Marbury rekordja elődöntőt ért

Amely fantasztikus dobópárbajjal indult, egyre-másra csobbantak a gyűrűbe a hibátlan triplák, vagyis igazán látványos csatának lehetett tanúja a 14 500, jegyet váltó néző. De hát ők nyilván azért vásárolták meg a drága bilétát, mert sokat vártak a csütörtöki játéknap első meccsétől, és nem is kellett csalódniuk - ezúttal az Egyesült Államok válogatottjában sem.
Larry Brown együttese szinte végig vezetve mondta fel a könynyűnek éppen nem nevezhető, de amúgy kötelező házi feladatot, és főleg annak köszönhette diadalát, hogy az eddigiekkel ellentétben végre betaláltak mezőnyemberei távolról. Nem kevesebb, mint 12 hármast termeltek az NBA-ből érkezettek, és ehhez csak 22 kísérletre volt szükségük, ami 55 százalékos hatékonyság. Azért Pau Gasol a túloldalon megpróbálta tartani a lépést az amerikaiakkal, és meg is tette a magáét 29 pontjával, sőt abban is volt némi szerepe, hogy a lepattanóharcot meglepetésre Spanyolország nyerte. De nem a mérkőzést, ami miatt elsősorban a 29 és fél perc alatt 31 pontot hintő Stephon Marburyt okolhatják az ibériaiak. A triplavonalon túlról (6/9), valamint a mezőnyből összesen (10/15) egyaránt 67 százalékkal dobó New York-i kisember régóta adós volt a jó teljesítménynyel, és most alaposan felszívta magát - 31 pontja egyébként új rekord az Egyesült Államok olimpiai válogatottjainak eleddig oly fényes történetében.
Jöhettek a litvánok és a kínaiak, vagyis egy csoportelső és egy csoportnegyedik, a papírforma tehát egyértelműen európai sikert vetített előre. Így is lett, méghozzá simán nyertek a baltiak (95-75), akik főleg Arvydas Macijauskas ponterősségére építettek ezen a délutánon. Dávid Kornél csapattársa meg sem állt 32 egységig, amivel kiemelkedett a mezőnyből, fölé nőtt még a 226 centis Jao Mingnek is. Persze csak pontszámban, és abban sem sokkal, mivel az ázsiaiak óriása is eljutott 29-ig (no meg 11 lepattanóig), viszont mivel megint csak passzokat kapott társaitól, más érdemi segítséget keveset, a kicsit egyszemélyes együttes benyomását keltő Kína elbúcsúzhatott érmes álmaitól, akárcsak Puerto Rico. Az Amerika-verő Ayusóéknak a végjátékban már esélyük sem volt a tíz pont körüli előnyüket magabiztosan őrző olaszok ellen, akik sokat köszönhettek két irányítójuknak, Bullerinek és Pozzecccónak - no meg a jó védekezésüknek.