Év sportolója: a budapesti olimpia nagykövetei – még 7 nap!

Gyakorlatilag nincs olyan szavazás, amely eredményének kihirdetésekor ne hangozna el a „nehéz dolguk volt a döntéshozóknak” mondat, s bár az esetek kisebb részében ez csak marketingszöveg, többségében a valóságot tükrözi. Az év sportolója-díj átadására ez talán hatványozottan igaz, hiszen miként lehet összemérni egyik olimpiai, világ- vagy Európa-bajnoki aranyat, érmet a másikkal? De mégiscsak dönteni kell, s talán ez is a szépsége ennek a díjnak, nem véletlen, hogy az idén már 59. alkalommal adják át az esztendő legjobbjainak kijáró elismeréseket.

A január 12-i díjátadónak a szokottnál is nagyobb a jelentősége, hiszen amellett, hogy a riói olimpia évében kiemelkedő teljesítményt nyújtó sportolók kerülnek ismét reflektorfénybe, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság alig több mint fél év múlva, szeptemberben dönt a 2024-es olimpia és paralimpia házigazdájáról. Mivel addig ez az utolsó olyan esemény, amelyen a magyar sport színe-java együtt ünnepel, nem meglepő, hogy jövő csütörtökön a Nemzeti Színházban is majdnem minden a 2024-es budapesti pályázat körül forog.

„A magyar sportolók 2016-ban is bizonyították, hogy igazi sportnemzet vagyunk. Ezek a kiemelkedő magyar sportsikerek pótolhatatlan támogatást nyújtanak a magyar pályázatnak – fogalmazott Fürjes Balázs, a budapesti olimpiai pályázat elnöke, hozzátéve, hogy nem csupán azokat illet elismerés, akik az M4 Sport – Az év sportolója-gálán díjat kapnak: – Szinte lehetetlen név szerint megemlíteni mindazokat, akik sportolóként, edzőként, sportvezetőként vagy bármilyen más minőségben segítik a magyar sportot. Ők mind a budapesti olimpiai és paralimpiai pályázat nagykövetei. Elévülhetetlen érdemeik vannak abban, hogy egyenrangú riválisai vagyunk Los Angelesnek és Párizsnak a 2024-es játékokért zajló versenyben.”

Fürjes Balázs emlékeztetett arra, hogy a magyar a világ tíz legsikeresebb olimpiai nemzete közül az egyetlen, amely még nem rendezett játékokat. Emellett Pierre de Coubertin báró barátja, Kemény Ferenc személyében van magyar alapító atyja a NOB-nak, míg a Magyar Olimpiai Bizottság – az egyik legrégibb olimpiai testületként – az idén 122 éves lesz.

„Amikor mi, magyarok szabadon dönthettünk, 1896 óta részt vettünk valamennyi nyári olimpián, és a magyar sportolók, ha már ott voltak, derekasan helyt is álltak minden alkalommal. Magyarország ezért lehet nyolcadik az összesített olimpiai éremtáblán” – tette hozzá.

Fürjes Balázs szerint a pályázat kezdete óta folyamatosan erősödik Budapest, egyre esélyesebb kihívója Párizsnak és Los Angelesnek.

„A magyar főváros tökéletesen beleillik a NOB Agenda 2020 reformjába, a gazdaságos olimpia koncepciójába. Budapest győzelme sok emelkedőben lévő, közepes méretű nagyvárost bátorítana világszerte, és világossá tenné: az olimpiarendezés nem csupán a legnagyobb és leggazdagabb megapolisok monopóliuma” – hívta fel rá a figyelmet a Budapest 2024 vezetője, aki természetesen maga is felszólal a gálán, amelyen a kormányt Szabó Tünde sportért felelős államtitkár képviseli.

De ott lesz a díjátadók között Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó-szövetség elnöke is, köszönhetően annak, hogy a korábbiakkal ellentétben tavaly óta a labdarúgók több kiemelt kategóriában – az év férfi és női játékosa, az év gólja – önállóan szerepelnek, ami természetesen nem zárja ki, hogy futballisták az év férfi vagy női sportolójánál, az év csapatánál vagy az év edzőjénél is érintve legyenek a legjobbak között.

„Megtisztelő és örömteli, hogy a labdarúgó-válogatott olimpiai bajnokokkal együtt szerepelhet egy ilyen nagyszabású eseményen. Ezzel futballunk is egy magasabb polcra kerülhet” – mondta Sipos Jenő, a gála partnerei közé lépő MLSZ szóvivője.

S ha már a partnereknél tartunk, mindenképpen ki kell emelni a gála névadóját, a technikai hátteret biztosító M4 Sportot, valamint a helyszínt adó Nemzeti Színházat, az Emberi Erőforrások Minisztériumát és a Magyar Olimpiai Bizottságot. Utóbbi ráadásul több „fronton” is érintett, hiszen kétség sem férhet hozzá, hogy a magyar sport jelene és jövője szempontjából a NOB szeptember 13-i limai döntése lesz az esztendő legfontosabb eseménye, de mivel 2017-ben több kiemelkedő nemzetközi sportversenynek is otthont ad Magyarország, természetesen ezek is szerepet kapnak a gálán.

„Büszkék vagyunk, hogy július 23. és 29. között Győrben vendégül láthatjuk az olimpiai családot! – mondta Borkai Zsolt Győr polgármestere, a MOB elnöke. – Magyarország első olimpiai eseményére, a XIV. európai ifjúsági olimpiai fesztiválra tíz sportágban ötven ország legeredményesebb fiataljait várjuk. Otthont adni a harmadik legnagyobb ötkarikás rendezvénynek, kiemelkedő fontosságú Magyarország számára, Győr pedig többször bizonyította, hogy jó házigazda. Számítunk a sportújságírókra, természetes, hogy együttműködésre, partnerségre törekszünk. Remélem, az EYOF-on hazánkat képviselő fiatalok közül minél többen eredményes felnőtt versenyzők lesznek, akik közül – akár egy 2024-es budapesti olimpia után – újabb »év sportolóit« ünnepelhetünk majd. Bízom benne, hogy júliusban többen is ellátogatnak Győrbe, akik valaha díjazottak voltak a gálán. Az ünnepség 59 éves történetében először fordul elő, hogy a MOB a szervezőkkel közösen életműdíjat ad át, ami – mint a MOB elnökének – külön öröm számomra.”

Tekintve, hogy néhány héttel a szeptemberi limai döntés előtt a vizes világbajnokságnak és a cselgáncs-világbajnokságnak is Budapest ad otthont, természetesen e két esemény is a gála partnereinek sorát bővíti.

„Az 59. díjátadó két ok miatt is kiemelten fontos: egyrészt az olimpia évét értékeli, másrészt az idei hazai rendezésű világversenyeket is reflektorfénybe állítja – mondta Kovács Antal, a Magyar Judoszövetség kommunikációs és média alelnöke, aki maga is díjátadó lesz a gálán. – Nekünk magától értetődően a dzsúdó-világbajnokság a legfontosabb, s amennyiben újra bebizonyítjuk, hogy népes közönséget vonzó, jól szervezett események házigazdái vagyunk, egyre közelebb kerülhetünk a nagy álom, a budapesti olimpia megrendezéséhez.”

Ne legyenek kétségeink, miként Az év sportolója-szavazáson az újságíróknak, úgy a 2024-es házigazda kiválasztásakor a NOB-tagoknak is nehéz dolguk lesz, de mint azt Fürjes Balázs elmondta, a gálán – amelynek magától értetődő természetességgel a Nemzeti Sport is médiapartnere – jelöltként vagy díjazottként részt vevők a budapesti pályázat nagykövetei, s ha csak a kiválasztottak névsorát böngésszük, nyugodt szívvel kijelenthetjük: Párizzsal és Los Angelesszel is felvesszük a versenyt.



A LEGTÖBBSZÖR DÍJAZOTTAK
AZ ÉV MAGYAR LABDARÚGÓJA
3: Gera Zoltán (2002, 2004, 2005), Juhász Roland (2008, 2009, 2014)
AZ ÉV CSAPATA
15: férfi vízilabda-válogatott (1958, 1961, 1962, 1973, 1974, 1976, 1977, 1993, 1997, 1999, 2000, 2003, 2004, 2008, 2013)
AZ ÉV EDZŐJE
6: Fábiánné Rozsnyói Katalin (kajak-kenu, 2001–2006), Kiss László (úszás, 1991, 1992, 1993, 1996, 1997, 1999)
AZ ÉV SZÖVETSÉGI KAPITÁNYA
5: Angyal Zoltán (kajak-kenu, 1998, 2001, 2002, 2006, 2007), Kemény Dénes (vízilabda, 1999, 2000, 2003, 2004, 2008)
AZ ÉV FÉRFI SPORTOLÓJA
5: Darnyi Tamás (úszó, 1986–1988, 1990, 1992)
AZ ÉV NŐI SPORTOLÓJA
7: Egerszegi Krisztina (úszó, 1988–1993, 1996)