani egy új csapat gerincét, amely akár évek múlva is együtt lesz majd. Csak elveket fogalmaztunk meg a Kanada elleni mérkőzés kapcsán: stabil csapatot szeretnénk, amelyben helyet kapnak azok, akikre a jövőben is számíthatunk, és azok is, akik a jelen legjobbjai. No és persze az eredmény is fontos ezen a meccsen.”

Kisteleki István elmondta még, hogy Várhidi Péter megbízása egyelőre erre az egy mérkőzésre szól, vagyis valóban csak ideiglenes megoldásról van szó.

Hozzátette, hogy azért esett segítőként Teodoru Vasziliszra a választás, mert ő tökéletesen ismeri utánpótláskorú játékosainkat. Vagyis előreláthatólag igencsak megfiatalított csapat lép majd pályára Kanada ellen, amelyben meghatározó szerephez juthatnak majd az MTK fiataljai, hiszen Teodoru velük foglalkozik.

Kisteleki István kérdésünkre még elmondta, hogy Bölöni Lászlóval kapcsolatban a helyzet változatlan, vagyis egyelőre nincs elmozdulás az ügyében, hivatalos tárgyalás még nem történt. Détári Lajos sorsáról – ő volt Bozsik Péter segítője – egyelőre nincs döntés, ő a szövetség alkalmazottja, vele kapcsolatban az új kapitány hoz majd végleges döntést.