Eger a „Birkózás városa" lett

A konferencia nyitányán, Hegedüs Csaba, a honi birkózó szövetség elnöke, a „Birkózás városa" címet adományozta Egernek. Az elismerő oklevelet Habis László polgármester vette át. A városvezető, mint mondta, a megtiszteltetés az elmúlt évtizedeknek, a város, a főiskola és a sportiskola együttműködésének szól. „Az elismerés a jövőt illetően optimizmusra ad okot, a város részéről a jövőben is támogatásra számíthat a sportág" – tette hozzá a városvezető. Hauser Zoltán, az Eszterházy Károly Főiskola rektora a szövetség aranydiplomáját kapta. Hegedüs Csaba a kiemelkedő eredményeket méltatta, innen indult anno többek közt Sike András, Kárpáti Károly, Szuromi József és Virág Lajos.

Kovács Tamás, a Magyar Olimpiai Bizottság sportigazgatója nyitóelőadásában hangsúlyozta: a NUPI utánpótlás-nevelési programjai a megalakulás óta jó úton haladnak, az eredményesség terén évről-évre dinamikus fejlődés tapasztalható. Mint mondta, 2005-ben 118, 2007-ben 153, 2009-ben már 165 utánpótlás-érem született a korosztályos világversenyeken, a fiatalok a felnőttek között is sok esetben pontszerzőként, esetleg dobogós helyen tudnak zárni.

Az elmúlt két év, utánpótlásban legeredményesebb sportágai között a kajak-kenut, vívást, úszást, vízilabdát, judót, öttusát, a birkózást emelte ki. Kovács Tamás az ifjúsági olimpiával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az eredményesség mellett a kultúra és a nevelés is prioritással bír; jelenleg evezésben, judóban, kajak-kenuban, kerékpárban, úszásban, öttusában, triatlonban, vitorlázásban, sportlövészetben és asztaliteniszben, összesen 25 sportolónk kvalifikált. A szervezők maximum 70 főt fogadnak nemzetenként, a magyarokat 35-40 résztvevővel prognosztizálják. A jövővel kapcsolatban hozzátette, az egységes utánpótlás-nevelési rendszereknek összhangban kell lennie a versenysport koncepciójával.

Farkas Tibor, a Sport Szakállamtitkárság vezető főtanácsosa, geomédia-térképek segítségével Heves megye és Eger utánpótlás-nevelését elemezte. Mint kezdte, az olimpiai mozgalom szellemi gyökerei Kemény Ferenc révén Egerből erednek. A régió sporttal kapcsolatos jogi környezet egyértelmű szabályozóként működik, az érvényben lévő egri sportkoncepció a 2008-2012-es időszakra vonatkozik. Kiemelte Eger mellett Gyöngyös szerepét, mint mondta, a megyében e két városban van jelen a sportiskola, a Héraklész és a Sport XXI. Program, valamint a Magyar Diáksport Szövetség versenyrendszere. A megyében 2009-ben 7 sportág 30 fiatalja szerepelt a 14-23 éveseket menedzselő Héraklészben, a létszámokat illetően kiemelkedik a birkózás és a vízilabda. Előadása végén az Egri Sportmúzeumot méltatta.

A sportiskolai program vezetője, Lehmann László, a tehetség-menedzselő programok közül a két sportiskolai modellt mutatta be. Egyik a közoktatási típusú – ahol a gyermekek tanulnak és sportolnak is –, itt 30 ezer forintot kapnak az iskolák a rendszerben résztvevő tanulók után tanévenként. 32 sportág dolgozta ki a kerettantervet, 20 nyomtatott, 14 pedig digitális segédanyagot készített. A 2009-10-es tanévet 68 közoktatási típusú iskola kezdte, ebből 56 támogatott, 12 nem támogatott. Az egyesületi típusú sportiskolákban nincs tankötelezettség – ilyen az Egri Városi Sportiskola –, ilyenből 18 van az országban. Észak-Magyarországon 7 támogatott, 2 nem támogatott és 5 egyesületi típusú sportiskola működik. Eger, Gyöngyös és Kazincbarcika azok a települések, ahol mindhárom jelen van. Lehmann László támogatási összegeket is vázolt: Heves megye közel 18 milliót, ebből az EVSI 3, a Kemény Ferenc Általános Iskola 4.7 millió forintot kapott 2009-ben. A program 2007-es indulásakor 3500 gyermek volt országosan a rendszerben, pár éven belül már akár fél milliárdos állami támogatás mellett 15 ezer gyermek prognosztizálható.

Pignitzky Dorottya az alapokat jelentő, 14 éves korig támogatást biztosító Sport XXI. Programról tájékoztatott. Heves megyében, két év alatt 35,5 millió forint közvetlen finanszírozás érkezett 12 sportágba, Eger közel a felét kapta. Az osztályvezető elmondta, jó a kimenet, vízilabda, atlétika, birkózás, ökölvívás, triatlon, judo, röplabda, kosárlabda sportágakból kerültek fiatalok a korosztályos válogatottakba. Eger mellett Gyöngyös fajsúlyos még a megyében. A program 60-65 ezer résztvevővel, igen szigorú elszámolás mellett működik.

Martinek János a Magyar Diáksport Szövetség alelnökeként volt jelen. Átfogó képet adott a felmenő rendszerű versenyeztetésről, mint mondta 13 alap és 31 további sportágban folynak a versenyek, melyeken 2008-2009-ben 196 ezren vettek részt. Az olimpiai bajnok öttusázó jelentős számú visszaesésről tett jelentést, de, mint mondta, szinte valamennyi iskolában jelen vannak. Befejezésül a mindennapos testmozgás mellett emelt szót.

A birkózók képviseletében Gulyás István ismertette sportága utánpótlás-nevelését. Mint mondta, szakmai programmal rendelkeznek, részt vesznek a NUPI-programokban. Jelentős támogatást kapnak a Mr. Tus Birkózóiskola működtetéséhez. A nehéz körülményeket csepeli példával szemléltette, majd azeri, szlovák és német mintákat ismertetett. Kitért a hazai rendezésű világversenyek sikerére, az edzőképzésre. Honfi László, az EKF Testnevelési és Sporttudományi Intézet igazgatója a szakemberképzés rendszerét, a sporttudományi képzést, a testkulturális humán erőforrás oktatását mutatta be. Gombocz János „Sportiskola és sportpedagógia" címmel tartott előadást. A „TF" nagyhírű pedagógia-tanára, a pedagógia igényéről beszélt, mint kiemelte, óriási erkölcsi felelősség terheli az edzőket, testnevelőket. A konferenciát az EKF Testnevelési és Sporttudományi Intézet részéről Juhász Imrének, az utánpótláskorú sportolók terhelés-élettanával foglalkozó prezentációja zárta, melyben a túledzést elemezte.