Buzsáky: Embert próbáló időszakon vagyok túl

– Az angol sportoldalakon is nyomon követhető, jelentősen megszaporodtak a Buzsáky-témájú írások. A londoni Fulham Chronicle-nél például, amely külön rovatot szentel klubjának, a Queens Park Rangersnek, napi szinten foglalkoznak önnel.
– Ha – mint az én esetemben – a nulla a kiindulási pont, az elmozdulás mindig jelentős. Szóval nem is volt olyan nehéz észrevehető mértékben szaporodniuk a cikkeknek.

– Vagy mégis?
– Embert próbáló időszakon vagyok túl. A profi sportoló pályafutása ritkán egyenletes, hullámhegyek és hullámvölgyek tarkítják. Megtapasztaltam, milyen a völgy alja.

– Ön és a QPR sem kommentálta azt a közelmúltban a szigetországi sajtóban elterjedt hírt, hogy a Blackpool korábbi edzője, Ian Holloway tárt karokkal vár önre. Akkor jut el a tűrőképessége határára a sportoló, amikor úgy dönt, inkább továbblép?
– Nem feltétlenül, az én történetem sem így alakult. Nem szeretném konkretizálni az akkori szituációt, egyetlen emberre vagy csapatra szűkíteni a választ. Azt mondtam, embert próbáló hónapok vannak mögöttem – és nem véletlenül használtam erős kifejezést. Idegen helyzetbe kerültem. Én, aki eddigi klubjaimban alapember, a mérkőzésekre nevezett keretek tagja vagy legrosszabb esetben a kerettagságért eséllyel harcoló játékos voltam, a QPR-nál az ősz végén, a tél elején a csapat közelébe sem kerülhettem. Lehetőséget sem kaptam rá, hogy megváltoztassam a megítélésemet. Tök egyszerű: Neil Warnock, az előző menedzserünk elképzeléseibe nem fértem bele. Az új menedzser, Mark Hughes első három mérkőzésén számított rám, bízott bennem. Ez a különbség.

– Hivatkoznék egy cirka egy évvel ezelőtti beszélgetésünkre. A QPR még másodosztályú volt, ön elismerően beszélt Neil Warnockról – naná! –, aki az idő tájt szintén dicsérte önt. Valami eltört, megszakadt.
– Nem szeretek a múlton rágódni.

– A jövő szempontjából érdekes, esetleg valamelyik pályatársa is okul belőle – ha lehet.
– Rendben. Már a QPR futballistája voltam, amikor Neil Warnockot szerződtette a klub. A csapat szurkolói kedveltek, biztos helyem volt az együttesben, bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy a Championshipet és a Premier League-et nem lehet összehasonlítani a játékoskereteket, a közvetlen riválisokat illetően. Feljutottunk az első osztályba, az első néhány fordulóban játszottam. Aztán a klub a menedzser kérésére szerződtetett négy vagy öt játékost. Örök törvény, aki jön, bizonyos szempontból előnyt élvez az edzőnél. Egyike lettem azoknak a labdarúgóknak, akiket mellőzhetett. Megkövesedett a rangsor, se előre, se hátra nem volt lépés. Profiként gondolkozva úgy hiszed, még több munkával változtathatsz a helyzeteden. Nem kívánod egyetlen csapattársadnak sem, de sérülés vagy eltiltás is „ziccerbe" hozhat. Esetemben semmi sem változtatott semmin. De ebből is tanultam valamit.

– Mégpedig?
– Mástól is függ a sorsod. Viszont érjen bármennyi negatív élmény, legyenek zavarók és lélekrombolók a külső behatások, tűrni és melózni kell. Két hete még magam alatt voltam, de mindentől függetlenül dolgoztam. Warnock ment, Mark Hughes jött. Lehetőséget adott a Newcastle ellen, kezdő voltam, megálltam a helyem. Ha nem dolgozom rendesen akkor is, amikor – átvitt értelemben – labdába sem rúghattam, nem ment volna, tökön rúgom magam vagy hasra esek. Nem véletlenül alakultak másként az események.

HA KÍVÁNCSI ARRA IS, MIÉRT HASONLÍTOTTÁK BUZSÁKYT DAVID BECKHAMHEZ, ILLETVE HOGYAN VISZONYUL A TWITTEREZÉSHEZ, KERESSE A CSÜTÖRTÖKI NEMZETI SPORTOT!