Vaszi a dobogóig szárnyalt

Hűvös reggelre ébredtek szerdán Münchenben az atléták, s a keddi esős versenynap után ijedten kémlelték az eget, amely semmi jóval sem biztatott. Felhők borították, úgy tűnt, bármelyik pillanatban ismét eleredhet, s mint délelőtt valaki megjegyezte, minden eső nélküli pillanat ajándéknak számított. A délelőtti számok indulóinak hangulata s olykor teljesítménye is az időjáráshoz hasonlóan nyomott volt, ám amikor délután a férfi kalapácsvetés résztvevőit a pályára bevezették, még a nap is kisütött. Aztán újra beborult, átmenetileg esett is, de ez a programot végül nem zavarta. A mi hangulatunkat pedig végképp nem. Hiszen kalapácsvetésben ismét magyar Európa-bajnokot avattak (lásd a 19. oldalt), Vaszi Tünde bronzérmes lett, és mikor fordult elő utoljára, hogy magyar vágtázó világversenyen a legrövidebb távon döntős legyen?! Tizenöt évvel ezelőtt a római világbajnokságon Kovács Attila ötödikként ért a célba. Ugyancsak ő indulhatott utoljára Európa-bajnoki fináléban, 1986-ban Stuttgartban. Most pedig Németh Roland.
Csúcstartónk nemcsak gyors, az idegei is kitűnőek. Elődöntőbeli futamát ugyanis háromszor lőtték vissza, de ő nyugodt maradt. Minden alkalommal kitűnően kapott lábra, s ezt tette negyedszerre is. Pörgő lábakkal robogott a cél felé, a döntőt jelentő negyedik helyet kellett megszereznie, s bár a szlovén Rok Predanic szinte vele együtt érkezett, Németh egy századdal megelőzte riválisát. 10.32-vel jutott a fináléba.
Az est fénypontját jelentő futásra azonban majd két órát kellett várni, s ezalatt a távolugrás magyar esélyese ugyancsak pályára lépett. Vaszi Tündét éppen akkor szólították első kísérletéhez, amikor Annus Adriánt bevezették az eredményhirdetéshez. Mire aranyérmes kalapácsvetőnk a dobogóra lépett, már tudtuk, mekkorát ugrott Vaszi (647 centimétert). Ezzel az első sorozat után a hatodik helyen állt, ami semmit sem jelentett, hiszen a vezető Tatjana Kotova is csupán 678 centimétert teljesített. Amikor Vaszit másodszor szólították, ismét többfelé kellett figyelnünk, hiszen a 400 méter elődöntőjében Szeglet Zsolt rajtolt. A győri futó kitűnően kezdett, aztán hirtelen lassított, azt lehetett hinni, hogy megsérült, de nem, pár méter után új fokozatba kapcsolt, a célegyenesbe továbbjutó helyen fordult, végül óriási küzdelemben 45.84 másodperccel negyedik lett.
"Ezt szerettem volna elérni, erre vágytam, hogy döntős legyek – lihegte Szeglet, amikor már egyáltalán meg tudott szólalni. – Úgy futottam, ahogyan máskor, a táv elejét megnyomtam, aztán kiengedtem, majd újra beleerősítettem. Erről le kellene szoknom, mert sok energiát kivesz belőlem, de most az a fontos, hogy csütörtök újra indulhatok.”
Ezalatt Vaszi sajnos nem javított (644), sőt harmadszorra ismét 647 centiméternél landolt. Már azon izgultunk – valószínűleg ő is –, hogy legalább a nyolcas döntőbe bekerüljön. De nem volt idő ezzel foglalkozni, hiszen rajtolt a férfi 100 méteres döntő. Azaz indult volna, de egy, kettő, három, négy kiugrás is volt. Az utolsó után a görög Jorgosz Teodoridisz búcsúzott. Németh minden alkalommal jól rajtolt, és – micsoda meglepetés! – negyedik lett. Csak feketék előzték meg.
"Nagyon örülök a teljesítményemnek – mondta. – A célomat, hogy döntőbe jussak, elértem, a többit nem számolgattam. Nem is gondolkoztam azon, hogy hol végezhetek, csak amikor Teodoridiszt kizárták, akkor villant belém, hogy ha Campbellt megfogom… de persze ő elment. A kiugrások nem zavartak, sőt, egyre lazábban rajtoltam, sokkal inkább, mint az elődöntőben, amikor nagyon izgultam. Igaz, az időnk így nem lehetett olyan jó, mert fáradtabban futottunk.”
Időközben ismét esni kezdett, s ez, úgy látszik, jót tett Vaszi Tündének. Egy belépett ugrás után 673-mal feljött a második helyre, ám utána a brit Jade Johnson ugyanennyit teljesített, s a második legjobb ugrásával megelőzte. Tünde tehát elérte célját, érmet nyert.
"Sokkal jobb erőben voltam, mint tegnap, eleinte mégis szétesett a mozgásom – magyarázta önfeledten Vaszi. – Nem féltem, tudtam, hogy jól fogok ugrani, és most boldog vagyok, mert végre érem lesz a nyakamban. Szokásomhoz híven most sem voltam különösebben szerencsés, hiszen azonos eredménnyel szorultam a harmadik helyre, ráadásul így a brit lány lesz a Világkupán az Európa-válogatott. A negyedik ugrásommal akár nyerhettem is volna, hiszen csak egy millimétert léptem be, és jóval 680 centi fölé ugrottam. Mindez azonban nem számít, egy a fontos, hogy érmes vagyok.”
A győzelmet Kotova 685 centivel szerezte meg.
A rúdugrás magyar csúcstartónője, Molnár Krisztina a verseny előtt úgy gondolta, elsőre ugrott 440 centiméterrel döntőbe lehet kerülni. A korán reggel, kellemetlen szélben megrendezett selejtező befejezésekor kiderült, tíz centivel kevesebb is elég volt a fináléhoz. Molnár viszont 440-et teljesített, igaz, előbb játszott egy kicsit az idegeinkkel: a 415-öt csak harmadikra vitte. A 430 centiméteren és a 440-en másodikra lendült át, aztán csomagolhatott, mert a selejtezőszintnek választott 445 centiméterre már nem is emeltek.
"Mérges voltam, mert a 415 centi olyan magasság, amelyet rontott ugrásból is teljesítenem kell – mondta utóbb. – Nem tudom, mi volt velem, azt hiszem, túl jól futottam, és közel kerültem. Amúgy egyik ugrásom sem volt igazán jó, még a 440-es sem. Ennek ellenére nem volt kétségem afelől, hogy képes vagyok a magasságot ugrani, hiszen az utóbbi hetekben ezt minden edzésen megtettem. Nagyon örülök, hogy negyedik atlétikai világversenyemen végre döntőbe kerültem, most már az a célom, hogy pénteken minél nagyobbat ugorjak.”
Nem sikerült ugyanez Szabó Zsuzsának, aki 415 centivel fejezte be a versenyt, s meglepetésre az edmontoni bronzérmes, a lengyel Monika Pyrek is kiesett.
A szerdai selejtezőkben pályára lépő másik három magyar sem járt több szerencsével. Horváth Gergely 77.93 métert hajított gerellyel, Tudja Julianna 61.46 métert, Marx Lívia 56.20 métert dobott kalapáccsal, és nem jutott döntőbe. A 400 méteres síkfutásban Petráhn Barbara saját futamában 52.72 másodperccel ért célba, és kiesett.
A férfi tízpróbázók versenyében jól kezdett Kürtösi Zsolt, 11.07 másodperccel nyerte a futamát 100 méteren, távolban azonban jóval elmaradt legjobbjától (693), súlylökésben viszont 15.08 métert teljesített, és feljött a 12. helyre. Magasban 197 centimétert ugrott, 400 méteren 50.23 másodpercet futott, így 4017 ponttal a tizennegyedik helyen várja a csütörtöki folytatást. A versenyben a világcsúcstartó Roman Sebrle 4555 ponttal vezet, a világbajnok Tomás Dvorák csak a kilencedik (4165).