„Mindenképpen szeretnénk megfelelően elbúcsúztatni a stadiont, a kerületi önkormányzattal és néhány szervezővel már elkezdtük ennek az előkészítését. Ez lehet a válogatott búcsúmérkőzése is, de erről egyeztetni kell a labdarúgó-szövetséggel, mi mindenre nyitottak vagyunk.”
A kormánybiztos jelezte, ennek időpontját még nem lehet tudni, hiszen a most kezdődő egyeztetések után alakítják ki az ütemezési konstrukciót, amely tartalmazza majd a bontás és az utolsó mérkőzés időpontját is. Még nem dőlt el, hogy a 35 milliárd forintos, 40 ezer néző befogadására alkalmas új aréna miként lesz bővíthető.
„Ennyi pénzből az érkező árajánlatoktól függően későbbi továbbépítéssel is megoldható lesz az ötvenöt-hatvan ezres stadion, de jobb szeretnénk, ha felfelé vagy lefelé, esetleg a székek közötti távolsággal lehetne bővíteni a nézőteret, sokféle technológia van már erre – jelentette ki Vígh László. – Azt szeretnénk, hogy olyan stadionunk legyen, amelyben minél magasabb szintű meccseket lehet játszani.”
Európa-liga-döntőt legalább negyvenezer, Bajnokok Ligája-finálét pedig minimum hatvanezer néző befogadására alkalmas arénában lehet az UEFA szabályzatai szerint megrendezni.
Bár a jelenlegi Puskás-stadiont elbontják, a beruházás felelőse azt szeretné, ha valami megmaradna a jelenlegi aréna kontúrjaiból, „vannak nagyon jó, hasznos, retro részek, amelyeket mindenképp meg kellene tartanunk az utókornak, ilyen például a toronyépület bejárati része, amely egyedülálló a világon.”
A párhuzamosan épülő három nagy stadion – a Puskás-, az Albert- és a debreceni – kivitelezőjéről még nincs döntés, a kormánybiztos azt sem zárta ki, hogy mindhármat ugyanaz építse. Azt mondta, ő az üzemeltetést helyezi majd előtérbe, hogy lehetőség szerint minél kevesebb állami támogatásra legyen szükség a működtetésükhöz, és a költségekből minél több megtérülhessen. Vígh László folyamatosan egyeztet az Albert Flórián Stadionért felelős másik kormánybiztossal, Fürjes Balázzsal. „Ő a beruházások oldaláról érkezett, én inkább az üzemeltetési kérdésekhez értek” – mondta az együttműködésről.
A Puskás-stadionra tervpályázatot írnak ki, erről Vígh László egyeztetni akar a Magyar Építőművészek-szövetségével és az országos főépítésszel, Nagy Ervinnel is. Nemcsak egy új futballstadion épül majd, hanem a teljes környék rekonstrukcióját elkezdik, 2015 és 2020 között pedig kerékpárpályát és atlétikai stadiont is felhúznak.
A futballarénának több bejárata lesz, a kormánybiztos ígérete szerint a későbbi építkezések a meccsekre, koncertekre történő bejutást nem nehezítik meg. A Puskás-stadion építése idején a válogatott meccseit Vígh László szerint Budapesten a Szusza Ferenc Stadionban játszhatják.
„A befektetés mind klub-, mind válogatott szinten megéri majd, hiszen kétezer-tizenöttől három olyan létesítmény is lesz majd az országban, amely világesemény megrendezésére is alkalmas, az abban az évben megrendezendő utánpótlás Európa-bajnokságot is meg lehet majd pályázni” – mondta a kormánybiztos.
A jövő évi költségvetés tervezetében kezdetben nem szerepelt a Puskás-stadion, november elején aztán a kormány döntött arról, hogy 2012-ben elkezdődhet a beruházás. Vígh László nagyon bízik benne, hogy „egy ilyen fontos sportpolitikai kérdést” politikai változások sem zilálhatnak később szét.