Két és fél óra alatt érkezett meg Pécsről a litván fővárosba, a Lietuvos Telekomas elleni Euroliga-párharc második összecsapására a MiZo-Pécs. Ha a magyar bajnok a pénteken – magyar idő szerint – 17 órakor kezdődő mérkőzésen ismét győzni tud, bekerül a final fourba. Az első összecsapáson mindenesetre esélyeshez méltó kosárlabdát produkált a magyar bajnok, s bár a litvánok keményen küzdöttek, végül nem volt esélyük a sikerre. Az azonban biztosra vehető, hogy hazai pályán mindent megtesznek az egyenlítésért. S ha tényleg sikerül nyerniük, szerdán ki-ki meccs dönt a továbbjutásról.
Mirkó István
Amra Dapo formája nem volt az igazi kedden ? talán péntekre tartalékolt az idegenlégiós
Mirkó István
Amra Dapo formája nem volt az igazi kedden ? talán péntekre tartalékolt az idegenlégiós
Még sosem búcsúztatta ennyi rajongó a külföldi fellépésre induló pécsieket, mint csütörtök délelőtt tíz órakor a Pécstől hat kilométerre lévő Pogány repterén. Ennek prózai a magyarázata: a baranyai klub története során másodszor fordul elő, hogy különrepülővel utazott soros meccsére a kosárlabdacsapat. Először 2001-ben a messinai final fourra repülhettek a kosarashölgyek és fanatikus szurkolóik, akkor azonban, mint egyéb más, ,,hétköznapi” meccsek esetében, Ferihegyről indultak útnak. Hogy az effajta utazások a MiZo-Pécsnél igencsak gyakoriak, jelzi: a vilniusiak elleni keddi mérkőzésen Rátgéber László szakvezetőként már a századik győzelmét aratta.
Ezúttal megannyi rajongó, különböző tv-társaságok képviselői gyűltek össze megnézni a 30 személyes kisrepülő startját. Rossz nyelvek úgy tartják, a visszaérkezést azért kellett péntek éjszakára időzíteni, mert különben a félig kész repteret továbbépítő munkások sohasem dolgoznának, hiszen egy gép felszállása most még eseményszámba megy.
A gépbe beszállva a lányok rögtön megkeresték a legkedvezőbb pozíciót. Az egymás mellé ülő két rutinos utazó, Albena Branzova és Vickie Johnson rögtön elfoglalta azt a két helyet, amely előtt a legnagyobb tér maradt szabadon a hosszú lábaknak, majd az amerikai és a bolgár gyakorlatilag a földtől történő elszakadás pillanatában elaludt. Igaz, csupán percekkel előzve meg a Fegyverneky Zsófia, Semsei Barbara duót. A gép maradék helyeit elfoglaló szimpatizánsok büszkén fotózgatták a mit sem sejtő lányokat. Nekik – akik szép pénzt fizettek ezért az útért – különleges élmény egy fedélzeten utazni az imádott játékosokkal.
,,Óriási segítséget jelentene nekünk, ha végleg elkészülne a pogányi reptér – mondta újságjából felpillantva Rátgéber László. – Most annyi idő alatt leszünk Vilniusban, mint egyébként Pesten. És akkor még jöhetne a becsekkolás, a várakozás a csatlakozásra, elmenne az egész napunk.” Így viszont a gépen töltött két és fél óra gyorsan elrepült, nem kis mértékben Detti, a tüneményes utaskísérő figyelmességének köszönhetően. Aki a leszállás után azzal búcsúzott: ,,Sok sikert a meccsre!” Ezt hallva Rátgéber somolyogva jegyezte meg: ,,Ha pénteken nyerünk, én vezetem a gépet hazafelé.” Edzője szavait hallva Johnson grimaszra húzta a száját. Nem késett azonban sokáig Rózsa Gábor szakosztály-igazgató replikája: ,,Vezessen csak Laci. Mi vakon megbízunk egymásban.” Aztán ment minden a megszokott mederben. Szálloda, pihenés, videó, edzés. A különgépnek köszönhetően lehet, hogy péntek délelőtt marad egy kis idő városnézésre is.
Összekötnek a közös királyok Az 1253-ban alapított litván állam, amely a történelem során Magyarországhoz hasonlóan sokáig ki volt téve a nagyhatalmi torzsalkodásoknak – német és orosz részről egyaránt –, a szovjet örökségtől megszabadulva 1990. március 11-én deklarálta a független Litván Köztársaság jogfolytonosságának helyreállítását. A magyar trónon háromszor is uralkodott a litván nagyfejedelem, Jagelló vérvonalából származó király. 1440-től 1444-ig a fia, I. Ulászló, 1490-től 1516-ig az unokája, II. Ulászló, őt követte, s ült a trónon 1526-ig a dédunoka, II. Lajos. A Jagello-házhoz a magyar történelem sorsfordító pillanatai kötődnek, még ha nem is mindig a legfelemelőbbek – gondoljunk csak a várnai csatára vagy Mohácsra. Emellett még egyszer fonódtak igazán össze a magyar–litván kapcsolatok, amikor 1576-ban Báthory István erdélyi fejedelmet Lengyelország és Litvánia uralkodójává koronázták.