Politikai nyomás – Thury Gábor jegyzete

Az olasz–angol labdarúgó Eb-döntőn a Wembleyben szinte telt ház volt, de nem azért, mert annyi jegyet adtak el, hanem mert a tikett nélküli angol drukkerek, átszakítva a kordonokat, bementek a nézőtérre. Súlyos biztonságtechnikai kérdés: vajon mi történik, ha eleve telt ház van, s a betóduló szurkolók egymásra torlódnak? Jó, az 1989-es hillsborough-i katasztrófa „hozadékaként” Angliában lebontották a játékteret a nézőtértől elválasztó kerítéseket – mégis.

Az UEFA hogyan reagál a rendbontásra? Eleve hogyan reagál arra, hogy bár a televízióban nem mutatták – érdekes, ebben milyen szemérmes a testület –, egy félmeztelen „szurkoló” a döntő alatt beszaladt a játéktérre, hülyét csinálva a biztonsági emberekből?

Köztudott, a sportági szövetség nem indított eljárást a müncheni német–magyaron a Himnusz alatt szivárványos zászlóval berohanó fiatal kapcsán legalább rendezési hiányosságokért. Ugyanakkor a honi szövetség rasszista szurkolói viselkedés következményeként három hazai válogatott meccset – a harmadikat próbaidőre felfüggesztve – zárt kapuk mögött kénytelen rendezni a Puskás Arénában. Finoman fogalmazva sem egyenlő a mérce.

Először keressük a hibát magunkban, mióta vagyunk „fekete s...űek” – bár ebben az erősen érzékenyített világban ezzel a kifejezéssel különösen óvatosan bánnék... Az első hazai zárt kapus mérkőzés 1990-ben az UEFA-kupában az FTC–Bröndby volt az Üllői úton. Következményeként korábbi szurkolói rendbontásoknak. Az 1995-ös Fradi–Ajaxon Louis van Gaal tréner kirohanását most hagyjuk, a 2012-es magyar–izraeli válogatott mérkőzés alatt történt botrányok miatt súlyos büntetést kaptunk, mondhatni, azóta rajtunk a világ szeme. Fogalmazhatunk úgy is, a zéró tolerancia jegyében súlyos büntetés vár(hat) ránk. Az illetékesek szerint az Eb-n – ugyan nem szervezett formában – kimerítettük ennek feltételeit, ezért a Nemzetek Ligájában a kontinens legjobb válogatottjait a helyszínen nem láthatjuk.

Kutakodjunk máshol is! Honnan (is) eredeztethető ez a presszió? A világ s ezen belül Európa tágra nyitotta kapuit az emberjogi mozgalmak előtt, aminek következményeként a sportpályákra nemhogy beszivárogtak, hanem betolakodtak az oda nem illő performanszok – nem is annyira kéretlenül átpolitizálva a sportot.

Mindemellett Brüsszel számos kérdésben finoman fogalmazva konfrontatívnak ítéli a magyar kormány állásfoglalását. Olyan kellemetlen tényezőnek, amelyet – toleranciát hirdetve ugyan – nem tud elfogadni. S noha szeretnénk azt hinni, hogy léteznek független szervezetek, lépten-nyomon csalódnunk kell. Az UEFA-ra roppant politikai nyomás nehezedik.

Aki nem lép egyszerre, nem kap rétest estére.