– Mondhatjuk, hogy ön a Chicago történetének egyik legjobb csatára?
– A legjobbak azok, akik a legtöbb gólt szerzik, és a statisztikák alapján az élmezőnyben vagyok. Ez hatalmas büszkeséggel tölt el, ráadásul úgy, hogy alig több mint két éve vagyok Chicagóban – mondta Nikolics Nemanja, aki szombaton, a Toronto elleni 2–2-vel záruló mérkőzésen megszerezte 40. bajnoki gólját a Chicago Fire színeiben. – Egy csatárnak nincs ennél jobb visszajelzés, és a legfontosabb, hogy nem okoztam csalódást azoknak, akik idehoztak és bíztak bennem.
– Történetesen harmadik a klub örökranglistáján, s ez már önmagában hatalmas teljesítmény.
– Egy idényem még biztos van, hogy még feljebb kapaszkodjak, de az első hely egyelőre távolinak tűnik, főleg úgy, hogy minden sorozatot figyelembe véve Ante Razov kilencvennégy gólt szerzett. Ez a negyven gól még elszántabbá tesz, de a legfontosabb, hogy hétről hétre pályára lépjek és minél többet segítsek a csapatnak, mert mindenképpen szeretnénk odaérni a rájátszásba.
– Mennyire elégedett az első öt fordulóban szerzett öt ponttal?
– A csapat sokkal jobban néz ki, mint az előző idényben, de tény, hogy legalább három ponttal többet kellett volna szereznünk. A Toronto az egyik bajnokesélyes, a döntetlen összességében reális, ugyanakkor az első két mérkőzésen, a Los Angeles Galaxy és az Orlando ellen többet érdemeltünk volna az egy pontnál. Az idény elején vagyunk, következik két hazai mérkőzés, a Vancouver és a Colorado elleni, ezeken nyernünk kell.
– Eddigi negyven gólja közül melyikre emlékszik vissza a legszívesebben?
– Az első mindig nagyon fontos, és szerencsére nem is kellett rá sokat várnom. A második fordulóban, az első hazai meccsemen tizenegy perc után betaláltam. Kettő-nullára győztünk a Salt Lake City ellen, sohasem felejtem el azt a találkozót. Hatalmas lökést adott az a gól, minden csatárnak kulcsfontosságú, hogy minél gyorsabban gólt szerezzen, ha új országba és új bajnokságba igazol át.
– Ha már említette: nemcsak a Chicago színeiben, a Videoton és a Legia játékosaként is elérte a negyvengólos határt a bajnokságban.
– Sőt a Videotonban minden sorozatot figyelembe véve jóval száz fölött van a góljaim száma. Azt sem szabad elfelejteni, hogy Fehérváron és Lengyelországban bajnokesélyes csapatban játszottam, ahol egy csatárnak kötelező gólokat szereznie. Ehhez képest Chicagóban úgy lettem gólkirály, hogy a klub nem tartozott a liga legerősebb csapatai közé, és mások mellett Sebastian Giovincóval és David Villával kellett megküzdenem a címért.
– Lát esélyt az újabb gólkirályi címre?
– Korai erről beszélni. A helyzeteim alapján hat-hét gólom is lehetne, de nem görcsölök. Az önbizalmamnak jót tett, hogy megszereztem az elsőt az idényben. Ezzel remélhetőleg átszakadt egy gát. Egyben hiszek, a munkában, úgyhogy dolgozni kell tovább. De a legfontosabb az egészség, a sok utazás rengeteg energiát kivesz az emberből.
– Ráadásul nemrég háromgyermekes apa lett.
– Nincs ennél csodálatosabb érzés. A család a legfontosabb, nagyon összekovácsolt minket, hogy Amerikában teljesen magunkra vagyunk utalva. Nia, a kislányom egy hónapos, most is itt alszik mellettem, a másik két gyerek a másik szobában játszik. Nagyon jó testvérek, mi meg igyekszünk mindent megadni nekik. Mostanában keveset tudunk pihenni, de ez édes teher, nem panaszkodom.
– Bár tavaly májusban lemondta a válogatottságot, bizonyára sokakat érdekel, mit szólt az eddigi két Eb-selejtezős meccshez?
– A horvátok elleni győzelem után én is libabőrös lettem. Fontos, hogy a szlovákok elleni kudarc után talpra tudott állni a válogatott, ugyanakkor helyén kell kezelni ezt a két eredményt. Budapesten is rendeznek majd Eb-meccseket, ami hatalmas ösztönző erőt ad, nagyon drukkolok a srácoknak. Jó volt látni, Szlovákiában milyen fantasztikus hangulatot teremtettek a magyarok. Fontos, hogy meglegyen az összhang a csapat és a szurkolók között, és akkor senkitől sem kell félnie a válogatottnak, főleg azután, hogy legyőzte a sztárokkal teletűzdelt horvát együttest.
