Baggio többé nem megmentő, Brazíliáé az arany

Roberto Baggio hibázott, a brazilok világbajnoki címet ünnepeltek (Fotó: Action Images)

1994: DÖNTÉS TIZENEGYESEKKEL, BRAZÍLIA NEGYEDSZER VILÁGBAJNOK

Brazília és Olaszország a labdarúgó-világbajnokságok történetének egyetlen gól nélküli fináléját vívta, és az elsőt, amelynek eldöntéséhez tizenegyespárbajra volt szükség. A meglehetősen forró kaliforniai nyárban mindkét csapatnak adódott lehetősége „rendes körülmények között" eldönteni a meccset, de csatáraik rendre hibáztak – az egyetlen alkalommal pedig, amikor egy kapus rontott (a brazil Mauro Silva lövésénél Gianluca Pagliuca kezéből kiperdült a labda), besegített a kapufa.

A csalódást keltő játékhoz igazán drámai szétlövés dukált. Az első körben Franco Baresi fölélőtt, a brazil Márcio Santos lövését pedig Pagliuca kivédte. A következő két pár nem hibázott (Romário, Branco, illetve Demetrio Albertini, Alberigo Evani), ám a negyedik olasz, Daniele Massaro nem tudott túljárni Taffarel eszén. S mivel Dunga betalált, Roberto Baggio kegyetlenül nehéz helyzetbe került: rontás esetén magával rántja Olaszországot.

A nyolcad-, a negyed- és az elődöntőben egyaránt megmentőnek, nyerőembernek bizonyuló támadó fölélőtt, így a trófeát a brazil csapatkapitány, Dunga emelhette a magasba. Brazília 24 év után lett újra világbajnok – milyen érdekes: az 1970-es döntőben is Olaszországot győzte le –, s negyedik aranyérmével immár egyedül vezette a rangsort az akkor három elsőséget számláló olaszok és nyugatnémetek előtt.

A krónikához hozzátartozik, hogy a mérkőzést Puhl Sándor vezette, méghozzá közmegelégedésre. Eleddig ez az egyetlen vb-döntő, amelyen magyar játékvezető fújta a sípot.

1930: JUGOSZLÁVIA ÉS AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK KÉT NYERTES MECCSEL ELŐDÖNTŐS

Mivel az első világbajnokság létszáma meglehetősen foghíjas volt, Jugoszlávia és az Egyesült Államok számára elegendőnek bizonyult két mérkőzést megnyerni ahhoz, hogy megszerezze (háromtagú) csoportja első helyét, és bejusson az elődöntőbe.

A jugók az első meccsen is eredményes Ivica Bek duplájára építve söpörték le a gól nélküli állást hatvan percen át hősiesen tartó Bolíviát, míg a belgák után Paraguayt is három góllal legyőző észak-amerikaiak kulcsembere Bert Patenaude volt.

Az eredeti jegyzőkönyvek szerint a massachusettsi támadó „csupán" kétszer talált a paraguayi kapuba, ám a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 76 évvel később, 2006 novemberében elfogadta az Egyesült Államok szövetségének álláspontját, és az akkor már 32 éve halott Patenaude-nak adta a harmadik (sorrendben a második) gólt is. Így lett ő az első labdarúgó, aki mesterhármast ért el világbajnokságon.