Színházi záróünnep és villámtorna Sátoraljaújhelyen

Ünnepi gálaműsorral, filmvetítéssel, színházi beszélgetéssel és futballtornával zárult Sátoraljaújhelyen a megszűnt falusi csapatokat egy-egy mérkőzésre felélesztő Hátsó füves futballmentő túra. A Hátsó füves-kupát a Szatmár-vidéki cigányválogatott nyerte, miután az elődöntőben legyőzte a sátoraljaújhelyi börtönőrök együttesét, majd a villámlás miatt félbeszakadt döntőben nyert a megszűnt falusi csapatok all-star válogatottja ellen. Árvai Károly és Szoboszlay Marcell fényképeivel idézzük fel a négyhónapos zempléni kísérlet rendhagyó befejezését.

Bemelegítésként a Kazinczy Ferenc Múzeumban megtekintette a Hátsó füves-kiállítást a Magyar Labdarúgó Szövetség küldöttsége. A rangos társaság tagja volt mások mellett Csank János, Gellei Imre, Temesvári Miklós, Csábi József, Mracskó Mihály, Petry Zsolt, Wukovics László és Sipos Jenő.

Jó kezekben a játék: a múzeumi csocsózás során még a Szatmár-vidéki cigányválogatott tagjai sem sejtették, hogy néhány órával később a városi sporttelepen fényes sikerben lesz részük.

Kapitányi eligazítás... Csank János (háttal) magyaráz Wukovics Lászlónak, Csábi Józsefnek és Petry Zsoltnak.

Ünnepi tárlatvezetés a Hátsó füves-kiállításon a futballmentő túra során érintett falvak polgármestereinek, valamint Stumpf István korábbi hercegkúti labdarúgónak és miniszternek.

Győzelem! – Csábi József Tolcsván erősítette a környék elhagyott pályáit felélesztő Zempléni Főnix projektcsapatot.

Alkalmi kamarakiállítás idézte fel a Hátsó füves futballmentő túra emlékezetes pillanatait a Kazinczy Ferenc Múzeum díszudvarán.

Sajti Viktor, az MLSZ Borsod-Abaúj-Zemplén megyei igazgatója meccsel fiával, a háttérben a bodrogközi és hegyközi csapatok színes mezgyűjteménye.

Szaktekintélyek egymás között: Egervári Sándort üdvözli Gellei Imre a Latabár Árpád Színház pódiumán.

A színpadon először a polgármesterek értékelték a tapasztalatokat: balról Rák József (Hercegkút), Kovács József (Bodrogolaszi), Kántor Ferenc (Makkoshotyka), Fűzériné Odrobina Gabriella (Hollóháza), Horváth Jenő (Füzér), Gógh András (Mikóháza), Kerekes Attila (Olaszliszka), valamint Ringer István társszervező, a Kazinczy Ferenc Múzeum igazgatója és Egervári Sándor, a Hátsó füves futballmentő túra védnöke.

Jászter Beáta, a Kazinczy Ferenc Múzeum munkatársa elegáns, derűs, ünnepélyes konferálásával kis híján elhitette velünk, hogy az Aranylabda-gálán vagyunk.

Pisont István (a kivetített háttérképen, a hercegkúti templompadban), a Zempléni Főnix játékosa, a Hátsó füves futballmentő túra nagykövete családi esemény miatt a sátoraljaújhelyi záróünnepségen csak lélekben lehetett jelen. Korábban rögzített és a színházban lejátszott, nagy ívű köszöntője azonban sokakban nyomot hagyott.

Gellei Imre jelenlétével és útmutatásaival is érzékeltette, fontosnak tartja építeni a magyar labdarúgás hátországát.

„Hátsó füves az egész világ, és színész benne minden férfi és nő” – fogalmazta át a shakespeare-i gondolatot Ringer István a Zemplén fővárosában.

Szamosvölgyi Péter, Sátoraljaújhely város polgármestere köszöntötte házigazdaként a vendégeket, hangsúlyozva a futball közösségteremtő funkcióját.

A mikrofon Sajti Viktor megyei MLSZ-igazgató kezében, tőle balra Horgonyi László bv. alezredes, a Hátsó füves futballmentő túrát társadalmi partnerként segítő Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön parancsnokhelyettese, Sipos Jenő, az MLSZ szóvivője, Temesvári Miklós mesteredző, valamint három korábbi szövetségi kapitány, Csank János, Gellei Imre és Egervári Sándor

Csank János kendőzetlen őszinteséggel világított rá a magyar futball alsóbb rétegeiben tapasztalható problémákra.

Nagylelkű gesztussal segített ápolni az Algács család közelmúltban elhunyt két labdarúgójának, Tibornak és Edgárnak emlékét Kiss Csaba mecénás: felkérte Simorka Sándor szobrászművészt egy-egy emlékplakett elkészítésére, és a művészi darabokat a Hátsó füves futballmentő túra ünnepi záróeseményén adta át szombaton Tukacs László túristvándi edzőnek, Algács Tibor egykori csapattársának.

Algácsék történetét a Ha a pályák mesélni tudnának… című videosorozatban, valamint a sátoraljaújhelyi Hátsó füves-kiállításon ismerhette meg a nyilvánosság.

Az összetartó roma család vasárnap Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei falujában, Kispaládon rendezett jótékonysági emléktornát.

Ringer István, a Kazinczy Ferenc Múzeum igazgatója a gála végén bejelentette a megtisztelő hírt: a sátoraljaújhelyi Hátsó füves-kiállítás is jelölt a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület által kiírt Év kiállítása-díjra.

Kikövezett úton a nagyszínpadra...

A sorsolás úgy hozta, hogy a Hátsó füves-kupa nyitómérkőzésén a sátoraljaújhelyi börtönőrök csapata (sárgában) csapott össze a Szatmár-vidéki cigányválogatottal. Győztek a hetek óta tréningező, az alkalomra külön mezgarnitúrát készíttető szatmári vendégek.

Pályaszéli futballszenátus: Temesvári Miklós, Gellei Imre, Egervári Sándor és Csank János

„A szürke házfalak közt álmot sző most a csend.”

Sorsod Borsodi.

Petry Zsolt Németországból érkezett a Hátsó füves futballmentő túra záróünnepségére, a futballtornán a börtönőrök csapatát erősítette.

Sorakoznak a leendő győztesek.

Futballpanoráma a Sátor-hegy aljában.

Egervári Sándort segíti a játékoskijáróban ifjúkori barátja, idősebb Csillag Péter.

Színes lelátói kép: miközben Temesvári Miklós (lila pólóban) beszél a közönségnek, a Zempléni Főnix tagjai hangolnak a mérkőzésre. Balról Szentgyörgyi Anna, a csapat női tagja, Benedek Szabolcs író, mögötte Kovács Gábor kapus és kemenceépítő mester, Majtényi György történész, Novák Zoltán zenész-előadóművész, a Zempléni Főnix-induló szerzője, Sajó László író, illetve az edzőket kérdező riporter.

Lépéselőnyben a roma csapat. Vezetőjük Tukacs László tanító, a szatmári vidék országos hírű Minarik Edéje.

Munkában a Nemzeti Sport munkatársai: az előtérben Szabóky Zsolt, a Hátsó füves-videók készítője forgat, a háttérben Árvai Károly fotóriporter lő.

Nagy küzdelem a megszűnt falusi csapatok fantomválogatottjának hús-vér játékosa és a menteni igyekvő Főnix-csapattag, Fehér László között.

Amikor a börtönőrök ülnek.

A zempléni all-star csapat kapuját a korábban Olaszliszkán védő tokaji polgármester, Posta György őrizte.

A Hátsó füves-meccs ideális családi program anyukáknak...

...és gyermekeknek egyaránt.

Pályaszéli költészet, sátoraljaújhelyi kiadás... „Lajosom, nem akarlak megbántani, de neked olyan görbe a lábad, hogy hordón kellene vasalni a nadrágodat!”

„Az előbb akkorát esett az a nagy darab hátvéd, hogy szerintem agyrázkódást kaptak a vakondok...”

Játékvezetők valószínűleg sehol a világon nem nőttek még annyira a közönség szívéhez, mint Zemplénben a Hátsó füves futballmentő túra ismert és szeretett sporijai.

A Zempléni Főnix csapata, a túra mozgatója. Kék mezben Nagy Gábor, a Stadler korábbi NB I-es kapusa, jobbján Mracskó Mihály, visszatérő vendégjátékosunk, balján Varga László, a csapat lelkiismerete, MLSZ-zászlóval Sipos Jenő, a futballszövetség szóvivője. Érdekesség, hogy a fehérmezesek között egy család három generációja is képviseltette magát. A kép korántsem reprezentatív, hiányzik róla néhány alapember, így Tokár Tibor, az öltöző hangja, Orosz Zsolt, a Futballkutató blog szerkesztője, valamint Ringer István múeumigazgató-csapatkapitány, aki önfeláldozóan mondott le a játékról a szervezési feladatok miatt – a fotózás perceiben éppen a vacsorát készítette elő valahol a város másik végében.

Lakótelepi VIP-páholy.

Bizakodó hangulatban: B. Kovács Gergely, a Hátsó füves-könyvet megjelentető Rézbong Kiadó vezetője mosolyog.

„Jó játékot! Köszi. Jó játékot! Köszi. Jó játékot! Köszi.”

Jászter Beáta kérdezi Egervári Sándort.

A Zemplén Televízió munkatársai hűségesen számoltak be a túra fontosabb eseményeiről.

Egyet mond, kettő lesz belőle: Mracskó Mihály, a Zempléni Főnix vendégjátékosa ad dupla interjút.

Fenyegetően közeledett a vihar, a bronzmérkőzés már fekete fellegek alatt, apokaliptikus hangulatban zajlott.

„Srácok, jöhet valaki helyettem!”

Dobronoki Dalma, Simon Erika és Jászter Beáta, a Kazinczy Ferenc Múzeum munkatársai, a Hátsó füves futballmentő túra sátoraljaújhelyi hölgykoszorúja.

Ádáz küzdelem, szikrázó csata, alacsonyan szálló térdkalácsok.

Őri B. Péter, a Nemzeti Sport munkatársa dolgozik tudósításán.

Varga Zoltán, a Nemzeti Sport művészeti vezetője alkalmilag főtechnikusként is megállta a helyét.

Petry Zsolt indítana.

Sajó László elemez.

„Rohadt eső, dühödt arcok valahová tartanak...”

Tombolasorsolás a játékoskijáróban, szakadó esőben, csapkodó villámok közepette. „A következő szerencsés nyertes a rózsaszín szívecskés 37-es. Jutalma egy prémium fürdőnadrág.”

Esőverte vállalkozás: szakadó viharban indult a Hátsó füves futballmentő túra áprilisban Hercegkúton és így is zárult júliusban Sátoraljaújhelyen. A döntőt idő előtt le kellett fújni, a mérkőzés aktuális állása alapján a villámtorna győztesének járó trófeát a Szatmár-vidéki cigányválogatott vihette haza. Az egyedi tervezésű serleget a sátoraljaújhelyi börtön fogvatartottjai készítették társadalmi jóvátételi munka fejében.
Hogy lesz-e folytatása a falusi futball közösségteremtő erejét a maga természetességében érzékeltető kezdeményezésnek? Ha rajtunk múlik, lesz. A zempléni vidékről már tizenhárom további, csapat nélkül maradt település jelezte, hogy szívesen csatlakozna a túrához, sőt felvetődött a Szatmári Főnix és a Zalai Főnix ötlete is. Akárhogy is alakul, a Zempléni Főnix repülne tovább, szeretné 2023 tavaszán alapos előkészítéssel, az önkéntesség értékeit megőrizve, mégis racionális keretek között, stabil támogatói háttérrel folytatni misszióját. Jelmondatunk nem változott: a pálya élt, a pálya él, a pálya élni fog...