Sorsdöntő napok – Thury Gábor jegyzete

Két fordulóval a labdarúgó NB I őszi idényének befejezése előtt a második helyezett Mol Vidi FC-nek öt pont a hátránya a Ferencvárossal szemben. Juhász Rolandék szombaton Újpesten játszanak, majd zárásként a Fradival hazai pályán mérkőznek jövő vasárnap. Az Európa-liga csoportkörében a székesfehérváriak az utolsó mérkőzésükön csütörtökön a Chelsea-t fogadják, s van még esélyük, hogy az egyenes kieséses szakaszba jussanak.

Talán nem túlzás kijelenteni, hogy az elkövetkező kilenc nap alapjaiban meghatározhatja a Vidi tavaszi sorsát. Ugyanakkor azt szoktuk mondani, a mai, modern futballban bírni kell a jelen esetben szombat, csütörtök, vasárnap-igénybevételt. Noha az egész magyar futballtársadalom áhítja, nagyon kevés az esély, hogy a csapat a nemzetközi kupában megéri a tavaszt, pedig erre várunk a Debrecen 2004-es kupabravúrja óta, amikor is a Loki az UEFA-kupa harmadik fordulójában búcsúzott az FC Bruges-zsel szemben. Tegyük hozzá: ha ez nem sikerül, a Vidi akkor is megállta a helyét, a pontszámot tekintve biztos, hogy nem szerez kevesebbet, mint amennyit 2012-ben ugyancsak az El csoportkörében gyűjtött. A Chelsea ellen az esélytelenek nyugalmával kell pályára lépni – más kérdés, hogy amikor még ezt a kissé elkoptatott futballszlenget használtuk, nem is voltunk annyira esélytelenek...

Az sem mindegy, hogy a magyar bajnoki címvédő mekkora hátránnyal vág a tavasznak. Az FTC-vel szemben már a jelenlegi ötpontos különbség is tetemesnek tűnik, s nemcsak az van benne a pakliban, hogy csökken a differencia, hanem az ellenkezője is. Már csupán azért is, mert a Kaposvár elleni Magyar Kupa-kiesést követően az Újpest úgy készül a hazai bajnokira, hogy ezen a mérkőzésen újraépítheti magát a kupából címvédőként kizuhanó csapat. S az őszi utolsó körben következik a listavezető FTC, amellyel szemben győzelmi kényszerben vannak a fehérváriak, ha csökkenteni akarják az ötpontos különbséget.

Sorsdöntő napok előtt áll tehát a Vidi, de mindent összevetve mégis csak jó helyzetben. Mert ilyen célokért érdemes küzdeni. Tudom, elcsépelt végkövetkeztetés, mint ahogyan az is, hogy ha az egyik lehetőség elúszik, a másikban még mindig lehet javítani.