A hét végén rendezik a birkózók csapatbajnokságát. Pontosabban már nem csapatbajnokság, hanem Köztársasági Kupa a viadal neve. S változott a helyszín is: Vác helyett a BVSC Tatai úti csarnokában bonyolítják le a viadalt.
Sebastian Tamás
Aubéli Ottó és társai a világbajnokságon kitettek magukért. Most a szövetségen a sor…
Aubéli Ottó és társai a világbajnokságon kitettek magukért. Most a szövetségen a sor…
Az év elején a Váci Forma csapata sorra igazolta a válogatott birkózókat. A klub vezetői arról beszéltek, hogy újoncként szeretnék megnyerni a csapatbajnokságot, a rendezését is elvállalnák, ráadásul pénzdíjas versenyként bonyolítanák le a viadalt. Nos, azóta sok víz folyt le a Dunán, és a Papp László Budapest Sportarénában szeptember végén, október elején megrendezett világbajnokság óta Farkas Zoltán, Hirbik Csaba, Gyurasits Csaba, sőt a gerincsérvével bajlódó Szabó Gergő is a visszavonulását fontolgatja, így a klub négy meghatározó birkózóját veszítette el. Ezután nemcsak hogy pénzdíjas nem lesz a hét végi verseny, de nem is Vácott rendezik, sőt a Vác nem is indul a csapatbajnokságon. Ráadásul immár nem is csapatbajnokság, hanem Köztársasági Kupa az esemény neve.
Nem adták írásba, mennyit ér a siker
Nem ez az egyetlen furcsaság a sportágban. Emlékezetes: a legek világbajnokságát láthattuk a Sportarénában, Edvin Marton-, Lou Bega-koncert, grandiózus körítés, füst, lézerfény, pompás verseny. Nem csupán a szervezők, a magyar birkózók is kitettek magukért: a vb előtt a derűlátók is csupán három-négy érmet reméltek, ehhez képest a magyar csapat hét éremmel zárta a világbajnokságot.
Azóta viszont öröm helyett keserűség költözött a lelkekbe. A világbajnokság óta eltelt több mint másfél hónap alatt a magyar birkózók semmiféle jutalmat nem kaptak az érmeikért, viszont továbbra is edzésben maradtak. Egy picit kényszerből is, ugyanis rendszeresen kijárnak németországi, ausztriai, svájci klubokba – birkózni. Valamiből élni is kell… "Januárban meglátogattak minket a szövetség vezetői az edzőtáborban – fejtegette a bronzérmes szabadfogású versenyző, a nehézsúlyú Aubéli Ottó. – Azt mondták, maradjunk együtt az olimpia utáni évben is, tartsunk ki, a hazai világbajnokságon nagyot kell alkotnunk. Elhangzott: ez a vébé hatalmas lehetőség, szinte az olimpiával ér fel, erkölcsileg és anyagilag is megalapozhatjuk a jövőnket. Aki nyer, még autót is kap. Aztán olykor-olykor üzentek, hogy korábban menjünk le az edzésre, mert ismertetik, mennyi lesz a prémium az érmekért, de nem jött el senki, és amikor rákérdeztünk, maszatoltak. A többi országgal ellentétben nálunk nincs rögítve, mennyi jár a sikerért, ez lett volna az első alkalom."
A szövetség illetékesei másként emlékeznek a történtekre. "Arra összpontosítottunk, hogy a versenyzőknek megteremtsük a legjobb feltételeket a felkészüléshez – mondta Gáspár Tamás, a vb szervezőbizottságának elnöke, a birkózószövetség igazgatója. – A vébé előtt nem ígértünk jutalmat, de természetesen nem is zárkózunk el tőle. A prémiumkeretet nekünk kell előteremtenünk, s a vébé költségeinek és bevételeinek végleges elszámolásáig várnunk kell. A jutalmazás nem a jó szándékon, hanem az anyagi lehetőségeken múlik."
Az oroszoknál ötezer dollárt ér egy vb-arany
Gáspár Tamás szavai azt sejtetik, az egyébként sok-sok dicsérettel illetett vb költségtervezetében nem szerepelt a versenyzők jutalmazása. "Szerintem félre kellett volna tenni a pénzt erre a célra, ez az összeg ugyanis töredéke az összköltségnek – reagált az igazgató szavaira Aubéli Ottó. – Hegedüs Csaba, a szövetség elnöke kategorikusan kijelentette, nem lesz jutalom. Különösen az bánt, hogy amióta véget ért a vébé, szélnek eresztettek minket, mintha semmi sem történt volna. Még egy közös ebédre sem hívták meg a csapatot, hogy bravó, srácok, szép volt." A felkészüléshez szükséges pénz sem kevés, így az állami támogatás ellenére mélyen a zsebébe kellett nyúlnia a szövetségnek. Ám ez a birkózókat nem vigasztalja. Nekik ugyanis az ideális edzéslehetőségen kívül pénzre is szükségük van a megélhetéshez. Ritter Árpád két Eb-aranya, Bánkuti Zsolt budapesti Eb-elsősége alkalmával állítólag félmillió forintot kapott jutalmul, de erről sincs papírjuk. Mindig annyi a prémium, amennyit éppen sikerül előteremteni. "Oroszországban ez kicsit másképp van – hívta fel a figyelmet Gulyás István, a szabadfogásúak szakágvezetője, aki a válogatottal nyaranta több hetet Vlagyikavkazban tölt. – Az egyszeres világbajnokoknak ötezer dollár a havi fizetésük, az igazán nagy ászoknak, Szajtyijevnek, Tajmazovnak meg tízezer, ehhez jönnek a prémiumok a tagköztársaságoktól és külön az orosz államtól."
"Közös edzőtáborozásaink során Hamza Yerlikaya mesélte, hogy náluk, Törökországban kilenc-tízezer dollár a világbajnoki aranyérem jutalma, s fix összeg jár az ezüstért és a bronzért is" – tette hozzá az ötszörös vb-ezüstérmes Deák Bárdos Mihály.
Magyarország még messze van attól, hogy hasonlóan nagyvonalúan jutalmazza sportolóit. Ritter Árpád híreink szerint havi 150 ezer forintról ad számlát a Csepelnek, a többiek közül jó néhánynak havi 40–50 ezer forintos "tanulmányi segély" jut. Ne csodálkozzunk, ha szinte valamennyien külföldre, Németországba, Svájcba, Ausztriába járnak birkózni, az ottani csapatbajnokságba.
"Az egészen kicsi német falvaknak is vannak együtteseik a német Bundesliga másodosztályában, az ottani kisvállalkozók presztízskérdésnek tekintik, hogy hetente euróezreket költsenek a csapatra – árulta el a "nyugati szerződések" kulisszatitkait Szűcs András, a honi szövetség szakreferense. – A magyar szövetség engedélyezi birkózóinknak, hogy külföldre járjanak, hiszen ezáltal több edzéslehetőséghez jutnak, a világ legjobbjai ellen küzdhetnek, s ez szakmailag nagyos hasznos. A vendégszereplést a nemzetközi szövetség is jóváhagyja és szabályozza. A mi megkötésünk csak annyi, hogy húsz év alatti birkózó nem próbálkozhat külföldön, engedélyt mindig csak egy évre adunk, és egy birkózó egy évben természetesen csak egy külföldi csapatban versenyezhet."
Fizetnie kell annak, aki légióskodni akar
A versenyzők a Bundesliga első osztályára érvényes engedélyért 500 eurót fizetnek a magyar szövetségnek, a német másodosztályúért 200, a harmadosztályúért és minden más ország bajnokságában való részvételért 100 eurót kell leperkálniuk egyszeri engedélyezés címén. Az összeget a szövetség utánpótlás-nevelési alapjának utalják át. Vagyis a birkózó, aki alig kap megélhetéshez elegendő pénzt itthon, kénytelen fizetni a szövetségnek, hogy külföldre mehessen pénzt keresni. De legalább kimehet. Fordulónként 200–500 euró a fizetség. A jutalmazás klubonként eltérő, van, ahol a győzelmet külön honorálják. A Bundesligában 18 fordulós a bajnokság, minden versenyző maga dönti el, három, tíz vagy tizenöt fordulóra autózik-e át a szomszédba.