A kishal nagy pillanata

A görögök és a törökök viszont búcsút inthettek álmaiknak, hiszen kiszálltak a további versenyből. Románia, Oroszország és Azerbajdzsán már korábban jelezte visszalépését, így a bizottságnak kedden végül a fennmaradó öt kandidáló közül kellett kiválasztania a legjobb hármat. Ahogy azt várni lehetett, a legtöbb szavazatot a favoritnak kikiáltott Olaszország kapta, szám szerint tizenegyet, míg a magyar–horvát közös pályázat mellett kilencen tették le voksukat. Az ukrán-lengyel kandidálás hét, a török hat, míg a görög mindössze két szavazatot kapott. Lars-Christer Olsson, az UEFA főigazgatója a szavazásról azt mondta, hogy egyelőre Olaszország vezet, de figyelmeztette az itáliakat, ne bízzák el magukat, mert még nem nyertek.

"A Formula-1-hez hasonlóan az olaszok megszerezték a pole pozíciót, ez azonban még nem garantálja a futamgyőzelmet. Olaszországnak csak akkor lehet esélye a rendezésre, ha sikerül megszüntetni az ország stadionjaiban a huliganizmust."

A tagok egyébként titkos szavazással döntöttek a továbbjutásról, és érdekesség, hogy a végeredmény már az első körben kialakult. Hiába voltak tehát az utóbbi napokban aggasztó jelek, hiába próbáltak az olaszok rossz fényt vetni a magyar–horvát pályázatra, a kapott kilenc szavazat önmagáért beszél. A végrehajtó bizottság tagjai ugyanis fittyet hánytak az olaszok azon sugallatára, miszerint a 2008-as osztrák–svájci rendezés után nem lenne szerencsés, ha ismét két ország lenne a házigazda. A magyar projektmenedzser, Szalay Péter szerint azonban így is félő volt, hogy a magyar pályázat túlságosan "kishal" lesz az UEFA számára.

"A szavazás előtt érkeztek olyan hírek, miszerint az európai szövetség politikai-gazdasági döntést hozhat, hiszen nem szabad elfelejteni, hogy az UEFA számára a leglényegesebb a bevétel, hogy minél több pénz kerüljön a kasszájába – értékelte az eseményeket Szalay Péter. – A magyarországi harmincöt-negyvenezres stadionok a nézőszámot és az ebből adódó bevételeket tekintve nem éppen a legkecsegtetőbbek, ám észre kell venni azt is, hogy a kis közép-európai országok szurkolói közül minden bizonnyal rengetegen ellátogatnának az Európa-bajnokságra, olyanok is, akik hosszabb és drágább nyugati útra nem tudnának vállalkozni."

Ejtsünk néhány szót a stadionokról is! A magyar és a horvát fél négy-négy stadionnal készülne a kontinensviadalra, és, ahogy az már a korábbi egyezkedésekből kiderült: a nyitó mérkőzést Zágrábban, míg a döntőt a Puskás Ferenc Stadionban rendeznék meg. A két stadion mellett magyar részről a debreceni, a fehérvári és a győri létesítmény adna otthont a meccseknek, míg a horvátoknál az eszéki, a fiumei és a spliti arénák szolgálnának az Eb helyszínéül. Magyar részről egyébként úgy alakítanák ki a stadionokat, hogy az Eb után bizonyos részük visszabontható legyen, hiszen azzal mindenki tisztában van: a magyar bajnokikon még jó ideig nem lesz szükség ilyen nagyságú arénákra.
No, de ne kalandozzunk enynyire előre, térjünk inkább vissza a keddi döntéshez. Bozóky Imre, a Magyar Labdarúgó-szövetség elnöke ugyanis a helyszínen izgulta végig a szavazást.

"Nagyon boldog vagyok a továbblépésünk miatt, ám be kell vallanom, hogy a harmadik helyre nem az ukrán–lengyel pályázatot, hanem a törököket vártam – mondta egy órával a végeredmény kihirdetése után Bozóky Imre. – Számunkra a neheze majd csak ezután következik. A döntés utáni rövid beszélgetésekből annyit azonban már sikerült leszűrnöm, hogy az UEFA valóban nyitni szeretne kelet felé. Nagy esély van arra, hogy a végső győztesek is mi
legyünk."

Márciusban mindenesetre Magyarország ad otthont az UEFA soros kongresszusának, és ha az ottani rendezés gépezetébe egy porszem sem csúszna, akkor talán valóban kezdhetnénk bizakodni. Vagy fogalmazzunk inkább reálisabban: egy újabb fontos ütközetet vennénk sikerrel...

2005
november: az UEFA elküldi a versenyben maradó pályázóknak a második szakaszra vonatkozó feladatokat, követelményeket
december: információs workshop a pályázók számára

2006
február: az UEFA illetékeseinek előzetes látogatása a pályázó országoknál
március 23.: az UEFA budapesti kongresszusán bemutatkoznak a kandidálók
május 31.: el kell küldeni az UEFA-nak a stadion- és infrastruktúratervek részletes dokumentációit
szeptember: az UEFA illetékeseinek második, hivatalosnak számító látogatása a pályázó országokban, a testület tagjai megismerkednek a kandidálásban szereplő stadionok állapotával, s tájékozódnak a meglévő infrastruktúráról
december 7.: a pályázók utolsó prezentációja az UEFA illetékes testülete előtt
december 8.: az UEFA végrehajtó bizottsága dönt a 2012-es Európa-bajnokság házigazdájáról ---- Lengyelország–Ukrajna. "Csak az első félidőt nyertük meg, most jön a sokkal nehezebb feladat – mondta Michal Listkiewicz, a lengyel szövetség elnöke. – Három tényező segíthet bennünket a végső győzelemhez: jól sikerült a bemutatkozó anyagunk, főként a térképekre és a számítógépes szimulációkra lehetünk büszkék. Ráadásul az ukrán szövetség elnöke, Hrihorij Szurkisz tagja az UEFA végrehajtó bizottságának."
A keddi döntéshozatalt a helyszínen végigizguló Szurkisz először megtréfálta lengyel kollégáját, telefonon arról tájékoztatta, hogy kiesett a két szövetség pályázata. Az ukrán elnök csak rövid szünet után árulta el az örömteli igazságot.
" Hatalmas sikert ért el két olyan ország, amely még nem pályázott ilyen nagy esemény megrendezésére – mondta Hrihorij Szurkisz az ukrán szövetség elnöke. –. A következő egy évben nagy munka vár ránk."

Olaszország. Az olaszok már a ,,keretszűkítés" előtt is hittek abban, hogy az övék a legerősebb pályázat, és a mostani szelektálás után még magabiztosabban tekintenek a majdani végleges döntés elé. Olaszországban minden érdekelt biztos abban, hogy a pályázatuk csaknem minden elemében jobb, mint a magyar–horvát vagy a lengyel–ukrán, és az 1990-es vb házigazdájának csupán néhány stadiont kell rendbe tennie ahhoz, hogy megkapja a 2012-es Eb rendezési jogát. Egyes lapok szerint ráadásul a számmisztika is az olaszok mellett szól: 1996-ban egy ország (Anglia) kapta a rendezés jogát, 2000-ben kettő (Belgium és Hollandia), 2004-ben megint egy (Portugália), 2008-ban ismét kettő (Ausztria és Svájc), így 2012-ben egynek ,,kell" jönnie, márpedig a három pályázat közül csak az olaszok szerepelnek egyedül. ---- Harmadszor rugaszkodunk neki, az UEFA illetékesei pedig honorálják a lankadatlan szervezői és rendezői akaratot

A közép-európai régióban még nem volt jelentősebb UEFA-rendezvény, azaz még Bajnokok Ligája- és UEFA-kupa-döntőt sem rendeztek

Mind Magyarország, mind Horvátország több sikeres sporteseményt is rendezett már a közelmúltban, az ott szerzett tapasztalatokat pedig hasznosítani lehet a futballban is

Ami a magyar-horvát pályázat ellen szólhat
A 2008-as osztrák-svájci közös rendezésű Eb után ismét közös rendezésű kontinensviadal lenne

Egyelőre nincs megfelelő infrastruktúra

A magyar és a horvát szurkolók finoman fogalmazva sem kedvelik egymást