Játékszabályok

Fontosabb szabályok:
• Csapatonként, maximum 9 fő – 5 fő mezőnyjátékos, 1 fő kapus és 3 fő csere –jelentkezhet.
• A mérkőzéseken a legkisebb lehetséges létszám 4 fő (3 fő mezőnyjátékos + 1 fő kapus) 3 fővel a mérkőzés nem játszható tovább. A játékidő 2 x 12 perc.
• Döntetlen esetén büntetőrúgások döntenek a végeredményről.
• A mérkőzéseken, csak tornacipőben lehet pályára lépni!

I. szabály
A játékosok száma
1. A játékban két csapat vesz részt, legfeljebb 6–6 játékossal, közülük 1–1 fő a kapus.
2. A cserejátékosok maximális száma 3 – 3 fő.
3. Cserék korlátlan mennyiségben hajthatók végre egy-egy mérkőzés folyamán. A lecserélt játékos ismét beállhat egy másik játékos cseréjeként.
4. A csere akkor szabályos, ha olyan időpontban történik, amikor a labda nincs játékban.
5. Bármely játékos helyet cserélhet a kapussal, abban az esetben, ha a kapus megsérül.

Büntető rendelkezések
Amennyiben bármi oknál fogva az I/1.-es pontban meghatározott létszámnál több játékos tartózkodik a pályán, az adott csapatot két percbüntetéssel sújtja a játékvezető, melynek letöltésére az a játékos köteles, aki a szabálytalan csere folytán lépett a pályára.

II. Szabály
A játékosok felszerelése
1. A játékosok semmi olyan felszerelési tárgyat nem viselhetnek, amely a többi játékosra nézve veszélyes lehet.
2. A játékosok nem viselhetnek stoplis cipőt, csak a műfűre és salakra alkalmas „hernyótalpas” sportcipő, vagy edzőcipő használható.
3. A kapusnak olyan színeket kell viselnie, mely megkülönbözteti őt a többi játékostól és játékvezetőtől.
4. Ittas egyén, vagy akit a játékvezető alkalmatlannak tart a játékra, nem léphet pályára.

Büntető rendelkezések
E szabály mindenfajta megsértéséért a vétkes játékost le kell küldeni a játéktérről. Amennyiben a játékos felszerelésével volt probléma, abban az esetben térhet vissza a pályára, ha lecserélte a kifogásolt felszerelést.


III. szabály
A játékvezető
Minden mérkőzés vezetésére játékvezetőt kell kijelölni. A játékkal és a mérkőzés eredményével kapcsolatos tényekre vonatkozó döntései véglegesek.

A játékvezető:
1. Érvényt szerez a szabályoknak,
2. Biztosítja az időmérést,
3. Méri a kiállítás 2 perces idejét,
4. Korlátlan joga, hogy a játékot valamely szabálytalanság miatt bármikor megállítsa,
5. Attól a pillanattól kezdve, hogy a játéktérre lép, figyelmezteti a szabálytalan vagy sportszerűtlen magatartását tanúsító játékosokat, és további szabálytalanság vagy sportszerűtlenség esetén kizárja őket a játékból,
6. Kiállítja azt a játékost, aki véleménye szerint durva játékban vagy súlyos sportszerűtlenségben vétkes, vagy aki goromba, sértő kifejezéseket használ,
7. A játék minden megszakítása után jelt ad a folytatásra,
8. Ha a pályát alkalmatlannak találja a játékra, felfüggeszti a játékot.

IV. szabály
A játék időtartama
1. A mérkőzés ideje 2 x 12 perc.
2. A szünet időtartalma nem tarthat tovább 3 percnél.
3. A játékidőt a játékvezető méri, futó óra mellett.
4. A mérkőzést meg kell hosszabbítani a büntetőrúgás végrehajtására.
5. Ha egy csapat a sorsolás miatt egymás után kétszer játszik, akkor 5 perc pihenő áll rendelkezésére.

V. szabály
A játék kezdete
A mérkőzés előtt a térfélválasztás és a kezdőrúgás jogát éremfeldobással kell eldönteni. Amelyik csapat a sorsolásnál nyer, térfelet választ. A másik csapat végzi el a kezdőrúgást.
A kezdőrúgás elvégzéséig minden játékosnak a saját térfelén, a nem kezdő csapat játékosainak pedig a labdától legalább 3 m távolságra kell tartózkodniuk. A labda akkor kerül játékba, ha elrúgták és előre /az ellenfél térfele irányába/ elmozdult. Az a játékos, aki a kezdőrúgást végezte, mindaddig nem játszhatja meg még egyszer a labdát, míg azt egy másik játékos meg nem érintette.
Gól után a játékot ugyanilyen módon kell újra kezdeni.
Kezdőrúgásból közvetlenül gól nem érhető el.

Más ideiglenes játékmegszakítás után, amelyre a szabályok nem intézkednek, és a labda közvetlenül a megszakítást megelőzően nem haladt át az oldal- vagy kapuvonalon, a játékvezetőnek játékvezetői labdát kell ejtenie azon a helyen, ahol a megszakítás pillanatában volt. Ha azonban a labda a játék megszakításának pillanatában a büntetőterületen volt, akkor a labdát a 6 m-es vonalnak azon a pontján kell leejteni, amely a legközelebb esik ahhoz a helyhez, ahol a labda a játék megszakításának pillanatában volt. A labda akkor kerül játékba, amikor a talajt érinti. Ha az így játékba hozott labda az oldal- vagy kapuvonalon áthaladt, mielőtt egy játékos érintette volna, a játékvezetői labdaejtést meg kell ismételni. Meg kell ismételni akkor is, ha egy játékos hozzáér a labdához, mielőtt az a talajt érte volna.

VI. szabály
A labda játékban és játékon kívül
A labda játékon kívül van:
1. Ha akár a földön, akár a levegőben, teljes terjedelmében áthalad a kapu- vagy oldalvonalon,
2. Ha a játékvezető a játékot megszakítja.

A labda minden más esetben, játékban van a mérkőzés kezdetétől a végéig, akkor is:
1. Ha valamelyik kapufáról vagy a keresztlécről a játéktérre visszapattan,
2. Ha a játéktéren tartózkodó játékvezetőről lepattan,
3. Ha feltételezhetően szabálysértés történt, amíg a játékvezető nem állította meg a játékot.

VII. szabály
Gól
Ha a szabályok másként nem rendelkeznek, gól akkor van, ha a labda teljes terjedelmével áthalad a kapuvonalon a kapufák között és a keresztléc alatt anélkül, hogy a támadócsapat valamelyik játékosa kézzel vagy karral bedobta, bevitte, vagy szándékosan beütötte volna.
A mérkőzést az a csapat nyeri, amelyik a játék során több gólt ért el. Ha nem esett gól, vagy mindkét csapat azonos számú gólt ért el, a mérkőzés döntetlen.
A közvetlen kieséses mérkőzéseken döntetlen eredmény esetén büntetőrúgások döntenek. Mindkét csapat öt-öt tagja végzi el a büntetőrúgásokat, akik a pályán voltak a mérkőzés lefújásakor. Az a csapat jut tovább, akinek játékosai több büntető gólt értek el. Amennyiben a gólok száma az öt játékos után egyenlő, a csapat többi tagja (valamennyi játékos, a kapust is beleértve) felváltva lövi, amíg egyik csapat nem hibázik.

VIII. szabály
Szabálytalanságok és sportszerűtlen viselkedések
Közvetlen szabadrúgással büntetendő az a játékos, aki szándékosan /vigyázatlanul, meggondolatlanul/ elköveti a következő tizenegy szabálysértés valamelyikét:
1. Az ellenfelet megrúgja, vagy megkísérli megrúgni
2. Az ellenfelet gáncsolja, azaz lábával buktatja, vagy megkísérli buktatni, illetve ilyen szándékkal előtte vagy mögötte lehajol
3. Nekiugrik ellenfelének
4. Az ellenfelet erőszakosan vagy veszélyes módon támadja
5. Az ellenfelet, aki őt nem akadályozza, hátulról támadja
6. Az ellenfelet megüti, megkísérli megütni, vagy leköpi
7. Az ellenfelet visszatartja
8. Az ellenfelelt ellöki
9. Az ellenfelet vállal elsodorja, vagy megtaszítja
10. Becsúszó szereléssel próbálja megjátszani a labdát, akár érinti az ellenfelet, akár nem
11. kezezést követ el, azaz karjával vagy kezével megfogja, dobja, viszi, vagy üti a labdát /ez nem vonatkozik a saját büntetőterületén belül tartózkodó kapusra/.

A közvetlen szabadrúgást az ellenfél arról a helyről végzi el, ahol a szabálysértés történt.
Ha a felsorolt tizenegy szabálysértés bármelyikét a védőcsapat játékosa a büntetőterületen követi el, akkor büntetőrúgást kell ítélni, a labda helyére való tekintet nélkül, feltéve, hogy a labda, játékban van.

Közvetett szabadrúgással büntetendő az a játékos, aki elköveti a közvetett szabálysértések valamelyikét:
1. A játékvezető véleménye szerint veszélyes módon játszik, pl. megkísérli a labdát megrúgni, amikor az a kapus kezében van.
2. Anélkül, hogy a labdát meg akarná játszani, szándékosan feltartóztatja az ellenfelet /zárás/, azaz a labda és az ellenfél közé fut, vagy testével akadályozza az ellenfelet.
A büntetőterületen belül támadja a kapust.

Mint kapus:
1. Úgy végzi el a kidobást, hogy más játékos nem érinti, vagy játssza meg a labdát, illetve a labda nem érinti a földet a kapus térfelén /ebben az esetben a közvetett szabadrúgást a felezővonalról kell elvégezni/,
2. Kézzel érinti, vagy megjátssza a labdát, amit csapattársa szándékosan odarúgott hozzá,
3. Saját csapata javára megítélt pontrúgásból közvetlenül hozzá továbbítják a labdát, és ő azt kézzel érinti, vagy megjátssza,
4. 4 másodpercnél tovább birtokolja kézzel, lábbal a labdát a saját térfelén.

A közvetett szabadrúgást az ellenfél arról a helyről végzi el, ahol a szabálytalanság történt. Ha azonban a büntetőterületen történt, akkor a rúgást a 6 m-es vonal azon pontjáról kell elvégezni, amely a legközelebb van a szabálysértés helyéhez.

Büntető intézkedések
A játékost sárga kártyával kell figyelmeztetni, ha az alábbi cselekedetek valamelyikét követi el:
1. Következetesen vét a játékszabályok ellen.
2. Szavakkal vagy mozdulatokkal bírálja a játékvezető bármilyen ítéletét.
3. Sportszerűtlenül viselkedik.
4. Szabadrúgás, partrúgás alkalmával nem az előírt helyen tartózkodik.
5. Szándékosan akadályozza a játék folytatását.

E szabálysértések bármelyikének esetén a figyelmeztetés mellett közvetett szabadrúgást kell ítélni az ellenfél javára a szabálysértés helyéről, feltéve, hogy súlyosabb szabálysértés nem történt. Ha azonban a szabálytalanság a büntetőterületen történt, akkor a közvetett szabadrúgást a 6 m-es vonal azon pontján kell elvégezni, amely a legközelebb van a szabálysértés helyéhez.

Ki kel állítani, piros kártya felmutatása mellett azt a játékost, aki a játékvezető véleménye szerint:
1. Durva játékban vétkes.
2. Erőszakosan játszik /súlyos sportszerűtlenségben vétkes/.
3. Goromba, durva vagy sértő kifejezéseket használ.
4. Másodszor is figyelmeztetéssel /sárga kártya/ járó vétséget követ el.

5. Ha a játékvezető véleménye szerint egy játékost, aki az ellenfél kapujára tör, és nyilvánvaló lehetősége van gól elérésére, az ellenfél meg nem engedett - azaz szabadrúgást vagy büntetőrúgást maga után vonó - eszközökkel megállít, és ez által a támadójátékos csapatát megfosztja a gólhelyzettől, akkor a vétkes játékost súlyos sportszerűtlenség címén ki kell állítani.
6. Ha a játékvezető véleménye szerint egy játékos - kivéve a saját büntetőterületén levő kapust - szándékos labdakezezéssel gól elérésében gátolja meg az ellenfelet, vagy nyilvánvaló gólhelyzetet semmisít meg, akkor a vétkes játékost súlyos sportszerűtlenség címén ki kell állítani.
7. A kiállított játékos 2 perces büntetés után kapcsolódhat újra a játékba, és a csapata addig emberhátrányban játszik.

IX. szabály
A szabadrúgás
Kétféle szabadrúgás van:
1. Közvetlen, amelyből a vétkes csapattal szemben közvetlenül gól érhető el,
2. Közvetett, amelyből gól csak akkor érhető el, ha a szabadrúgást végző játékos érinti vagy megjátssza a labdát, mielőtt az a kapuba jut.

Ha egy játékos szabadrúgást végez, az ellenfél valamennyi játékosának a labdától legalább 3 m távolságra kell lennie, amíg a labda játékban nem kerül.
A labda akkor kerül játékba, ha elrúgták és elmozdult. Ha az ellenfél egyik játékosa 3 m-nél közelebb megy a labdához mielőtt a szabadrúgást, elvégezték volna, a játékvezető mindaddig nem engedélyezheti a szabadrúgás végrehajtását, amíg a szabály előírásait nem tartják be.
A szabadrúgás elvégzésekor a labdának mozdulatlanul kell állnia a földön.
A szabadrúgást végző játékos csak akkor játszhatja meg ismét a labdát, ha azt egy másik játékos is érintette, vagy megjátszotta.

Büntető rendelkezések
1. Ha a szabadrúgást végző játékos a játékba került labdát másodszor is megjátssza, mielőtt azt egy másik játékos érintette, vagy megjátszotta volna, akkor közvetett szabadrúgást kell ítélni az ellenfél csapata javára arról a helyről, ahol a szabálysértés történt. Ha azonban a büntetőterületen történt, akkor a közvetett szabadrúgást a 6 m-es vonal azon pontjáról kell elvégezni, amely a legközelebb van a szabálysértés helyéhez.
2. Ha a szabadrúgásra jogosult csapat 10 másodpercen belül nem végzi el a rúgást, akkor az ellenfél javára közvetett szabadrúgást kell ítélni.

A közvetlen és a közvetett szabadrúgás megkülönböztetése céljából a játékvezető a közvetett szabadrúgás megítélését karja feje fölé emelésével jelzi. Ez a jelzés addig tart, amíg a szabadrúgás meg nem történt, és a labdát más játékos nem játszotta, vagy érintette meg, vagy a labda el nem hagyta a játékteret.

X. szabály
A büntetőrúgás
Büntetőrúgást kell ítélni, ha egy játékos a saját büntetőterületén a közvetlen szabadrúgásokat maga után vonó cselekmények egyikét követi el.
Büntetőrúgásból közvetlenül gól érhető el.
A büntetőrúgást a büntetőpontról kell elvégezni. Végrehajtásakor a büntetőrúgást végző, egyértelműen azonosított játékost és az ellenfél kapusát kivéve valamennyi játékosnak a játéktéren, de a büntetőterületen kívül és a büntetőponttól legalább 5 m távolságra kell lennie. Az ellenfél kapusának a labda elrúgásáig a kapuvonalon, a kapufák között kell állnia és lábát nem szabad onnan elmozdítania. A büntetőrúgást végző játékosnak a labdát előre kell rúgnia, és csak akkor játszhatja meg ismét, ha már egy másik játékos is érintette vagy megjátszotta. A labda akkor van játékban, ha elrúgták és elmozdult.

Büntető rendelkezések
1. Ha a büntetőrúgás végrehajtásakor a védőcsapat követ ell szabálysértést és nem esett gól, a büntetőrúgást meg kell ismételni
2. Ha a támadócsapat követ el szabálysértést - kivéve a büntetőrúgást, elvégző játékost - és gól esett, azt érvényteleníteni kell, és a büntetőrúgást meg kell ismételni
3. Ha a büntetőrúgást végző játékos a labda játékba hozatala után követ el szabálysértést, az ellenfél javára közvetett szabadrúgást kell ítélni a szabálysértés helyéről, a büntetőpontról.

XI. szabály
Az oldalberúgás
Az oldalberúgás a játék egyik folytatásának módja.
Ha a labda akár a földön, akár a levegőben teljes terjedelmével áthaladt az oldalvonalon, oldalberúgással kell játékba hozni arról a helyről, ahol a labda áthaladt az oldalvonalon. Az oldalberúgást annak a csapatnak a játékosa végzi el, amelyiknek az ellenfele utoljára érintette a labdát. A rúgás bármely irányba elvégezhető. A rúgást végző játékosnak vagy az oldalvonalon, vagy a játéktéren kívül kell állnia. A labdának mozdulatlanul kell állni az oldalvonalon.
A labda azonnal játékban van, ha elrúgták és elmozdult a játéktér irányába. Az oldalberúgást végző játékosnak nem szabad újra megjátszania, míg más játékos nem érintette, vagy játszotta meg. Az ellenfél játékosainak legalább 3 méter távolságra kell lenniük az oldalberúgás helyétől. Oldalberúgásból közvetlenül nem érhető el gól.

Büntető rendelkezések
1. Ha az oldalberúgást szabálytalanul végezték el, a rúgást az ellenfél végzi el
2. Ha az oldalberúgást nem arról a helyről végezték el, ahol a labda áthaladt az oldalvonalon, a rúgást az ellenfél végzi el
3. Ha a rúgó játékos nem végzi el az oldalberúgást attól a számított 10 másodpercen belül, hogy a labda birtokába kerül, a rúgást az ellenfél végzi el.

XII. szabály
A kidobás
A kidobás a játék folytatásának egyik módja.
Ha a labda a levegőben vagy a földön teljes terjedelmével áthaladt a kapuvonalon - a kapufák közötti rész kivételével - és utoljára a támadócsapat játékosa játszotta meg, akkor a kapusnak a büntetőterületről állva vissza kell dobnia a játékba a labdát úgy, hogy az hagyja el a büntetőterületet, de ne kerüljön át a felezővonalon.
A labda akkor van játékban, amikor elhagyja a büntetőterületet. A kidobás akkor érvényes, amikor a labdát a büntetőterületen kívül egy másik játékos érintette, vagy megjátszotta, vagy amikor a labda a kapus térfelén érintette a talajt. Az ellenfél játékosainak a büntetőterületen kívül kell maradniuk, amíg a labda játékba nem kerül. A kapus addig nem játszhatja meg a labdát, míg azt más játékos nem érintette, vagy játszotta meg.
Kidobásból közvetlenül nem érhető el gól.

Büntető rendelkezések
1. Ha a labda úgy kerül át a másik térfélre, hogy előtte a kapuson kívül más játékos nem érintette, vagy játszotta meg, illetve a labda nem érintette a talajt a kapus térfelén, akkor közvetett szabadrúgást kell ítélni, amit az ellenfél a felezővonal bármely pontjáról elvégezhet,
2. Ha a kapus egyik csapattársa vagy az ellenfél egyik játékosa a kapus büntetőterületén érinti a labdát, a kidobást meg kell ismételni,
3. Ha a labda nem hagyja el a büntetőterületet, a kidobást meg kell ismételni,
4. Ha a kapus újból érinti, vagy megjátssza a labdát mielőtt azt egy másik játékos érintette volna, az ellenfél javára közvetett szabadrúgást kell ítélni a második érintés helyéről.

XIII. szabály
Versenybizottság
A bajnokság szervezője Versenybizottságot nevez ki, amelynek tagja a verseny egyik szervezője és két játékvezető. Minden olyan kérdésben, amelyet a jelen versenykiírás nem rendelkezik, vagy a csapatok között felmerülő vitás kérdés, a versenybizottság dönt.
A versenybizottság döntéseit vita után szavazattöbbséggel hozza meg, és erről tájékoztatja a kérdésben érdekelt feleket.
A versenybizottság határozatai ellen jogorvoslat nincs.



Lebonyolítási rend

A benevezett csapatokat a helyszínen a focitorna kezdését megelőzően legalább 30 perccel a szervezők (a jelentkező csapatok számától függően) csoportokba sorsolják. A sorsolás véletlenszerű.
A csoportba sorsolással kapcsolatban a csapatok nem élhetnek fellebbezéssel.

Minden selejtezőcsoport minimum négy, maximum öt csapatot foglal magában, a megjelent csapatok száma szerint.

A selejtezőcsoportokban körmérkőzéses rendszerben minden csapat minden csapattal játszik egy mérkőzést.

A mérkőzések eredményei alapján a csapatok győzelem esetén 3 pontot, döntetlen esetén 1-1 pontot kapnak, a vesztes csapat nem kap pontot.

A pontok alapján kialakul egy végső sorrend. Pontazonosság esetén az azonos pontszámú csapatok között az egymás ellen játszott eredmény számít, amennyiben ez is döntetlen, úgy a jobb gólarány. Amennyiben a gólarány is megegyezik, úgy a több lőtt gól. Amennyiben így sem dől el a sorrend, sorsolás történik a versenybizottság által pénzfeldobással.

A selejtezőcsoportokból az első 2-2 csapat jut tovább.

Két napos torna esetén a továbbjutott 2-2 csapat a torna második napján játszik tovább.

A selejtezőcsoportokból továbbjutó csapatok egyenes kiesési rendszerben folytatják a játékot. Döntetlen esetén büntetőrúgások következnek.

Az elődöntők vesztesei vívják a 3. helyért a mérkőzést. Döntetlen esetén 2 x 3 perces hosszabbítással, az aranygól szabályai szerint. Amennyiben a hosszabbításban bármely csapat játékosa szabályos gólt ér el, az a csapat megnyeri a találkozót. Amennyiben a hosszabbítás sem hoz döntést, büntetőrúgások következnek.

Az elődöntők győztesei vívják a döntőt. A torna nyertese az a csapat, amelyik megnyeri a döntőt. Döntetlen esetén 2 x 3 perces hosszabbítás következik az aranygól szabályai szerint. Amennyiben a hosszabbítás sem hoz döntést, büntetőrúgások következnek.