KOCSMÁR-TÓTH ISTVÁN 2021.12.07 08:15 Frissítve: 2021.12.08 11:21

A „Professzor” születése és bukása: Rangnick rögös útja a hoffenheimi csodáig

Ralf Rangnick jó edző? Jó sportvezető? Vagy csupán egy jó pedagógus? A nyolcvanas években kezdődött edzői karrierjét áttekintve még mindig lehetetlennek tűnik eldönteni. Ám annyi biztos, csak úgy nem áradoznának róla korunk legsikeresebb német menedzserei Jürgen Klopptól Hans-Dieter Flicken át Thomas Tuchelig. A Nemzeti Sport Online-on kétrészes sorozatban tekintjük át a 63 esztendős szakember Manchesterig vezető útját – az első részben a játékos-pályafutásról szóló összetört álmoktól a Dinamo Kijev elleni sorsfordító edzőmeccsen át, jó néhány edzői kudarcon keresztül a TSG Hoffenheimmel véghez vitt bravúrokig...

Ralf Rangnick edzői karrierje egy percig sem volt egyszerű, sportigazgatóként és klubvezetőként viszont annál sikeresebb korszakokat élt már meg (Fotó: AFP)


„Sajnálatos módon egy kiváló edző érkezik az MU-hoz” – Jürgen Klopp



AZ ELSŐ LÉPÉSEK

Nem sokkal 1998 karácsonya előtt jártunk. A ZDF Sportstúdió vendége pedig egy fiatal tréner, a Stuttgart utánpótlásában meghökkentő ötleteivel sikeressé vált, a másodosztályú Ulm 1846 irányítását nemrég átvevő Ralf Rangnick volt. A 40 esztendős, komolyabb játékosmúlttal nem rendelkező, tanáremberből lett fekete inges és zakós fociedző produkciója korszakalkotónak bizonyult.

Bár a söprögető szerepkört végképp száműző, az emberfogáson alapuló taktikával jelentős részben leszámoló, a hangsúlyt az atletikus képességekre, az intenzitásra és a labda nélküli agresszív letámadásra építő elképzelései megosztották a futballszakmát, egy valamit sem az edzőtársak, sem a tévénézők nem mertek volna vitatni: a labdarúgás iránti lenyűgöző alázatát.


Rangnick mindössze 25 éves volt, amikor feladta a profi labdarúgásról szövögetett álmát. Amúgy is kevés realitása volt, ám mikor az Ulm felbontotta a középpályás szerződését, ez a kevés is odaveszett. A tanári pálya mellett szülővárosa, az amatőr szinten szereplő Viktoria Backnang játékos-edzője lett. Ki tudja, ma bárki ismerné-e a nevét a 35 ezer fős lélekszámú település határain kívül, ha 1984-ben a Kelet-Európában igazi sztárcsapatnak számító Dinamo Kijev, élén a ma is edzőfenoménként emlegetett Valerij Lobanovszkijjal nem Németországban edzőtáborozik. De így tettek és edzőpartnerként a Backnangot is kiszemelték. 

„Meg akartam állíttatni a játékot, mert azt hittem, tizenhárman vagy tizennégyen is vannak a pályán. Aztán egy bedobásnál végre volt időm felpillantani és összeszámolni a játékosokat. Pont tizenegyen voltak, mint mi. Ez volt az első alkalom, hogy megtapasztaltam, milyen olyan csapat ellen játszani, amely szervezetten támadja a labdát. Előtte is játszottam már profi csapatok ellen – és persze azokon a meccseken is kikaptunk –, de ott legalább hagytak nekünk egy lélegzetvételnyi időt a labdával” – idézte Rangnick élményeit a Sky Sports. 

A STUTTGARTI ISKOLA ALAPKÖVEI

Az élmény bevésődött. Olyannyira, hogy a következő években fél Európát keresztülvonatozta, csak hogy vaskos jegyzettömbjeivel ott ülhessen a lelátón, amikor Lobanovszkij együttese nyugatra tévedt edzőtáborozni vagy épp a nemzetközi kupákban tétmeccset játszani.

Arrigo Sacchi 2004-ben, a Real Madrid sportigazgatójaként történt bemutatásakor (Fotó: AFP)

Hasonlóan nagy hatással volt Rangnickra a nyolcvanas évek végén Milánóban sikercsapatot építő Arrigo Sacchi. A fáma szerint VHS-en gyűjtötte a Milanról készült felvételeket, azokat pedig annyiszor nézte oda-vissza, mígnem nemcsak a szalag, hanem maga a videomagnó is feladta a szolgálatot. A területvédekezést Olaszországban meghonosító Sacchi munkássága azért is nyűgözte le, mert hozzá hasonlóan neki sem volt komoly játékosmúltja. A később BEK-győztes edző 26 évesen cipőárusként dolgozott... Éppúgy a semmiből építették fel magukat a labdarúgás világán belül, ahogy később Rangnick szinte a semmiből épített fel topklubokat a Bundesliga számára. 

A német szakember karrierjének harmadik meghatározó szakmai alakja Helmut Gross. A ma már 75 esztendős – edzői karrierje jelentős részében fizetését építkezési munkákkal kiegészítő – tréner hosszú éveken át volt Rangnick társa, később a Hoffenheimnél és a Leipzignél is (egészen 2019-es visszavonulásáig) tanácsadóként segítette fiatalabb kollégáját.

Rangnick Gross-szal együtt dolgozta ki a híres „10 másodperces szabályt”. Az elv szerint a labdaszerzéstől számítva ennyi időn belül érdemes kialakítani és lehetőleg be is fejezni a helyzeteket, egy átlagos ellenfélnek ugyanis 10 másodpercig tart labdavesztés után rendeződni és felvenni a védekezéshez szükséges pozíciókat. 1990 és 1994 között közösen vitték sikerre a presszingen alapuló ötletet a Stuttgart utánpótlásában – az U19-es csapatot bajnoki címre vezetve. Ezzel párhuzamosan oktatóanyagokat készítettek a Württembergi Labdarúgó-szövetség edzőképzéséhez, ahol aztán olyan fiatal szakembereket inspiráltak, mint a Mainz középszerű, ám annál hűségesebb futballistája, Jürgen Klopp. 

Rangnick a Bundesligában a Stuttgart edzőjeként kapott először bizonyítási lehetőséget, a tapasztalat felemás volt... (Fotó: AFP)

AZ ELMÉLET SZÉP, DE A VALÓSÁG...

Ebből a programból nőtte ki magát a német sportsajtóban gyakran emlegetett „stuttgarti iskola”, mely Klopp mellett olyan edzőkre hatott, mint Thomas Tuchel, Ralph Hasenhüttl vagy Julian Nagelsmann. Utóbbi háromban közös, hogy később dolgoztak is a ZDF-es szereplése után a „Professzor” becenévvel illetett Rangnick kezei alatt. Sőt, Tuchel Ulmban játékosa is volt, majd amikor 24 évesen térdsérülései miatt felhagyott a profi futball-lal, a Stuttgartnál is ő ajánlotta be pályakezdő edzőként.

1999-ben épp a VfB Stuttgarttól kapott bizalmat, hogy a Sportstúdióban vázolt elméletét a német élvonalban az Ulménál (amit előtte azért bravúrral feljuttatott) jóval nagyobb gazdasági tőke mellett érvényre juttassa. A várt siker elmaradt: az ötleteit rendre megkérdőjelezte a klubvezetés, az első teljes idényét pedig a 8. helyen zárta a csapattal. Két évvel a kinevezése után, miután 2001 tavaszán a Celta Vigo ellen már a legjobb tizenhat között kiestek az UEFA-kupából és a bajnokságban is kieső helyen álltak, menesztették.

A Hannover feljuttatása bravúrnak számított, utána viszont elmaradtak a további bravúrok (Fotó: AFP)

A Hannovernél már jobban alakult a sorsa: 13 év után juttatta fel a gárdát az élvonalba, ám a Bundesligában megint csak nem tudott maradandót alkotni, 98 meccs után újfent távozni kényszerült. 2004 szeptemberében a Schalkénál kapott beugrószerepet, a csapat bravúros tavasszal a 2. helyen zárt, ő viszont a következő tavaszt nem élte meg a kispadon: az eredmények stabilizálása helyett egy hatost kapva kizúgott a csapat a kupából, a BL-csoportból sem jutott tovább, a Bayerntől pedig jelentősen leszakadt az aranyért folyó csatában. Hiába, akkoriban még komolyabbak voltak az elvárások a Schalkénál, mint manapság... 

Ezzel pedig edzői karrierje első fázisa lezárult. Csapatai hiába kaptak új lendületet az érkezése után, sorozatterhelés mellett jellemzően már nem bírták hatékonyan játszani a taktikája által megkövetelt intenzív futballt. Sokan úgy könyvelték el, a Rangnick-mágia anélkül hunyt ki, hogy bármikor is igazán működött volna. Úgy tűnt, örökre meg nem értett zseni maradhat: az úttörő, aki bár sokakat inspirál, képtelen sikerre vinni saját játékmodelljét. 

KLUBÉPÍTÉS A SEMMIBŐL I.: HOFFENHEIM

A német sportsajtó is csak legyintett, amikor a gelsenkircheni megbízás után a német harmadosztályban vállalt munkát. Ám mint később kiderült, ennél jobb döntést aligha hozhatott volna. Irányításával a Dietmar Hopp SAP-vezér által protezsált TSG Hoffenheim rögvest a másodosztályba jutott, ahol aztán története első 2. Bundesliga-idényében második lett és ismét osztályt lépett – immár a Bundesligába. Rangnick szakvéleménye egy csapásra lett ismét fontos tényező az országban.

Rangnick taktikája a Schalkénak rövid távon ezüstöt ért, középtávon viszont nem működött a Ruhr-vidéken sem (Fotó: AFP)

A tündérmesébe illő kaland még itt sem ért véget, az együttes a 19. fordulóban még vezette a bajnokságot, miközben Vedad Ibisevic első számú gólfelelősként szárnyalt, decemberben – 17 meccsen 18 lőtt góljával – még úgy tűnt, akár Gerd Müller legendás csúcsát is megdöntheti. Ám a januári felkészülés során keresztszalag-szakadást szenvedett, fél évre kidőlt, a Hoffenheim lendülete pedig nélküle megtört. Igaz, még így is minden előzetes várakozást felülmúlva a 7. helyen zárt az alakulat, ám az igazán meghökkentő végkifejlet – zsinórban a harmadik (legalább) ezüst három különböző osztályban – elmaradt.

A TSG által játszott foci intenzitását jól jellemezte az akkori német kapitány, Joachim Löw, aki egyszerűen csak „minden idők leggyorsabb meccseként” aposztrofálta a 2009. tavaszi, Bayern München elleni bajnokijukat (2–1 a bajoroknak), látva a két csapat közt kibontakozó eszelős rohanást. 

Rangnick hivatalosan ugyan vezetőedző volt, ám sportigazgatóhoz hasonló jogkört gyakorolt. Az első csapat felkészítése mellett szigorú iránymutatást adott ki az utánpótlásban történő képzésre is. Miközben a spanyoloknál a La Masia kapcsán már a kilencvenes évektől emlegették a szisztematikus építkezést, hogy a klub utánpótlásában ugyanazt a játékrendszert alkalmazták, ami a felnőttgárda alapfelállása is volt, a 2000-es évek közepén a hasonló elképzelés Németországban még újdonságként hatott. Pedig az, hogy a „Professzor” mindent is szeret irányítás alatt tartani, köztudott volt. Jó példa erre a 2004–2005-ös Ruhr-vidéki regnálása is. Az anekdoták szerint Rangnick még azt is meghatározta, hogy a csapatbusz sofőrje mikor mely útvonalon közlekedjen. „Csak azt próbáltam elmagyarázni, melyik a legrövidebb út vissza Gelsenkirchenbe” – replikázott, amikor a német sajtóban híre ment a sztorinak. 

A tréner a modern, analitikus játékoskiválasztásnak elébe menve – még jóval kevesebb adatból – igyekezett az edzői filozófiájához és az általa elképzelt csapatjátékhoz legjobban idomuló fiatalokat megtalálni. Nagy hangsúlyt fektetett a Hoffenheim saját utánpótlás-nevelésére és arra is, hogy addig be nem futott, legfeljebb 23 éves futballistákat találjon külföldön. Így került a már emlegetett Ibisevic mellett a Hoffenheimhez a Rangnickot pótapjaként tisztelő Chinedu Obasi, a később a Chelsea-nek is megtetsző Demba Ba, a Gremio tartalékjai közt kiszúrt Carlos Eduardo és Rangnick pedagógiai érzékének talán legjobb példája, az azóta a Liverpoollal sikert sikerre halmozó Roberto Firmino is. 

Rangnick hitelét a Hoffenheimmel elért sikerek adták vissza széles körben (Fotó: AFP)

Hogy mi volt a titok? „A Hoffenheim tiszta lapot jelentett a német labdarúgás világában" – mondta az akkor már ötvenes évei elején járó tréner arra utalva, hogy rossz beidegződések nélküli, szinte a semmiből felépített klubot irányíthatott (szinte) szabad kézzel. 

A sikersztori azonban nem tetőzhetett be egy nemzetközi megméretéssel.

Ha valami, akkor a megalkuvás nem jellemző Rangnickra: hiába volt minden adott a fejlődéshez, és állt közel a klub akár az Európa-liga-indulás kicsikarásához is, a német inkább leköszönt, amikor Dietmar Hopp klubtulaj a megkérdezése nélkül – megítélése szerint egy szakmai kérdésben durván megkerülve őt – eladta Luiz Gustavót a Bayern Münchennek. Még meg sem nyílt az átigazolási időszak, 2010. december 21-én, a Mönchengladbach elleni 2–0-s kupasikert követően lemondott.

KACÉRKODOTT MÁR ANGLIÁVAL – KEVÉS SIKERREL

Rangnick 1980-ban a Sussex Egyetem hallgatója volt, ezzel párhuzamosan pedig a Southwick FC játékosa lett – utóbbi klubnál hamar megtapasztalta a kemény angol focit.
„A Brightonhoz közeli Lewesban éltem, egy idegen család látott vendégül. Heti kétszer felültem a londoni vonatra, hogy meccsre járjak. Megpróbáltam a Brightonhoz csatlakozni, de munkahely hiányában nem engedték. Valószínűleg egyébként sem lettem volna elég jó nekik, így végül a Southwicknél kezdtem játszani. A második mérkőzésemen eltört három bordám, és légmellem lett!” – idézte fel 2017-ben a FourFourTwo magazinnak adott interjúban. Rangnick egy hónapot töltött kórházban, majd a szemeszter végén vissza is tért Németországba.

2016-ban egy állásinterjú kedvéért utazott Londonba: Dan Asworth, az angol Labdarúgó-szövetség (FA) technikai igazgatója invitálta a Wembleybe azzal, hogy szeretné, ha ő venné át a kontinenstornán Roy Hodgson irányításával betliző, a nyolcaddöntőben Izland ellen kihulló felnőttválogatott irányítását.

Rangnick már a Red Bull-csapatok sportigazgatója volt, amikor Angliába csábították volna (Fotó: AFP)

„Dan először 2012-ben lépett kapcsolatba velem, és a West Bromwich Albionhoz hívott interjúra – mondta Rangnick – Nekem ajánlották a munkát, de visszautasítottam. Az Európa-bajnokság után megint felhívott, és megkérdezte, hogy elmennék-e egy interjúra az angol szövetségi kapitányi poszt kapcsán. Megkérdeztem, hogy mennyire reális ez az egész. Azt felelte, hogy ha rajta múlna, akkor engem választana, de másoknak is van beleszólásuk a döntésbe, és néhányan angol kapitányt szeretnének. Ez teljesen érthető. Három nappal az interjú után értesítettek, hogy Sam Allardyce tölti be a posztot.”

Azt már a Manchester Unitednél tartott első sajtótájékoztatójából tudjuk, hogy 2021 januárjában lett volna még egy állásinterjúja Londonban: akkor a Chelsea-nél látták volna szívesen Frank Lampard utódjaként. Ám szemben az MU mostani ajánlatával, ott valóban csak fél évre szólt volna a megbízatása, az azonnali tűzoltás után pedig nyártól nem maradt volna szerepe a csapat életében. Ennél többre vágyott, így inkább beajánlotta maga helyett egykori tanítványát, Thomas Tuchelt.

Látva, miként alakul az esztendő, utóbbi húzással egyik fél sem járt rosszul – legalábbis addig, amíg az MU és a Chelsea újra össze nem fut a bajnokságban – immár Rangnickkal az egyik és a stuttgarti „futballiskola” prominensének számító Tuchellel a másik kispadon.

 

Az első rész végére értünk. A második részben Rangnick lipcsei reformjai és első manchesteri tapasztalatai kerülnek a középpontba! A cikk itt olvasható! 

 Az állás
1. Manchester City 15 11 2 2 32–9 +23  35
2. Liverpool 15 10 4 1 44–12 +32  34
3. Chelsea 15 10 3 2 35–9 +26  33
4. West Ham 15 8 3 4 28–19 +9  27
5. Tottenham 14 8 1 5 16–17 –1  25
6. Manchester United 15 7 3 5 25–24 +1  24
7. Arsenal 15 7 2 6 18–22 –4  23
8. Wolverhampton 15 6 3 6 12–13 –1  21
9. Brighton & Hove Albion 15 4 8 3 14–16 –2  20
10. Aston Villa 15 6 1 8 21–24 –3  19
11. Leicester City 15 5 4 6 23–27 –4  19
12. Everton 15 5 3 7 19–25 –6  18
13. Brentford 15 4 5 6 19–21 –2  17
14. Crystal Palace 15 3 7 5 19–21 –2  16
15. Leeds United 15 3 7 5 15–22 –7  16
16. Southampton 15 3 7 5 14–21 –7  16
17. Watford 15 4 1 10 20–29 –9  13
18. Burnley 14 1 7 6 14–21 –7  10
19. Newcastle 15 1 7 7 17–30 –13  10
20. Norwich City152498–31–23 10

 

2022.01.15 12:49:06

Angol labdarúgás KOCSMÁR-TÓTH ISTVÁN

Sohasem történt még meg a Premier League-ben, hogy a 22. fordulóban ekkora előnnyel vezető csapat elbukja a bajnoki címet.

2022.01.13 20:03:28

Angol labdarúgás BACSKAI JÁNOS

Nem született gól a Ligakupa elődöntőjének első mérkőzésén, de így is „történelmi” lett a mérkőzés.

2022.01.12 20:31:03

Angol labdarúgás K. T. I.

A Tottenhamtől két tizenegyest, majd egy gólt vontak vissza a videobíró jelzése után – mindháromszor helyesen.

2022.01.10 00:28:21

Angol labdarúgás BACSKAI JÁNOS

TÉLI ÁTIGAZOLÁSOK, 2022. Aubameyang után Lacazette is távozhat, de költhet-e 150 millió eurót Arteta a kiszemeltekre?

2022.01.07 18:53:39

Angol labdarúgás NAGY ZSOLT

Sorozatunk első része a skót gyári munkásról szól, aki megragadta élete nagy lehetőségét.