ATLÉTIKA

Helyszín:Olimpiai stadion, Olümpia (súlylökés), Panathinaikó-stadion (a maratoni futás célja). A gyaloglók az Olimpiai stadionban rajtolnak, és érnek célba, a küzdelmet Athén utcáin vívják.

Időpont: 2004. augusztus 18-29.

Versenyszámok: 46 (24 férfi, 22 női)

Az atlétikai versenyek programja

A kvalifikáció útja: az olimpián a gyengébb (B) és az erősebb (A) nevezési szintek teljesítése esetén indítható atléta a következő módon: egy számban országonként egy versenyző már a B-szint elérése után is nevezhető, két, de legfeljebb három atléta akkor indítható, ha mindketten (mindhárman) teljesítették az A-szintet.

Magyar atléták Athénban

35 magyar atléta (20 férfi és 15 nő) 24 (14 férfi és 10 női) versenyszámban indul majd az olimpián. A legalább a B-szintet teljesítő versenyzők közül a középtávfutó Varga Judit fő számára, az 1500m-es síkfutásra koncentrál, 800m-en nem indul, és Kálovics Anikó is kihagyja az 5000m-es versenyt, csak 10000m-en áll rajthoz. Ötezren a junior Európa-bajnok Papp Krisztina szerepel, miután országos csúcstartónk, Szentgyörgyi Katalin sorozatos sérülései miatt lemaradt az olimpiáról, és visszavonulását is bejelentette. Győrffy Dóra Achilles-ín-szakadása miatt nem szerepelhet magasugrásban, ahonnan Bódi Bernadett is sérülése miatt fog hiányozni. A férfiaknál a diszkoszvető Varga Roland hiába teljesítette az A-szintet, negyedik legjobb magyarként nem lehet ott Athénban. Maratonifutónk, Sági Ferenc nem megfelelően hitelesített pályán futotta meg a kiküldetési szintet, kalapácsvetőnk, Botfa Péter pedig porckorongsérve miatt kényszerül itthon maradni. A többi A- vagy B-szintet teljesítő magyarért viszont szoríthatunk a játékokon.

Esélyek:
Az eddigiekhez hasonlóan amerikai fölény várható, de arra is számítani lehet, hogy újabb kis országok iratkoznak fel az éremszerzők névsorába. A magyarok közül a diszkoszvető Fazekas Róbert és a kalapácsvető Annus Adrián akár aranyérmet is nyerhet.

Magyar aranyérem: 75%
Magyar érem: 90%
Magyar pont: 98%

Ötkarikás múlt:

Korábbi olimpiai érmesek

A sportág már az első újkori olimpián is szerepelt, s azóta is meghatározója a játékoknak. Az elmúlt több mint száz év alatt jó néhány versenyszámot töröltek a műsorból (például helyből távolugrás), de még többet vettek fel a programba. A férfiszámok közül az öt- és tízezer méter, az akadályfutás, a négyszáz méteres gátfutás, a kalapácsvetés, a gerelyhajítás, tízpróba, a váltók és a gyaloglószámok nem szerepeltek az 1896-os athéni olimpia műsorán. A gyaloglások kivételével 1912-től teljes volt a program, az 50 kilométeres gyaloglást 1932-ben, a 20 kilométerest 1956-ban iktatták műsorba. A nők fokozatosan váltak a játékok egyenrangú résztvevőivé. Bár első alkalommal, 1928-ban még versenyezhettek 800 méteren, ezt követően 200 métert is csak húsz évvel később futhattak először. A futószámok közül utolsóként 1988-ban a 10 000 méter került a programba. Az ügyességi számok közül a rúdugrást és a kalapácsvetést Sydneyben rendezték meg először.
A magyar atléták az eddigi olimpiákon 37 érmet gyűjtöttek, ebből kilenc az aranyérem. Első bajnokunk a diszkoszvető Bauer Rudolf (1900), az eddigi utolsó a kalapácsvető Kiss Balázs (1996). Olimpiai bajnokaink mindegyike ügyességi atléta, legeredményesebb versenyzőnk Zsivótzky Gyula, aki Mexikóban aranyat, Rómában és Tokióban ezüstérmet nyert.

Linkek:
A Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) honlapja
Az Európai Atlétikai Szövetség (EAA) honlapja
A Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) honlapja ---- A váltók kivételével számonként legfeljebb három versenyzőt indíthat egy ország, abban az esetben, ha az atléták teljesítették a nemzetközi szövetség által előírt nevezési szintet. Az IAAF egy erősebb (A) és egy gyengébb (B) szintet állapít meg. Egy számra egynél több versenyzőt akkor nevezhet egy ország, ha mindannyian elérik az A-szintet. B-szintttel számonként legfeljebb egy atléta indítható. A váltók éves teljesítménye alapján a legjobb tizenhat staféta kap meghívást az olimpiára. Maratoni futásban és gyaloglásban csak döntőket rendeznek. A többi futószámban - az indulók számától függően - előfutamok, középdöntők és elődöntők során jutnak a legjobbak a fináléba. 100-tól 800 méterig és a gátfutószámokban nyolcan rajtolhatnak a döntőben, 1500 méteren és akadályon tizenkét résztvevője lehet a finálénak, ötezren tizenöten, tízezren húszan futhatnak a döntőben.
Az ugró- és dobószámokban két csoportban selejtezőt rendeznek. Ennek során aki eléri a nemzetközi szövetség által előírt selejtezőszintet, az a döntő résztvevője lehet. Ha ily módon a finalisták száma nem éri el a tizenkettőt, a létszámot - a selejtezőben elért eredmények alapján - tizenkettőre egészítik ki. ---- Férfiak
100 m: Maurice Greene (amerikai)
200 m: Konsztantinosz Kederisz (görög)
400 m: Michael Johnson (amerikai)
800 m: Nils Schuman (német)
1500 m: Noah Ngeny (kenyai)
5000 m: Millon Wolde (etióp)
10 000 m: Haile Gebrselassie (etióp)
Maratoni: Gezahegne Abera (etióp)
3000 m akadály: Reuben Kosgei (kenyai)
110 m gát: Anier Garcia (kubai)
400 m gát: Angelo Taylor (amerikai)
Magas: Szergej Kljugin (orosz)
Rúd: Nick Hysong (amerikai)
Távol: Iván Pedroso (kubai)
Hármas: Jonathan Edwards (brit)
Súly: Arsi Harju (finn)
Diszkosz: Virgilijus Alekna (litván)
Kalapács: Szymon Ziolkokwski (lengyel)
Gerely: Jan Zelezny (cseh)
Tízpróba: Erki Nool (észt)
20 km gyaloglás: Robert Korzeniowski (lengyel)
50 km gyaloglás: Robert Korzeniowski (lengyel)
4x100 m: Egyesült Államok
4x400 m: Egyesült Államok

Nők
100 m: Marion Jones (amerikai)
200 m: Marion Jones (amerikai)
400 m: Cathy Freeman (ausztrál)
800 m: Maria Mutola (mozambiki)
1500 m: Nouria Mérah-Benida (algériai)
5000 m: Gabriela Szabo (román)
10 000 m: Derartu Tulu (etióp)
Maratoni: Takahasi Naoko (japán)
100 m gát: Olga Sisigina (kazah)
400 m gát: Irina Privalova (orosz)
Magas: Jelena Jeleszina (orosz)
Rúd: Stacy Dragila (amerikai)
Távol: Heike Drechsler (német)
Hármas: Tereza Marinova (bolgár)
Súly: Janina Korolcsik (fehérorosz)
Diszkosz: Ellina Zvereva (fehérorosz)
Kalapács: Kamila Skolimowska (lengyel)
Gerely: Trine Solberg-Hattestad (norvég)
Hétpróba: Denise Lewis (brit)
20 km gyaloglás: Vang Li-ping (kínai)
4x100 m: Bahama-szigetek
4x400 m: Egyesült Államok ---- Férfiak

PAAVO NURMI (1897. június 13.-1973. október 2., finn)
A legendás futó nagy sorozata az 1920-as antwerpeni olimpián kezdődött, ahol 10 000 méteren és mezei futásban - egyéniben és csapatban - győzött, 5000 méteren második lett. 1924-ben, Párizsban 1500 méteren, 5000 méteren és mezei futásban lett első, és tagja volt a 3000 méteren aranyérmet szerző csapatnak. Négy évvel később 10 000 méteren diadalmaskodott, 5000-en és akadályfutásban második lett. Los Angelesben már nem indulhatott, mert a nemzetközi szövetség profivá nyilvánította, mivel többször rajtpénzt vett fel. Tíz év alatt húsz világcsúcsot ért el.

JESSE OWENS (1913. szeptember 12.-1980. március 31., amerikai)
A berlini olimpia sztárja ugyancsak Nurmi sorsára jutott, de ő még 23 éves sem volt, amikor abba kellett hagynia a versenyzést. 1936-ban négy aranyérmet nyert (100 m, 200 m, távol, 4x100), de élete legsikeresebb napja mégis 1935. május 25-e volt. Ekkor háromnegyed óra alatt hat világcsúcsot ért el. 15.15 órakor 100 yardon 9.4 másodpercet futott, 15.25-kor távolban 813 centimétert ugrott, 15.45-kor 20.3 másodpercre javította a 200 méter és egyben a 220 yard világcsúcsát, 16 órakor 22.6-ra a 200 méteres és a 220 yardos gátfutásét. Távolban csak egyetlen kísérletet tett, rekordját mégsem tudták huszonöt éven át megdönteni.

CARL LEWIS (1961. július 1., amerikai)
Az évszázad férfi atlétája Nurmihoz hasonlóan kilenc olimpiai aranyérmet nyert, s a Los Angeles-i olimpián Jesse Owens teljesítményét is megismételte, ugyanabban a négy számban diadalmaskodott. Távolugrásban egymást követő négy olimpián (1984-1996) lett első, másik két aranyát 100 méteren (1988) és 4x100-on (1992) szerezte. Egy olimpiai ezüstérme is van, Szöulban 200 méteren lett második. Pályafutása során nyolc világbajnoki aranyat és egy ezüstöt nyert, távolugrásban 1981 februárja és 1991 augusztusa között 65 versenyen át veretlen maradt.

Akinek nem volt ellenfele


Nők

FANNY BLANKERS-KOEN (1918. április 26.-2004. január 25., holland)
Az évszázad atlétanője először Berlinben, 18 évesen indult olimpián, akkor magasugrásban hatodik lett. Két évvel később 100 yardon 11 másodperccel világcsúcsot futott, ezt követően csak fia születése után, 1942-ben versenyzett. Ekkor 80 gáton 11.3-mal érte el a világ legjobbját, egy évvel később magasugrásban (171) és távolban (625) lett világrekorder. Miután második gyermeke is megszületett, 1946-ban négy számban indult az Európa-bajnokságon, 80 gáton és 4x100-on győzni tudott. A londoni olimpiáról négy aranyéremmel (100 m, 200 m, 80 m gát, 4x100) utazott haza. 1938 és 1951 között hét különböző versenyszámban javított világrekordot.

IRENA SZEWINSKA (1946. május 24., lengyel)
1964 és 1980 között minden olimpián indult. A játékokon hét érmet szerzett, ezek közül négy arany. Tokióban 18 évesen Európa-csúccsal (23.1) lett második 200 méteren, távolban 660 centiméterrel szerzett ezüstérmet, s tagja volt a 4x100 méteres olimpiai bajnok váltónak. Mexikóban 200 méteren világcsúcscsal (22.5) győzött, 100 méteren harmadik lett. 1974-ben 200 méteren ismét világcsúcsot javított (22.21), 400 méteren pedig elsőként futott 50 másodpercen belül (49.9). A montreali olimpián ugyanezen a távon 49.28 másodperccel győzött.