BIRKÓZÁS

Helyszín: Ano Liosszia-csarnok

Időpont: 2004. augusztus 22-25. (kötöttfogás és női), 26-29. (szabadfogás)

Versenyszámok (18):
- Férfi kötöttfogás: 7 súlycsoport (55 kg, 60 kg, 66 kg, 74 kg, 84 kg, 96 kg, 120 kg)
- Férfi szabadfogás: 7 (55 kg, 60 kg, 66 kg, 74 kg, 84 kg, 96 kg, 120 kg)
- Nők: 4 (48 kg, 55 kg, 63 kg, 72 kg)

Az olimpiai birkózóversenyek programja

Magyar kvótások:
Majoros István (kötöttfogás, 55 kg)
Füredy Levente (kötöttfogás, 66 kg)
Berzicza Tamás (kötöttfogás, 74 kg)
Virág Lajos (kötöttfogás, 96 kg)
Deák Bárdos Mihály (kötöttfogás, 120 kg)

Wöller Gergő (szabadfogás, 60 kg)
Szabó Gergő (szabadfogás, 66 kg)
Ritter Árpád (szabadfogás, 74 kg)
Aubéli Ottó (szabadfogás, 120 kg)

Esélyek:
Az aranyérmek többsége bizonyára a szovjet utódállamok birkózóinak nyakába kerül. Különösen nyomasztó szabadfogásban az ázsiaiak fölénye: az idei ankarai Eb-n valamennyi számban exszovjet vagy török versenyző nyert. Az orosz birkózók más ország színeiben való versenyzése tovább nehezítheti a magyarok esélyeit. Kétszeres Európa-bajnokunk, Ritter Árpád súlycsoportjában, a szabadfogásúak 74 kilós kategóriájában például az ausztrál Iljaszov, a fehérorosz Gajdarov, a macedón Oszmanov, a tadzsik Abduszalomov dagesztáni származású, a kazah Lalijev oszét, s akkor még itt van az azeri Aszlanov, az örmény Gevorgjan, a görög Polianidisz (aki grúz), a bolgár színekben versenyző moldovai Paslar, a grúz Szagirasvili, és az "igazi" orosz Buvajsza Szajtyijev, tehát összesen tizenegy exszovjet a húsz indulóból. A kötöttfogásúaknál legnagyobb eséllyel Deák Bárdos Mihály indul, aki utóbbi hat világversenyén döntőbe került, tehát a Karelin-éra utáni évek legstabilabban teljesítő nehézsúlyúja, csakhogy ebből a hatból ötször "csak" ezüstérem jutott neki. A fehérorosz Djabelka, a bolgár Murejko, a kubai Mijain Lopez, a finn Ahokas, a görög Kuciubasz, a kazah Curcumija, az orosz Barojev (vagy Patrikejev) és az amerikai Gardner (vagy Byers) áhítoznak még reális eséllyel az aranyra.

Magyar aranyérem: 15%
Magyar érem: 30%
Magyar pontszerzés: 80%


Ötkarikás múlt:

Korábbi olimpiai érmesek

A birkózás az első újkori olimpia, 1896 óta szerepel a programban, az 1900-as párizsi játékokat kivéve mindig küzdöttek érmekért a birkózók is. Kezdetben szabadtéren, 15-20 centiméteres homokban, súlykorlátozás nélkül, s a küzdelem akár több órán át is tarthatott. 1912-ben már tengerifűvel tömött, vászonborítású, 10 centiméter vastag matracokon viaskodtak a felek, s a küzdőidő is egyre rövidült. 1928-ban vezették be a hibapontokat (kétvállas vereségért négy, pontozásos vereségért három, döntetlenért kettő hibapont járt), akinél öt, később hat hibapont összejött, kiesett a versenyből. Az 1980-as moszkvai olimpia után bevezették a pozitív pontozást.
A magyar birkózók 18 arany-, 14 ezüst-, 17 bronzérmet termeltek, ezzel a birkózás a harmadik legsikeresebb magyar olimpiai sportág a vívás és úszás után. Az aranyérmek számát tekintve Kozma István a legeredményesebb két arannyal (1964, 1968), az érmek számát figyelembe véve viszont Polyák Imre magasodik ki, aki három ezüst után Tokióban (1964) végre a dobogó legmagasabb fokára is felállhatott. Polyák vezeti a pontversenyt (22), és az olimpiákon való részvételt is (4). 1972-ben Münchenben Hegedűs Csaba a magyar sport 100. olimpiai aranyát nyerte. Legutóbb Barcelonában örülhettünk elsőségnek, Repka Attila (68 kg) és Farkas Péter (82 kg) révén kötöttfogásban. Egyébként eddigi 18 aranyérmünkből mindössze három született szabadfogásban. Athénban először a női birkózás is az olimpiai program része, sajnos magyarok nélkül.

Linkek:
A Nemzetközi Birkózószövetség (FILA) honlapja
A Magyar Birkózószövetség (MBSZ) honlapja ---- Összesen 344 versenyző lép szőnyegre, 48 nő, 140 kötött-, 140 szabadfogású, valamint 16 szabadkártyás. Súlycsoportonként legalább húsz birkózó biztosan szőnyegre lép, kiegészülve a szabadkártyásokkal három vagy négy fős csoportokat alkotnak. A kvartettekből közvetlenül az elődöntőbe jutnak a csoportgyőztesek, a triók győzteseire még egy meccs vár az egyenes kieséses szakaszban a négy közé kerülésért, majd következnek az elődöntők, melynek vesztesei a bronzéremért, győztesei az olimpiai bajnoki címért küzdenek. ---- Kötöttfogás

54 kg: Szim Kvon Ho (Koreai Köztársaság)
58 kg: Armen Nazarjan (Bulgária)
63 kg: Varteresz Szamurgacsev (Oroszország)
69 kg: Filiberto Azcuy (Kuba)
76 kg: Murat Kardanov (Oroszország)
85 kg: Hamza Yerlikaya (Törökország)
97 kg: Mikael Ljungberg (Svédország)
130 kg: Rulon Gardner (Egyesült Államok)

Szabadfogás

54 kg: Namik Abdullajev (Azerbajdzsán)
58 kg: Alireza Dabir (Irán)
63 kg: Murad Umahanov (Oroszország)
69 kg: Daniel Igali (Kanada)
76 kg: Alexander Leipold (Németország)
85 kg: Adam Szajtyijev (Oroszország)
97 kg: Szagid Murtazalijev (Oroszország)
130 kg: David Muszulbesz (Oroszország)

A súlycsoportok 2002 januárjában megváltoztak. A női birkózás Athénban mutatkozik be az olimpián. ---- BRUCE BAUMGARTNER (1960. november 2., amerikai)
Zsinórban négy olimpián állhatott dobogóra: Los Angelesben és Barcelonában arany-, Szöulban ezüst-, Atlantában bronzérmet akasztottak a szabadfogású nehézsúlyú nyakába. Emellett pályafutása során még három vb-aranyat és három Pánamerikai Játékok-elsőséget is begyűjtött, a Hírességek Csarnokába az első tíz között választották be.

ALEKSZANDR KARELIN (1967. szeptember 19., orosz)
Minden idők legkiválóbb birkózója, a 20. század 25 legjobb sportolója közé is beválasztották. Háromszoros olimpiai, 9-szeres világ- és 12-szeres Európa-bajnok, a Hírességek Csarnokának tagja. Pályafutása során kis híján veretlen maradt, ám a sydneyi döntőt elvesztette az amerikai Rulon Gardnerrel szemben.
Bővebben: Félelmetes szibériai medve

KOZMA ISTVÁN (1939. november 27-1970. április 9., magyar)
Kosárlabdázóból tért át kötöttfogású birkózónak, 198 centijével, 140 kilójával a nemzet Picije volt, kétszeres olimpiai aranyérmes (1964, 1968), háromszoros világbajnok. Birkózását akciódús, dinamikus, technikás versenyzés jellemezte. Harmincegy éves korában tragikus autóbalesetben hunyt el.

ALEKSZANDR MEDVEGY (1937. szeptember 16.-1958. augusztus 5., szovjet)
Zsinórban három olimpián, 1964-ben Tokióban félnehézsúlyban, majd Mexikóvárosban és Münchenben nehézsúlyban lett olimpiai bajnok, hétszeres világ-, háromszoros Európa-bajnok, 105 kilósan eredményesen küzdött az akkor még felső súlyhatár nélküli nehézsúlyban a nála 50 kilóval nehezebb versenyzőkkel is. Tiszteletére minden évben hagyományos nemzetközi szabadfogású emlékversenyt rendeznek Minszkben. A Hírességek Csarnokának tagja.

CARL WESTERGREN ( 1895. október 13-1958. augusztus 5., svéd)
A húszas évek nagy egyénisége, Antwerpen, Párizs és Los Angeles olimpiai bajnoka, emellett egyszeres világ- és háromszoros kontinensbajnok. Három olimpiai aranyát három különböző súlycsoportban szerezte. Félelmetes erejét kihasználva kötöttfogásban vitézkedett, felfedezte és sikerrel alkalmazta a Westergren-pörgetést. A biztonságra törekedett, és pszichésen is előszeretettel semmisítette meg ellenfeleit. A Hírességek Csarnokának tagja.