A férfi kosárlabda-válogatott kispadjára valószínűleg magyar szakember ülhet majd, mivel a nyolc pályázó között van alkalmas, nemzetközi tapasztalatokkal felvértezett hazai szakember is – árulta el a főtitkár. Korábban arról szóltak a hírek, hogy Rátgéber László az egyik nagy esélyese a posztnak. Döntés mindkét esetben január 6-án várható.
Az Európai Kosárlabda-szövetség vasárnap Magyarországnak ítélte a 2015-ös női Európa-bajnokság rendezési jogát. Egyelőre négy dunántúli város esélyes a csoportmérkőzésekre, Sopron, Győr, Szombathely és Veszprém, a helyosztókat pedig Budapesten rendezhetik. Sterbenz Tamás azt mondta, ez még változhat, s akár határon túli vagy kelet-magyarországi településekkel is bővülhet a rendező városok köre – és Pécs is esélyes a kiválasztottak közé kerülésre.
A főtitkár szerint az Eb-rendezés odaítélésekor az infrastruktúra fejlettsége és a korábbi tapasztalatok szóltak Magyarország mellett a rivális Fehéroroszországgal szemben, ám az európai szövetség figyelembe vette azt is, hogy „a kormány látványosan a kosárlabda és a látványsportok mellé állt".
„A társasági adóból nyújtható támogatás Európában is újdonságnak számít, de máris elismerik" – jelentette ki. A sportesemény megrendezése egy-kétmilliárd forintba kerül, állami garancia is van a pénzre, s a szövetség azt szeretné, ha az állami támogatással nagyjából azonos összeget sikerülne összegyűjteni a szponzoroktól.
„Ez lesz az első Európa-bajnokság, amelyen már nem tizenhat, hanem húsz csapat vesz részt. Nagyon sok mérkőzést játszanak majd, komoly infrastruktúra kell hozzá. Ez már valóban világszint. A csarnokok bővítésénél is nehezebb feladat lesz az, hogy látványos és mindenkit érdeklő mérkőzéseket rendezzünk. Az idei lengyelországi Eb-n a semleges meccseknek már nem volt olyan hangulatuk. Ennek elkerüléséért két dolgot kell tennünk: erős, legalább a rájátszásig eljutni képes válogatottat felépíteni, és a közönség számára vonzóvá tenni a semleges találkozókat" – mondta a főtitkár.
Magyarország eddig négyszer rendezett női Európa-bajnokságot, 1950-ben, 1964-ben, 1983-ban és 1997-ben. Ezeken a magyarok legrosszabb helyezése a 8. volt, 1964-ben. 1950-ben ezüst-, 1983-ban bronzérmes lett a válogatott, 1997-ben pedig a negyedik helyen végzett.
