Megint cukrozták a mézet

Két óra tizenöt percig bírta. Csötönyi Sándor, a bokszszövetség szókimondó elnöke ekkor ragadott mikrofont a Thermal Hotel Héliában.
"Cukrozzuk a mézet órák óta"– mondta.
Igaza volt.
Talán ő sem gondolta ekkor, hogy a "cukrozás" még két és fél óráig fog tartani. Ahhoz képest, hogy csupán a főtitkárt kellett megválasztani ezen az amúgy kellemes téli napon, volt itt minden: szolid "anyázás", politikai pengeváltások özöne, finom támadások balról és jobbról, aztán jobbról és balról.
Kétségtelen, a politika úgy "öntötte el" a Magyar Olimpiai Bizottságot, mint a jeges víz a Titanic utasait. Aztán Csötönyi Sándor folytatta: "Megy a gyurmázás, hogy le kéne vadászni." Mármint Schmitt Pált, a MOB elnökét, akinek az a bűne, hogy a Fidesz alelnöke. Megpróbálták most is. Volt, aki odáig ment, hogy ki az összes politikust a MOB-ból! Csak csendben jegyezzük meg, nem sokan maradnának…

Más pedig csak Schmitt Pált látta volna inkább csupán a Fidesz székházában.
"Elkezdhetjük leszalámizni magunkat" – mondta erre Kósa Lajos (Fidesz), nekünk balról, de amúgy jobbról. Szekeres Imre (MSZP) erre reflektálva már mondta is a mikrofonba: "Pártpolitikai célokra ne lehessen felhasználni a sportot." Ennyiben maradtak.

Pártvezetők, polgármesterek, államtitkárok kértek és kaptak szót, miközben az olimpiai bajnokok, egykori világklasszisok – mint a teniszmeccsen – csak kapkodták a fejüket. A miniparlament akár még órákon át "cukrozta volna a mézet", ám végül csak sikerült megválasztania a távozó Aján Tamás utódját.
Persze ez sem ment egyszerűen. A MOB elnöksége ugyanis olyan főtitkárt képzelt el, aki társadalmi munkában végzi majd a munkát, és egy árva fillért sem kap cserébe, a munka nagy részét pedig majd ellátja a mostani ügyvezető igazgató, Molnár Zoltán. Erre már Aján Tamás is szót kért és közölte: Európa összes országában főállású főtitkára van az olimpiai bizottságoknak, majd nem túl elegáns fordulattal "megsúgta", Molnár Zoltán 830 ezer bruttót kap havonta (ő meg 858 ezret kapott…).



A "főállású legyen-e a főtitkár, vagy társadalmi munkában dolgozzék" kérdés megint politikai vitába torkollott, habár korábban Frenkl Róbert (a közelgő karácsonyra hivatkozva) és Szekeres Imre is azt javasolta, ez alkalommal ne nyúljon senki az alapszabályhoz, és főtitkárt se válasszanak. Aztán csak megtörtént. Négy óra 45 perc után, amikor is kiderült, az új főtitkár nem lesz társadalmi munkás, ám főállású sem. Erre a jelöltek közül Faragó Judit (ő csak főállásban vállalta volna), Császári Attila (ő pedig csak társadalmi munkában) és Molnár Zoltán (minek pályázott volna, amikor megmaradt az ügyvezetői tisztsége) visszalépett.
Maradt Kamuti Jenő, Sinka László és Szabó Bence (pontosabban utóbbi nem maradt, mert el sem jött a Héliába). Az első körben Szabó Bence kapta a legkevesebb szavazatot, hogy aztán kiderüljön: Aján Tamás helyett Kamuti Jenő lesz a MOB-főtitkár.
Taps, meleg kézfogások… ---- Kamuti Jenő: "Nem tudom elviselni a feszültséget"

"A paralimpiai bajnok Szekeres Pali úgy indított útnak, hogy most nem jó az ezüstérem… Versenyzőként sokszor voltam második, most végre nyertem" – e szavakkal köszönte meg Kamuti Jenő a közgyűlés döntését, majd már MOB-főtitkárként nyilatkozott lapunknak.

– Mi lesz az első ténykedése?
– Azt hiszem, repülőre ülök, hogy élőben láthassam a kézilabdás lányok bronzmeccsét a szentpétervári világbajnokságon – mondta Kamuti Jenő.

– Nem a szurkolói, hanem a főtitkári énjére lennék kíváncsi.
– Tisztázni kell a jogokat, és a kötelezettségeket, átlátható viszonyok kellenek, mert a közgyűlés arra is rávilágított, hogy sok minden nem egyértelmű. Tisztán akarom látni, mit takar a munkamegosztás Molnár Zoltán, Schmitt Pál és közöttem. Szélesítve a kört, minél előbb vissza akarom állítani a MOB-ban a harmóniát. Békességet akarok, nem tudom elviselni a feszültséget.

– A közgyűlés hangulatát hogyan minősíti?
– Felemásan. Nagyon rosszul éreztem magam, amikor az volt a benyomásom, hogy egyes csoportok, érdekek a befolyásuk alá akarják vonni a tanácskozást. Szükséges, hogy majd erről, és persze mindenről szó essék a jövőben. Nem söpörhetünk a szőnyeg alá olyan gondokat, amelyekről mindannyian tudunk, csak éppen nem beszélünk róluk. Viszont örültem annak, hogy ismét bebizonyosodott: akik ott voltak, szeretik a sportot. Ezt az érzést kell kihasználni, jó irányba vinni.

Orvosként mondom: néha egyszerűbb megoperálni valakit, mint meggyógyítani, ám ezzel együtt nem biztos, hogy egyből késsel kell nekiesni a betegnek… Szükség van a politikusok segítségére, szerepet kell játszaniuk a sportban, de ez nem jelentheti azt, hogy párt- és politikai célokra felhasználhatják. Egyébként életem legnagyobb sikereként értékelem ezt a győzelmemet, mert nagy vágyam volt, hogy egyszer részt vehessek a magyar sport irányításában. ---- Császári Attila (az adidas Budapest Kft. marketingigazgatója, a Magyar Öttusaszövetség elnöke): – Csak társadalmi munkában vállaltam volna a tisztséget. Ám a közgyűlés megszavazta, hogy a főtitkár munkaviszonyban álljon, ezért vissza kellett lépnem. A menedzseri szerződésem kizár bármiféle más munkaviszonyt, nem volt mérlegelési lehetőségem.

Faragó Judit (a Magyar Asztalitenisz-szövetség főtitkára): – Kezdettől fogva főállásban képzeltem el a posztot. Amint a közgyűlésen világossá vált, hogy a főtitkár nem teljes munkaidőben tölti be a tisztséget, előzetes bejelentésemnek megfelelően, még a választás előtt visszaléptem.

Sinka László (a Magyar Kézilabda-szövetség főtitkára): – Nem vagyok csalódott. Szoros csata volt. Megtiszteltetésnek tartom, hogy egyáltalán versenyben lehettem. Még jobban örülnék, ha a lányok nyertek volna a szentpétervári vébén, az elődöntőben…

Molnár Zoltán (a MOB ügyvezető igazgatója): – Bár hosszas előkészület előzte meg a főtitkárválasztást, az ügyvezető igazgatói posztot mindig érintettük, ezért én voltam a legkülönlegesebb helyzetben. Köszönöm a bizalmat, amellyel korábban, és most is megerősítettek a posztomon.

Szabó Bence nem vett részt a közgyűlésen, elérhetetlen volt egész nap, így nem derült ki, miért maradt távol.