Annus: a hagyomány kötelez

Dobónemzet a magyar, talán már ebből is látszik, s nagyon-nagyon jó lenne, ha ezen a vasárnapi estén e megállapítás ismét igazolást nyerne.
2002. augusztus 22., az athéni olimpiai játékok kilencedik versenynapja. A férfi kalapácsvetés döntője, benne két magyarral, Annus Adriánnal és Pars Krisztiánnal. Előbbi világbajnoki ezüstérmes, a Debrecenben, július 11-én dobott 83.65-je a világ idei második legjobb eredménye. Ebben az esztendőben nála messzebbre (84.46) csak a fehérorosz Ivan Tyihon hajította a kalapácsot, amúgy éppen ő győzte le a tavalyi franciaországi vb-n is.
Persze most is itt van…
Miként a minden idők harmadik (84.86) és negyedik (84.62) legjobb eredményét magáénak tudó japán Murofusi Kodzsi és fehérorosz Igor Asztapkovics. De ne feledkezzünk meg az ugyancsak 80 méter fölött tudó, minő meglepetés, ugyancsak fehérorosz Vagyim Gyevjatovszkijról és a mi Pars Krisztiánunkról, akinek az idei 80.90-je (ez az egyéni csúcsa) is több mint biztató.
Erős, pokolian erős mezőny…
A német Karsten Kobs az első dobó, a 75.72-je bemelegítésnek jó. Aztán jönnek sorban a többiek. Asztapkovics ront, Gyevjatovszkij 80 méter alatt marad. Kilencedikként Annus a dobókörben. Koncentrál, elindítja a mozdulatot, a kalapács pedig… 80.53! Szenzációs. Jön Murofusi, ő is nagyot dob, de 63 centivel mégiscsak kisebb. Pars 76.94-e jó bemutatkozás, nem úgy Tyihoné: Asztapkovicshoz hasonlóan ő is hibázik.
Nocsak…
Várjunk még. Nagyon az elején vagyunk, ez semmit sem jelent.
A második sorozat szinte tökéletes mása az elsőnek. Asztapkovics és Tyihon ismét hibázik, Gyevjatovszkij egy kicsit javít, Annus pedig… Fantasztikus! Hatalmasat üvölt, amint elengedi a kalapácsot, és meg is van rá minden oka: 82.32. Murofusi nem hagyja magát, ő is 80 méter fölé tornássza magát (81.60), de még mindig a szombathelyi dobó mögött van. Pars is rátesz még egy lapáttal, így két sorozat után az ötödik.
És persze Annus vezet!
A kirobbanó formában lévő Annus Adrián. Harmadjára tovább javít, 46 centire megközelíti az idei legjobbját, és mind közelebb a 84.80-as olimpiai csúcsot jelző sárga szalag. És egyre meszszebb a mezőny: Tyihon, persze, összekapja magát, becsúszik a nyolcas döntőbe, Asztapkovics azonban elszáll, s ezúttal Murofusi sem javít. Meg Pars sem, de sebaj, a hatodik helyről folytathatja. Asztapkovics, a német Kobs és Esser, valamint az olasz Vizzoni csomagolhat, számukra véget ért a döntő.
Nyolcan maradtak.
A japán törökülésben koncentrál, majd pokolian odateszi magát: a negyedik sorozatra ismét javít, már 82.35-nél jár, de ez még mindig kevés Annussal szemben. Vida József tanítványa válaszként dob egy 82.64-et, amivel ugyan most először nem javít, de második számú eredményeként még mindig jobb, mint Murofusi legjobbja.
Csak a miheztartás végett…
Az ötödik sorozat végére sem változik a helyzet. Igaz ugyan, hogy Tyihon a 80 méteres szalagot dobja telibe (79.81), s ezzel feljön a harmadik helyre, de úgy tűnik, ebbe a döntőbe nem szólhat bele.
Ez Annus és Murofusi meccse.
A japán az ötödiket a hálóba dobja, Annus pedig elenged egy 82.04-et. Aztán bosszankodik: ezúttal sem sikerült javítani. Pars még mindig pontszerző helyen, amit a hatodik szériában is sikerül megőriznie. Ô tehát már végzett, Annus Adrián nagy pillanatai pedig csak ezután következhetnek.
Az álom valóra válhat.
Rajta kívül már csak négyen maradtak: Tyihon, Gyevjatovszkij, Apak és Murofusi.
A fehérorosz dob elsőként. Nagyon koncentrál, ez az utolsó esélye, hogy a világbajnoki arany mellé az olimpiait is begyűjtse. Elindul, de elsőre nem meri elengedni. Újból nekiveselkedik, de… Ez gyenge. Miként Gyevjatovszkijé és a török Apaké is, így Tyihoné a bronz.
Murofusi jön. A szokásos törökülés, meditálás. Besétál a dobókörbe, még egyszer átgondolja, mit és hogyan kellene csinálnia, aztán…
Forog egyet, forog még egyet, elengedi a kalapácsot, és…
Hatalmas!
Úristen! Lehet, hogy…?
De nem!!!
Annus magasba emeli a kezét, ő már tudja, ami számunkra csak néhány másodperc múlva derül ki: a dobás 82.91, ami azt jelenti, hogy…
Igen!!
Egy csodálatos verseny végén megvan az athéni olimpia harmadik magyar bajnoka.
Németh Imre 1948, London.
Csermák József 1952, Helsinki.
Zsivotzky Gyula 1968, Mexikó.
Kiss Balázs 1996, Atlanta.
És… Annus Adrián 2004, Athén.
Immár öt név, öt évszám, öt helyszín és… öt olimpiai aranyérem.
A közös nevező, a kulcsszó pedig még mindig a kalapácsvetés.
Vagy inkább maradjunk a dobónemzetnél?
Mert a 152. magyar olimpiai bajnoki cím ünneplése közben se feledjük: hétfő este három magyar, Fazekas Róbert, Máté Gábor és Kővágó Zoltán is ott lesz a diszkoszvetés döntőjében…

Férfi kalapács
1. Annus Adrián magyar
2. Murofusi japán
3. Tyihon fehérorosz

(A kalapácsvetés eredményhirdetésére hétfőn magyar idő szerint 18.15-18.30 között kerül sor az Olimpiai stadionban.) ---- Annus Adrián közvetlenül a kalapácsvetés döntője után nyilatkozott: "Egész évben jó formában versenyeztem, és nagy álmom volt, hogy megnyerjem az athéni olimpiai aranyat, mert Peking már nagyon messze van. Mindenképpen érmet vártam magamtól, azt hiszem álszerénység lett volna csak a döntőről beszélni. Különben is Kiss Balázs aranya volt az egyetlen, amit láttam, végre szerettem volna személyesen is látni egyet, de holnap végre láthatok egyet közvetlen közelről."

Arra a kérdésre, hogy milyen volt a verseny belülről a Haladás VSE versenyzője a következőket mondta: "Elsőre 79 méter felett akartam dobni, hogy ne legyen gondom a legjobb nyolc közé jutással, de nem az az igazi biztonsági dobás lett belőle, így megnyugodtam, mert éreztem, hogy az érem már biztos. A második dobást "izomból meghajítottam", és szerencsém volt, hogy mindig én dobtam előbb, mert így Kodzsin volt a lelki teher. A végén mindenkinél jobban megijedtem Kodzsi dobásánál, mert nagyobbnak éreztem a saját legjobbamnál. No meg nem örültem volna, ha még egyet kell dobnom, mert a combközelítő izmom begörcsölt, és nem mehettem ki az orvoshoz. De szerencsére nem kellett még egyet dobnom. Úgy érzem végig tiszta voltam fejben, mivel jól sikerült a bemelegítésem. Nagyon köszönöm a szurkolók segítségét, buzdítását, külön köszönet annak a mintegy 10 szombathelyi szurkolónak, akik saját költségükön versenyről versenyre elkísérnek.

A jövőjét firtató kérdésekre az újdonsült olimpiai bajnok így válaszolt: "Ami a közeli jövőt illeti, pár nap biztosan eltelik, mire felfogom, hogy tényleg olimpiai bajnok vagyok. A későbbi jövőm? 2-3 évig még biztos versenyzek, de Pekingről nem tudok nyilatkozni. Minden versenyen egy póló van rajtam, amin a lányom Franciska látható. Ő most 6 és fél éves, és minden évben frissítem a képet, de valószínűleg a 10 éves kép már nem fog a pólón szerepelni." ---- Annus ezen az estén kiemelkedett a mezőnyből

Óriási volt Adrián, kiemelkedett a mezőnyből. Technikailag is, a koncentráció szempontjából is, és abban is, ahogyan "bele tudott húzni" a kalapácsba. Az, hogy nyolcvan méter fölött tudott kezdeni, sokat jelentett, ő megnyugodott, az ellenfelei viszont nem tudták átvenni a ritmusát. Ezen a napon Murofusi Kodzsi volt rá veszélyes, aki biztonsági dobással kezdett, de nem elég naggyal. Adrián második dobása, a 82.32 méter már ütött. Ezt tudom, milyen érzés lehetett, és látszott is a mezőnyön a zavarodottság. A tévén át is meg lehetett figyelni, hogy a legtöbben nem tudtak rendesen forogni, az egész mezőnyben erre csak Adrián, Pars Krisztián és Kodzsi volt képes. Adrián harmadik dobása fantasztikus volt. Az, hogy valaki olimpiai döntőben 83.19 méterre legyen képes, elképesztő. És az is, hogy a negyedik és az ötödik sorozatban is 82 méter fölött dobott. Krisztián is remekül szerepelt, bár én bíztam abban, hogy egy apróbb csodát vált valóra. Ez elmaradt, talán a közjáték miatt, ami a verseny menetét megbontotta. A rossz bírói lépések ugyancsak szét tudják rázni a versenyt. Ez Krisztiánnak rosszul jött, Adriánnak viszont nem ártott, a többieket szerintem megzavarta.

Gécsek Tibor (Európa-bajnok, világbajnoki bronzérmes kalapácsvető)