A Garami József vezette Magyar Labdarúgóedzők Testülete (MLT), az edzőbizottság (EB) és az élvonalban dolgozó szakemberek az elmúlt héten tanácskoztak, és közös állásfoglalást tettek a közelmúltban megjelent, a labdarúgóedzőket is érintő Fehér Könyv megállapításai kapcsán. Amint arról korábbi számainkban írtunk: e bizonyos Fehér Könyv foglalkozik a magyar labdarúgóedzők képzésével, kritikus megállapításokat is tartalmaz, mi több, komoly szakmai vitát gerjesztett, mivel kitért a hazánkban is alkalmazott UEFA-rendszerű képzésre is. Lapunkban az elmúlt hetekben az ügy kapcsán többen is megszólaltak (mind az edzőképzésért, mind a Fehér Könyv szerkesztésével megbízott szakembereket képviselve), így nem kívánjuk ezt a témát újra "elővenni, most csupán az MLT és az edzőbizottság vezetőségének kérését akceptáljuk: ők közös nyilatkozatban fejtenék ki a szakmai véleményüket. A lapunkhoz eljuttatott állásfoglalást így az alábbiakban szöveghűen közöljük.
Garami József hisz a tanulásban
Garami József hisz a tanulásban
"A tanulmányban (értsd: Fehér Könyv – a szerk.) megjelent állásfoglalások azt tükrözik, hogy a szerzők a szakmánkban tájékozatlanok, járatlanok és elfogultak. »Emberemlékezet óta nincs valódi szakmai élet a magyar labdarúgásban, nincsenek szakmai konferenciák…«; »Eleve korszerűtlen törekvés az ISM által kidolgozott Bozsik-program…«; »A sportág szakmai süllyedését jelzi az UEFA-típusú edzőképzés«; ez a rendszer garancia a tartós hanyatlásra…« – írják. Az MLT, az EB, valamint az NB I-es edzők 2002. november 20-i közös értekezletükön úgy döntöttek, egyhangúlag visszautasítják ezeket a minősítéseket, mert súlyosan eltorzítják a valóságot. Véleményünk szerint a korábbi évtizedekben a sportirányítás figyelmen kívül hagyta a labdarúgó-szakemberek elképzeléseit, emiatt a labdarúgásban kevésbé felkészült vezetők sok, a sportág fejlődését akadályozó döntést és intézkedést hoztak, ugyanakkor a visszaesésünkről szólva mindenki az edzők felelősségéről beszélt. Éppen ezért a labdarúgóedzők társadalma kívánatosnak tartja, hogy a labdarúgás szakmai kérdéseinek megfogalmazása során, valamint a döntések előkészítésében nagyobb szerepet kapjanak a szakemberek. Az elmúlt néhány évben az MLSZ vezetőinek segítségével és az MLSZ Edzőképző Központjának a szakmai irányításával labdarúgóedzőink – a különböző UEFA-rendszerű képzések révén – jelentős előrelépést tettek az európai élvonalhoz való felzárkózás felé. A szakmai megújulás élére végre szakemberek állhattak. Az edzőképzésről szólva ma már elmondhatjuk, hogy a magyar labdarúgóedzők csatlakozása az európai edzőképzés konvenciójába teljes körű tagsággal megtörtént. Elmondhatjuk azt is, hogy az utóbbi néhány évben edzőtársadalmunk jelentős része (3581 D-, 1437 B-, 131 A-, 18 PRO-licenc) az európai szakmai elithez tartozó előadók segítségével képes volt az UEFA-rendszerű tematikát elsajátítani és így önmagát képezni, továbbképezni, ráadásul mindezt állami támogatás nélkül. A másik jelentős szakmai program, amely szorosan öszszefügg a működő edzőképzéssel, az a Bozsik-2. program. Ez is sikeresen beindult, és már az első év is komoly eredményeket hozott. (Az igazolt labdarúgók száma jelenleg 65 000, ehhez a Bozsik-2. program újabb 55 000 igazolt iskoláskorú gyereket hozott ki a pályákra). Rendkívül fontos lenne a program hosszú távú működtetése, hiszen az elitképzésen keresztül az szavatolhatja az európai élfutballhoz történő felzárkózásunkat. A szakmai koncepció megvalósításában rendkívül fontos és nélkülözhetetlen az állami szerepvállalás, a programhoz szükséges feltételrendszer biztosítása. Az MLT, az EB és az NB I-es edzők azért szólalnak meg közösen a nyilvánosság előtt, mert felelősséget éreznek a beindult szakmai programok megvalósításáért, hiszen csak azok lehetnek a magyar labdarúgás fejlődésének a zálogai. Ezúton kérjük a társadalom támogatását. Kérjük az illetékeseket, hogy döntéseikben vegyék figyelembe szakembereink, bizottságaink jobbító terveit, ismerjék el és támogassák sikeres kezdeményezéseinket. Kérjük, ne támogassanak a futballban kevésbé jártas érdekcsoportok szakmai ismereteket nélkülöző kezdeményezéseit.”