Nem elég csak nyerni

Vágólapra másolva!
2005.12.14. 02:39
Címkék
Wayne Otto, vagy ahogy hazájában hivatalosan hívják: Wayne Otto O. B. E. Vagyis az Order of the British Empire, azaz a Brit Birodalom kitüntetettje. Guinness-rekorder, ötszörös világ-, kilencszeres Európa-bajnok a karate WKF-szabályrendszerében.
Wayne Otto egyszerre két hölgy támadását is könnyedén visszaverte
Wayne Otto egyszerre két hölgy támadását is könnyedén visszaverte
Wayne Otto egyszerre két hölgy támadását is könnyedén visszaverte
Wayne Otto egyszerre két hölgy támadását is könnyedén visszaverte
Wayne Otto egyszerre két hölgy támadását is könnyedén visszaverte
Wayne Otto egyszerre két hölgy támadását is könnyedén visszaverte

A sportág legendája a közelmúltban a Kumite Club meghívására Magyarországon járt.
– Ön a sportág utazó nagykövete. Hány országban járt az utóbbi három évben?
– Azt sem tudnám megmondani, hol fordultam meg az utóbbi néhány hónapban… – mondta Wayne Otto. – Huszonöt éve karatézom, versenyzőként, majd az angol válogatott edzőjeként, szövetségi kapitányként is rengeteget utaztam-utazom, ehhez jönnek azok a látogatásaim, amelyeken különböző meghívásoknak teszek eleget.

Wayne Otto

Született: 1966. május 18., London
Állampolgársága: brit
Legnagyobb sikerei: 5x világbajnok (1988 – csapat, WUKO; 1990 – csapat és open, WUKO; 1992 – 75 kg, WUKO; 1996, Sun City – 75 kg, WKF); 3x Világkupa-győztes (1993 – 78 kg, 1995 – 78 kg, 1997 – +75 kg); Világjátékok-győztes (1993 – 75 kg); 9x Európa-bajnok (1988 – 70 kg; 1990 – csapat, 1991 – open; 1992 – csapat; 1994 – 75 kg; 1995 – 75 kg; 1996 – 75 kg; 1998 – csapat, 1999 – +80 kg)
– Mindent elért ebben a sportágban. Mi motiválja még?
– Versenyzőként is sikeres voltam. Például 1997-ben elhatároztam, hogy két évig nem kapok ki egyetlen meccsen sem: így is lett. Sorra jöttek a világbajnoki, kontinensbajnoki aranyak. A győzelem motivált, de nem volt mindegy, miként nyerek. Úgy akartam megnyerni a versenyeimet, hogy kétség se férjen hozzá, én vagyok a legjobb. Most is a maximumot nyújtom, amikor edzéseket tartok szerte a világon.

– A sok-sok aranyérme közül melyikre a legbüszkébb?
– A legemlékezetesebb pillanat a pályafutásom során az volt, amikor a Buckingham-palotában fogadott és kitüntetett II. Erzsébet angol királynő. Ott lehetett velem édesanyám is, láttam rajta, hogy nagyon büszke a fiára. Ez volt a legcsodálatosabb pillanat.

– Mit tud a magyar karatéról?
– A különböző WKF-versenyeken megismerkedtem S. Kovács Ádámmal, ő a világ élvonalához tartozik. A tréningeken jó néhány tehetséges karatékával találkoztam Magyarországon, sokra vihetik. A kérdés már csak az, mint szinte mindenütt a világon, hogy az állam mennyire karolja fel ezt a népszerű, kemény és fegyelemre nevelő sportot. Az ember egy ideig eléldegél a szüleinél, ám huszonévesen rájön, valamiből ki kell fizetnie a számláit, és válaszút elé kerül: mindent az élsportra tesz fel, vagy amatőrként, munka után karatézik. Állami támogatás nélkül nem megy, de ez nem csak erre a sportágra érvényes.

– Több pénzt lehetne szerezni, ha a karate olimpiai sportág lenne. Ám a nyári, szingapúri NOB-ülésen nem került be az ötkarikás programba. Van-e még remény?
– Életem nagy fájdalma, hogy nem vehettem részt olimpián, de mindent megteszek, hogy a tanítványaimnak ez az álma megvalósuljon. Hatalmas csalódás volt a karaténak, hogy bár több kanyaron túljutottunk, a fallabdával együtt közel kerültünk az ötkarikás részvételhez, a végén mégsem sikerült átlépnünk a küszöböt. De nem adjuk fel. Jacques Rogge, a NOB elnöke reformokat akar, a karate pedig szervezett, kiforrott sportág. A WKF vezetősége szerintem előbb-utóbb eléri célját. Ez a diplomáciai harc, lobbizás is hasonlít a karatéhoz, a küzdelemhez. A budapesti edzésen is mondtam: ha csak ugrabugrálunk, nem kerülünk közelebb a győzelemhez, legfeljebb elfáradunk. Minden mozdulatnak jelentősége van, csakis tudatos akciókkal érhetünk célt.
Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik