Magyar Kupa-győzelem: százmillió vagy csupán a presztízs

A zalaegerszegi öltöző falára már a Budafok elleni Magyar Kupa-döntő előtt kikerült a győztesnek járó serleg a csapatkapitány Kálnoki-Kis Dávid nagyobbik lánya jóvoltából, aki az óvodában lerajzolta édesapját a kupával. Legyen szó bármilyen sportágról, minden csapat azzal a céllal vág neki a küzdelmeknek, hogy a végén magasba emelhesse a trófeát, ami már önmagában presztízst kölcsönöz a kupasorozatoknak, nem beszélve a diadallal járó esetleges pénzdíjról.

NÉGY VÁLTOZATA IS LÉTEZIK A MAGYAR KUPÁNAK

Bár az utóbbi években mintha pozitív változás lenne megfigyelhető ezen a téren, de a labdarúgásban idehaza a Magyar Kupának sohasem volt olyan rangja, mint Angliában vagy Németországban, inkább csak amolyan illik, hogy legyen alapon létezett. Még akkoriban is lényegében foghíjas lelátók előtt rendezték meg a döntőt, amikor a csúcson volt a magyar futball, az ötvenes években. Névváltozásokon is átesett, és voltak esztendők, amikor ki sem írták a sorozatot.

Valamiben mégis hasonlatos a futballvilág legfontosabb trófeáihoz: miként az angol FA-kupát vagy a világbajnoknak járó Rimet-kupát, a Magyar Kupát is ellopták. Méghozzá 1973 januárjában, az Üllői út és a Ferenc körút találkozásánál található árkád kirakatából, ahová a címvédő FTC állíttatta ki. Bár 2009-ben Kisteleki István akkori MLSZ-elnök azt állította, saját pénzén visszavásárolta egy internetes aukción, tudjuk, hogy az egy replika, amit 1923-ban készített háromnegyedes méretben az MLSZ az MTK-nak (és egy másikat a Fradinak, merthogy az első tizennégy évben csak ez a két csapat nyerte el). Tehát a Magyar Kupának négy változata létezik: kettő van a Ferencvárosnál (egy másolat 1923-ból és egy másolat 1973-ból, a címvédő jogán), egy az MLSZ birtokában (az MTK-é, másolat 1923-ból), valamint az eredeti, amelynek hollétéről továbbra sem tudunk semmit.

A Magyar Kupa 2022–2023-as kiírásának győztese, a Zalaegerszeg az Európa-konferencialiga második selejtezőkörében indul, és a kiemelkedő presztízshez illeszkedik a versenysorozat díjazása is. A csapatok fordulónként növekvő prémiumért játszottak, a ZTE      100 millió, míg a döntő vesztese, a másodosztályú Budafok 50 millió forint díjazásban részesült.

A Női Magyar Kupát (amely jelenleg Simple Női Kupa néven fut) az MLSZ 1992-ben írta ki először, ám csak 27 alkalommal rendezték meg, 1994-ben, valamint 2006-ban és 2007-ben sem írta ki a sorozatot nőknek a szövetség, 2020-ban pedig a koronavírus-járvány miatt nem fejezték be. A női Magyar Kupa győztese (ETO FC Győr) hatmillió, a második helyezett (Puskás Akadémia FC) hárommillió, míg az elődöntő két vesztese, a Haladás Viktória és a Ferencváros 1.5–1.5 millió forinttal gazdagodik.

A férfi és a női kosárlabda Magyar Kupa serlegei többségükben nem egyedi gyártásúak, nem az ünnepélyes alkalmakra készülnek. A versenykiírás szerint, amely egyaránt vonatkozik az alsóbb osztályú csapatoknak kiírt Dr. Hepp Ferenc-emlékkupára, továbbá a Zsíros Tibor Férfi Magyar Kupára és a Killik László Női Magyar Kupára, „az a sportszervezet (vagy jogutódja), amelyik három egymást követő évben, vagy öt alkalommal megszakításokkal megnyeri a Hepp-kupát, illetve a Magyar Kupát, a vándordíjat megtarthatja”. Egyéb esetben a vándordíjat egy évig őrizheti a győztes, mellette minden kiírás első három helyezettje pénzdíjazásban részesül. Van ugyanakkor egy kisebb serleg, amelyet megőrizhet emlékbe a kupa aktuális aranyérmese, ezt az úgynevezett „maradó kupát” a mindenkori ügyvezetőnek adják át.

A Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége megalakulásának 75. évfordulója előtt arculatváltás zajlott, egyedi logószett készült a különböző eseményekhez, kitalálták, hogy a női kupa formája legyen nőiesebb, az alul elhelyezkedő kosárlabda-alakzatból egy ezüst színű kála nyílik ki fáklyaszerűen. A serleg elkészítését a szegedi Éremverde Kft.-re bízták. Ez már a Sopron Basket birtokába került, amely 2019 és 2021 között sorozatban háromszor nyert, majd idén is ünnepelhetett. A férfiaknál nem volt kupaváltás, mármint nem vette birtokba senki a korábbi trófeát, azért kellett kicserélni, mert betelt. A Falco-Vulcano Energia KC Szombathely által idén ismét elnyert vándorserlegen egyelőre egyedül a Szolnoki Olajbányász neve látható.

GYŰRŰKKEL BŐVÍTHETŐ A TRÓFEA ALAPSZERKEZETE

Kézilabdában férfi és női vonalon is 1951 óta rendezik meg a Magyar Kupa küzdelmeit, amelynek trófeáit épp a közelmúltban újította meg a Magyar Kézilabda-szövetség. Az MKSZ szerette volna egységesíteni a kupákat, amelyeket a korábbi formátumról sokkal egyedibb díjra cserélt, így újultak meg 2018-ban előbb a bajnokság, majd 2019-ben a Magyar Kupa serlegei is. A szövetség a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemet (MOME) kereste meg a tervezéshez, az egyetem pályázatot írt ki, a beérkező pályaműveket pedig az MKSZ és a MOME közös zsűrije bírálta el. Végül Gelley Kristóf fémműves formatervező, ezüstműves, valamint Mátyás Zoltán ötvös, aranyműves együttműködése lett a befutó.

A trófea bővíthető, az alapszerkezet egy rúd, arra vannak „felfűzve” a gyűrűk, rajtuk a korábbi győztesek nevével. A kupát elhódító csapat egyébként minden évben új – de az eredetivel megegyező – trófeát kap, tehát a korábbi kupával ellentétben ez nem vándorserleg. A két trófea egyébként összhatásában nagyon hasonló, a kétféle sziluett miatt mégis egyértelmű, melyik a férfi és melyik a női serleg. A kézilabda Magyar Kupa győztese nem részesül pénzdíjazásban. Ami a rekordereket illeti, a férfiaknál a Veszprém harmincszor, a nőknél a Győr tizenötször emelhette magasba a trófeát.

FA TALAPZATRA SZÖGEZIK A GYŐZTESEK ARANYTÁBLÁIT

Jégkorongban Magyar Népköztársasági Kupa néven kezdte több mint fél évszázados történetét a sorozat 1963-ban. Általában kieséses rendszerben rendezik, de mivel sokszor a magyar bajnoki élvonalban mindössze három vagy négy csapat szerepelt, előfordult a körmérkőzéses lebonyolítás is. Amikor csak lehetett, a honi szövetség megrendezte a kupát, néha azonban a kiszolgáltatottság közbeszólt – előfordult, hogy az akkor még fedetlen jégpályák időjárási viszontagságoknak kitettsége vagy éppen taxisblokád miatt elmaradtak a sorozat küzdelmei. Szintén külső körülmény okozta a Ferencváros vesztét harminc évvel ezelőtt, a zöld-fehérek ugyanis azért estek ki a kupából, mert a csapatbuszuk lerobbant, és a játékosok nem jutottak el Szegedre, a meccs helyszínére.

A manapság már vándorkupa első verzióját az 1964-es kiírás második helyezettje, az Újpesti Dózsa 1972–ben hazavihette, mivel ötödször is elhódította a trófeát. Napjainkban egyébként az osztrák bázisú ICEHL-ben szereplő Hydro Fehérvár AV19 és a sorozat mindenkori címvédője kiemeltként, a négyes döntőben csatlakozik a küzdelmekbe, a többi együttes kétfordulós, kieséses párharcokat vív a döntőig vezető úton. A női mezőnyben is voltak próbálkozások kupasorozat megszervezsére, de egyelőre nem vált állandó részévé a versenynaptárnak.

A kupa összdíjazása 10+1 millió forint, amelyen a legjobb négy csapat 50–25–15–10 százalékos arányban osztozik, természetesen helyezésük függvényében, a plusz egymilliót pedig a legjobb nem első osztályú gárda kapja. A jelenlegi trófeát a 2018–2019-es idény óta emelhetik magasba a csapatok, fa talapzatán a Fehérvár, az FTC, a DEAC és a BJA HC neve díszeleg.

A SZABAD ÉG ALATT KÜLÖNLEGES HANGULATA VOLT A SOROZATNAK

Nehezen indult útjára a vízilabdázók kupasorozata, az első döntő ugyanis az eredeti időpontban, 1923 szeptemberében elmaradt. Történt ugyanis, hogy az FTC csapata és a játékvezető is késett, majd ugyan megérkeztek, de az ellenfél, a III. Kerületi TVE már nem volt hajlandó lejátszani a mérkőzést, mondván, a játékosoknak vissza kell menniük dolgozni. A találkozót végül csak 1924-ben játszották le, a csillaghegyi versenyuszodában 2:1-re győztek az azóta 22 elsőséget számláló zöld-fehérek. A nőknél jóval később, az ezredfordulón vezették be a sorozatot, az első kiírásban még két mérkőzésből álló párharcot rendeztek, ám azóta mindkét nemnél egyetlen találkozón dől el a trófea sorsa. A legsikeresebb klub a Dunaújváros, amely nyolcszor ért fel a csúcsra a Magyar Kupában.

Másfél évtizede bevált rendszer, hogy a naptári év végén, novemberben vagy decemberben rendezik a kupasorozat végjátékát. A kivételt a 2020–2021-es idény jelentette, amikor nyáron, a szabad ég alatt játszottak a csapatok több helyszínen, köztük a vízilabda „Mekkájában”, a margitszigeti Hajós uszodában. A különleges lebonyolítás valódi sikertörténet volt, a szurkolók és a játékosok is dicsérték, ám a nyári világversenyek miatt a szövetség kénytelen volt visszatérni a téli négyes döntőhöz. Pénzdíj nincs, a győztes díszes trófeát kap, amely korábban aranyozott, a legutóbbi két kiírásban ezüstözött volt. Mivel a harmadik helyért nem rendeznek mérkőzést, az elődöntő vesztesei bronzérmet vehetnek át.

EGYMÁST KÖVETŐ HÁROM SIKER UTÁN MEGTARTHATJÁK A KUPÁT

Röplabdában is 1951-ben írták ki először a Magyar Kupa-sorozatot. 1954-ben, illetve 1959 és 1961 között egyik nemnél sem rendezték meg a küzdelmeket, a többi évben azonban igen, még 2020 februárjában, a koronavírus-járvány miatti lezárások előtt is le tudták játszani a helyosztókat. Nagy hagyománya van az MK-nak és népszerű megméretés, a 2022–2023-as kiírásban a nőknél több mint húsz klub nevezett, így selejtezőt rendeztek a főtáblára jutásért. A trófeát sorozatban három sikeres döntő után a győztes hazaviheti, így tett a Pénzügyőr 2022-ben.

A címvédő és az idén egyhuzamban negyedik alkalommal diadalmaskodó fővárosiak a Kaposvárral vívott márciusi, budapesti aranycsatát követően már egy új kupát emeltek a magasba. A pénzdíj esetleges, nincs kialakult rendszer, az elmúlt esztendőkben anyagi jutalomban is részesültek az érmes egyesületek, az idén azonban nem osztottak pénzdíjat. A férfiaknál a legtöbb Magyar Kupa-elsőséggel, szám szerint 18-cal a Kaposvár büszkélkedhet, amely legutóbb a 2015–2016-os idényben ért fel a csúcsra, míg a nőknél a 15-szörös aranyérmes Vasas a kuparekorder, amely az előző két kiírást egyaránt megnyerte.