EVEZÉS

Helyszín:
Szkíniaszi olimpiai evezős- és kajak-kenu pálya
Befogadóképesség: 14 000 fő
Távolság az olimpiai falutól: 35 km
További sportágak: síkvízi kajak-kenu

Időpont: 2004. augusztus 14–21.

Versenyszámok (14): férfiak (8 hajóosztály), nők (6)
14: férfi és női egypárevezős, kétpárevezős, kormányos nélküli kettes, férfi kormányos nélküli négyes (augusztus 21.), férfi és női könnyűsúlyú kétpárevezős, négypárevezős, nyolcas, és férfi könnyűsúlyú kormányos nélküli négyes (augusztus 22.)

Az olimpiai evezősversenyek programja

A kvalifikáció útja: Összesen 202 kvótát osztanak ki. A 2003. augusztus 24. és 31. között, Milánóban zajló világbajnokságon lehet kivívni a részvételi jog zömét, majd ezt követően még a különböző kontinensviadalokon (ázsiai, latin-amerikai, afrikai, valamint a 2004. júniusi végső kvalifikáló viadalon). A kvalifikáció nem személyre, hanem természetesen hajóosztályra szól.

Külföldi favoritok: Cop (szlovén), Cracknell, Pinsent (brit), ill. Karszten-Hodotovics (fehérorosz)

A magyar indulók:
(a május 9-i állapot szerint)
Haller Ákos, Pető Tibor (férfi kétpárevezős)
Varga Tamás, Hirling Zsolt (férfi könnyűsúlyú kétpárevezős)
Remsei Mónika, Stift Edit (női könnyűsúlyú kétpárevezős)


Esélyek

Mivel már a legutóbbi olimpián, Sydneyben is kilenc nemzet szerzett aranyérmet, összességében pedig húsz nemzet evezősei állhattak a dobogóra, nem lehet csupán egy-két ország fölényéről beszélni. Athénban ráadásul magyar éremesélyesünk is lesz, a kétszeres világbajnok Haller Ákos, Pető Tibor kétpárevezős kettős a 2000-es ötödik hely után idén mindenképpen megcélozza a dobogót, de a fiatal, s tavaly vb-6. Varga Tamás, Hirling Zsolt könnyűsúlyú kétpárevezőse is okozhat kellemes meglepetést.

Magyar aranyérem: 10%
Magyar érem: 20%
Magyar pontszerzés: 50%

Ötkarikás múlt:

Korábbi olimpiai érmesek

Az első olimpiai evezősversenyt 1900-ban rendezték a Szajna 1750 méteres szakaszán, az utóbbi időben azonban már állóvízen tartják a versenyt. A pálya előírásos hossza ugyancsak megváltozott, időközben 2000 méterre módosult, amelytől a már említett 1900-as viadal mellett 1904-ben (3219 m), 1908-ban (2414 m) és 1948-ban (1883 m) tértek el. Női számok csupán 1976-tól léteznek a játékok programján, 1976 és 1984 között csak 1000 métert, 1988-tól viszont már ők is 2000 métert húznak. Mivel a vízi és időjárási körülmények befolyásolják az időeredményeket, nem létezik hivatalos olimpiai és világcsúcs. A programon szereplő számok is gyakran cserélődnek, így például a kezdeti négyhez képest – férfi egypár, kormányos kettes, kormányos négyes és nyolcas – most már 14-ben osztanak aranyérmet, és az utóbbi években már a könnyűsúlyúak is szerephez jutnak.
Magyar szempontból az 1948-as londoni és az 1968-as mexikóvárosi olimpia a legemlékezetesebb, az előbbin férfi kormányos kétpárevezősünk (Zsitnik Béla, Szendey Antal, k: Zimonyi Róbert) bronz-, míg az utóbbin férfi kormányos nélküli négyesünk (Melis Zoltán, Sarlós György, Csermely József, Melis Antal) ezüstérmet szerzett.

Linkek:
A Nemzetközi Evezősszövetség (FISA) honlapja
A Magyar Evezősszövetség (MESZ) honlapja ---- A 2000-es sydneyi ötkarikás játékokon még csak abban reménykedhettünk, hogy a Haller Ákos, Pető Tibor kétpárevezős egység bejut a legjobb hat párost felvonultató A-döntőbe. Nos, a magyar kettős teljesítette ezt a feladatot, és végül a két pontot érő ötödik helyen végzett. Azóta azonban – szerencsére – jócskán megváltozott a helyzet. A magyar duó ugyanis időközben megnyert két világbajnokságot (2001-ben és 2002-ben), és a Világkupa-sorozatban is az élen végzett, így aztán egyértelműen az athéni olimpia aranyesélyesévé vált.
Igaz, előtte még sikerrel kell vennie az augusztus 24. és 31. közötti milánói világbajnokságot. Ám mivel a vb-n a férfi kétpár mezőnyéből tizenegyen szerezhetnek jogot az indulásra, a mieink – ha egészségesen érkeznek a helyszínre – biztosan közöttük lesznek.
Az egészséges kitétel persze nem véletlen, hiszen az idei első hazai válogatón Pető Tibor éppen azért nem tudott rajthoz állni, mert három hétig húzódó derékproblémája után még nem nyerte vissza a kondícióját. Mindenesetre a tervek szerint a május 16. és 18. között esedékes esseni regattán már ott lesz a nyerő páros.
S akkor az olimpiai esélyekről. Sydneyben a szlovén Iztok Cop, Luka Spik kettős nyakába került az aranyérem, a duó rögtön a játékok után szétült, és azóta Cop egyesben igyekszik az élre törni. Hasonló a helyzet az akkori ezüstérmes norvég Olaf Tufte, Fredrik Raaen Bekken egységgel, amelyből az elmúlt időszakban az előbbi pályázik egyéni babérokra. Ha ezt a két hajót kipipáljuk, akkor is marad még veszélyes ellenfél, elég csak a tavaly Sevillában világbajnoki második olasz, a vb-3. német vagy épp a vb-5. cseh kettősre gondolni.
Ezzel együtt Haller Ákos és Pető Tibor lehet az első, aki a magyar evezősportnak olimpiai bajnoki címet szerez. Eddig ugyanis egy ezüst a mérlegünk, amelyet 1968-ban, kormányos nélküli négyesben szerzett a Csermely József, Melis Antal, Melis Zoltán, Sarlós György kvartett. ---- Sir Steven, a rekordhalmozó
Túlzás nélkül állítható, hogy az evezőssport zsenije. Igaz, öt egymást követő olimpián aranyérmet nemcsak evezésben, de más sportágban sem sokan szereztek – mondhatni egy kézen össze lehet számolni őket. Először 1984-ben Los Angelesben kormányos négyesben lett aranyérmes, majd 1988-ban kormányos nélküli kettesben, amelyet még kétszer (1992, 1996) sikerült megvédenie, és végül 2000-ben, kormányos nélküli négyesben tette fel pályafutására a koronát. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy 1988-ban kormányos kettesben egy bronzérem is jutott neki – nem is beszélve a kilenc világbajnoki győzelemről –, akkor már érthető, hogy visszavonulása után miért ütötte lovaggá II. Erzsébet királynő, miért neveztek el róla egy új rózsafajtát, vagy 2001-ben miért őt választották a világ sportolójának Monacóban, a Laureus World Sports Awards-en.

JOHN B. KELLY SR. (1890. október 4.–1960. december 16., amerikai)
Azon ritka evezősök közé tartozik, akik egy olimpián két számban is aranyérmet szereztek. Kelly 1920-ban vitte véghez a bravúrt, miután egypárban és kétpárban – Paul Costellóval – is a dobogó tetejére állhatott. Négy évvel később, Párizsban aztán a Kelly, Costello kettős megvédte címét – sőt, Costello új párjával, Charles McIlvaine-nel 1928-ban is első lett –, ami után Kelly visszavonult, és sikeres üzletember és demokrata párti politikus lett belőle. Két gyermeke közül fia, John B. Kelly Jr. ugyancsak evezett, sőt, 1985-ben az Amerikai Olimpiai Bizottság (USOC) elnökévé választották, míg lánya, Grace Kelly előbb a filmvilágot – többek között 1954-es Oscra-díjas alakításával –, majd a monacói herceg, Rainer szívét hódította meg.

VJACSESZLAV IVANOV (1938. július 30., szovjet)
A sportág történetének első egypárevezőse – márpedig ezt a számot nevezhetjük az evezés "királykategóriájának" –, aki három egymást követő olimpián (1952, 1956, 1960) is aranyérmes lett. Nem véletlen, hogy a ’60-as években Ivanov legendás hőssé magasztosult, akinek később sikeres pályafutásáról írott könyve ("Winds of Olympic Lakes") is bestseller lett. Igaz, a rekordja nem sokáig élt, ugyanis a finn Pertti Karppinen 1976 és 1984 között megismételte, túlszárnyalni azonban ő sem tudta.

ELISABETA LIPA (1964. október 26., román)
Ha minden a tervei szerint alakul, Elisabeta Lipa Athénban, a hatodik olimpiáján is érmes lesz. A román evezős 1984-ben egy kétpárevezős arannyal nyitotta a sort, amit négy év múlva egy ezüst és egy bronz követett – előbbi két-, utóbbi négypárban. Barcelonában egyesben is nekivágott a távnak – és nyert, párosban viszont megmaradt a második helynél. Atlantában újabb fordulat következett, ezúttal a nyolcas hozta meg a vágyott elsőséget, amit Sydneyben is sikerült megismételni. Ezek után érthetően óriási várakozás előzi meg Lipa készülődését, aki újra lapátolna a játékokon. Mindenesetre ha sikerrel jár, és netán még dobogóra is állhat, megszületik a sportág női Redgrave-je. ---- Férfiak
Egypárevezős: Rob Waddell (új-zélandi)
Könnyűsúlyú kétpárevezős: Tomasz Kucharski, Robert Sycz (lengyel)
Kétpárevezős: Luka Spik, Iztok Csop (szlovén)
Kormányos nélküli kettes: Michel Andrieux, Jean-Christophe Rolland (francia)
Négypárevezős: Olaszország
Könnyűsúlyú kormányos nélküli négyes: Franciaország
Kormányos nélküli négyes: Nagy-Britannia
Nyolcas: Nagy-Britannia

Nők
Egypárevezős: Jekatyerina Karszten (fehérorosz)
Könnyűsúlyú kétpárevezős: Constanta Burcica, Angela Alupei (román)
Kétpárevezős: Jana Thieme, Kathrin Boron (német)
Kormányos nélküli kettes: Georgeta Damian, Doina Ignat (román)
Négypárevezős: Németország
Nyolcas: Románia