Kell(ene) egy csapat – Thury Gábor jegyzete

Legyünk őszinték, Dzsudzsák Balázs menesztése az al-Ittihad Kalba labdarúgócsapatától kevésbé lenne szóbeszéd tárgya, ha a magyar válogatott nem a bolgárok elleni Eb-pótselejtezőre készülne. A 108-szoros válogatott játékos együttesünk csapatkapitánya.

Karrierje – persze azt követően, ha befejezi – megérne egy publicisztikát, egyelőre rögzítsük a tényeket: sokkolta a klub döntése, ugyanakkor egy helyi lap arra utalt, hogy az egész bajnokság legjobb labdarúgója volt. Nagy kár, hogy a pontokat nem a Premiershipben vagy a Bundesligában, hanem az Arab Emírségekben lehetett szerezni… – ezt már én teszem hozzá.

A ligában harmadik helyen álló al-Ain szurkolói viszont követelik, hogy szerződtessék, miután szabadon igazolhatóvá vált. Maradva a tényeknél: az al-Ittihad Kalba egyik vezetője elmondta, a döntést az edző javaslatára hozták meg, aki szerint a 33 éves játékos teljesítménye mind támadásban, mind védekezésben visszaesett az utóbbi időben. Hozzátette, nem ad hoc döntést hoztak, régóta figyelték a produktumát.

A szerződésbontás vélhetően ebben keresendő, nem pedig abban, hogy a klub egyik döntéshozója egy brazil játékosügynökkel van jóban, aki dél-amerikai futballistákat tukmált a tulajra, s az csak megkönnyítette a helyzetet, hogy a tréner is a kontinensről jött, uruguayi.

Dzsudzsák Balázs balszerencséje, hogy a nívósabb bajnokságokban lezárult a regisztrációs időszak, olyan klub nyilván jócskán van, amelyben továbbra is jól megfizetnék, de hogy új helyén a pótselejtezőig formába lendül, az kétséges.

Ebből a szempontból az NB I kézenfekvő lenne – 2019 nyarán azt nyilatkozta, egyszer tényleg jó lesz hazajönni. Felvetődik a kérdés: eljött-e az ideje?

Azért van itt még valami: válogatottunknak két mérkőzést kell(ene) megnyernie, hogy 2016 után 2020-ban is Eb-résztvevő legyen. A szélsőnek – már csak eddig kivívott presztízse miatt is – a csapat élére kellene állnia. Ahhoz pedig, ahogy mondani szokták, elengedhetetlen a meccsterhelés, amihez nélkülözhetetlen egy csapat.

Azon lehet vitatkozni, 33 esztendősen miért rá és a többi úgymond rutinos játékosra hárul a feladat, hogy kivezesse a válogatottat a kontinensbajnokságra – de ez egy másik publicisztika témája lehetne…