A nap, amelyik testvérré tette Maradonát és Pelét

Ritkaságszámba menő fotó Peléről és Maradonáról – utóbbi televíziós műsorában (Fotó: Action Images)

Mielőtt azonban ezt megtennénk, fussuk le ilyenkor szokásos körünket, és nézzük, a dél-afrikai vb nyolcaddöntőjének mai szereplői közül kinek van világbajnoki emléke a korábbi június 29-i játéknapokról.

JÚNIUS 29. MÉRLEGE 

Torna	7
Mérkőzés	12
Gól	37
Gólátlag	3.08

Portugália és Japán tiszta lappal vág neki a mai feladatnak, viszont Spanyolországnak és Paraguaynak van egy-egy feljegyzése, egyaránt a hatvan évvel ezelőtti brazíliai tornáról.

A spanyolok a második meccsükön is kétgólos győzelmet arattak, és jó úton haladtak a négyes döntő felé, míg Paraguay kétgólos hátrányból mentett pontot a bemutatkozó meccsén a svédek ellen.

1950: AZ AMERIKAIAK MEGTRÉFÁLJÁK ANGLIÁT

A spanyolok és a paraguayiak említett mérkőzésén túl még egy találkozót rendeztek június 29-én a brazíliai világbajnokságon. Történetesen annak emléke bizonyult a legmaradandóbbnak, hiszen az Egyesült Államok Joe Gaetjens 38. percben fejelt góljával, valamint Frank Borghi több nagyszerű védésének köszönhetően legyőzte a magukat a futball tanítómestereinek tekintő angolokat.

Anglia először képviseltette magát világbajnokságon, és odahaza oly biztosak voltak a sikeres szereplésben, hogy az amerikaiak elleni mérkőzésről befutó első telexjelentésekben valamiféle elgépelést sejtettek, s úgy gondolták, a helyes eredmény 10:0 vagy 10:1 lehet az angolok javára...

1950, EGYESÜLT ÁLLAMOK–ANGLIA 1:0

VB 1950, BRAZÍLIA – JÚNIUS 29. 

CSOPORTMÉRKŐZÉSEK
Belo Horizonte	Egyesült Államok–Anglia	1:0
Rio de Janeiro	Spanyolország–Chile	2:0
Curitiba	Paraguay–Svédország	2:2

 

1958: PELÉ-DUPLA A DÖNTŐBEN, BRAZÍLIA ELŐSZÖR VILÁGBAJNOK

Napra pontosan nyolc évvel később már senki sem gyanított félreértést, amikor a svédországi világbajnokságon dolgozó tudósítók világgá kürtölték: egy tizennyolc éves siheder két gólt szerzett a döntőben!

A szóban forgó ifjúról, Peléről addigra már világszerte ódákat zengtek. A brazil támadó az utolsó csoportmérkőzésen mutatkozott be a világbajnokságon, aztán a walesiek elleni negyeddöntő egyetlen gólját ő szerezte (ezzel máig ő a legfiatalabb vb-gólszerző). A franciáknak hármat vágott az elődöntőben (az övé a legifjabban elért mesterhármas), és nem meglepő módon máig élő „ifjúsági csúcsot" állított fel azzal, hogy a fináléban 17 évesen és 249 naposan a kapuba talált (ugyebár kétszer is). Akárcsak a megelőző négy gólja a tornán, ez a kettő is a második félidőben született.

A harmadik és az ötödik brazil találatot szerző Pelé mellett Vavá (2) és Mario Zagallo is góllal járult hozzá ahhoz, hogy Brazília 5:2-re megnyerje a Svédország elleni döntőt, és története során először elhódítsa a világbajnoki címet. A svédek részéről Nils Liedholm és Agne Simonsson volt eredményes.

1958, SVÉDORSZÁG–BRAZÍLIA 2:5

BRAZÍLIA 2:5

VB 1958, SVÉDORSZÁG – JÚNIUS 29. 

DÖNTŐ
Solna	Svédország–Brazíla	2:5

 

1982: AZ ADDIG NYERETLEN OLASZORSZÁG LEGYŐZI A CÍMVÉDŐ ARGENTÍNÁT

A spanyolországi torna középdöntőjének második napja két nagyszerű meccsel kecsegtetett, de maradandó élménnyel végül csak az egyik, a barcelonai Olaszország–Argentína csata szolgált. Enzo Bearzot, az olaszok szövetségi kapitánya a vb-n addig tapasztaltak alapján Diego Maradonában látta a fő veszélyforrást, ezért Claudio Gentile személyében egy minden hájjal megkent játékost állított az ifjú argentinra.

A Juventus tapasztalt védője nem válogatott az eszközökben, piócaként tapadt Maradonára, és a szabályos szerelésektől a brutálisakon át a megfélemlítésig mindent bevetett – s hogy mindezt milyen sikeresen alkalmazta, arra bizonyíték, hogy nemcsak ő, hanem a bánásmódot sérelmező Maradona is sárga lappal zárta a meccset... Két kényszerű hempergés között Diego csak fel-felcsillantani tudta, mire képes, lőtt például egy sistergős kapufát.

Az ily módon megpuhított argentinoknak csupán egy gólra futotta Daniel Passarella gyorsan elvégzett, hajrábeli szabadrúgása révén, miközben odaát Marco Tardelli és Antonio Cabrini is betalált. A csoportjából három döntetlennel továbbvergődő squadra azzurra végre megszerezte első győzelmét a világbajnokságon.

1982, OLASZORSZÁG–ARGENTÍNA 2–1

A másik találkozót a madridi Bernabéu-stadionban vívták, ám a játék sem a helyszínhez, sem a két csapat múltjához nem volt méltó. A nyugatnémetek Karl-Heinz Rummenigge révén kapufáig jutottak, az angolok odáig sem, távoli kísérleteiket Harald Schumacher biztos kézzel hatástalanította.

VB 1982, SPANYOLORSZÁG – JÚNIUS 29. 

KÖZÉPDÖNTŐ (2. CSOPORTKÖR)
Madrid	NSZK–Anglia	0--0
Barcelona	Olaszország–Argentína	2--1

 

1986: JOSÉ ÉS A KÉT JORGE BESEGÍT DIEGÓNAK, ARGENTÍNA ÚJRA VILÁGBAJNOK

Diego Maradona már túl volt egy nem túl sikeres világbajnokságon, amikor – immár európai légiósként gyűjtött tapasztalatokkal, az argentin válogatott csapatkapitányaként – a mexikói hadszíntérre lépett. A döntőig vezető úton többször igazolta klasszisát, pontot érő találatot vitt be az olaszoknak, svindlis és klasszis gólt egyaránt elhelyezett az angol kapuban, gyönyörű duplával ejtette ki a belgákat. Ezek után június 29-én élete mérkőzésére, az NSZK elleni fináléra készült.

Az argentinok arra számítottak, hogy a németek különös figyelmet fordítanak majd Maradona őrzésére, és tudták, csak akkor van esélyük, ha a többiek képesek elvégezni az ő munkája egy részét is. Elvégezték. Az első gólt például José Brown fejelte, akinek 36 válogatott meccsén több találata nem is volt. Héctor Enrique nagyszerű indításából Jorge Valdano lőtte be a másodikat, ám ezzel még nem dőlt el semmi, hiszen az utolsó válogatott meccsét játszó Karl-Heinz Rummenigge (74. perc) és az első vb-jén szereplő Rudi Völler (80. perc) egy-egy szöglet után villámgyorsan kiegyenlített.

Jött azonban az addig semlegesített Maradona, és a vérszemet kapó németek gyűrűjéből olyan passzal hozta játékba Jorge Burruchagát, hogy kis túlzással rtársának már „csak" be kellett nyargalnia a kapuba. Argentína nyolc év után újra világbajnok lett!

1986, ARGENTÍNA–NSZK 3–2

VB 1986, MEXIKÓ – JÚNIUS 29. 

DÖNTŐ
Mexikóváros	Argentína–NSZK	3–2

 

1994: MEGLEPŐ SZAÚDI TOVÁBBJUTÁS SZÉPSÉGDÍJAS GÓLLAL

Egyedül Belgium várta továbbjutóként az F-csoport utolsó mérkőzéseit az egyesült államokbeli torna június 29-i játéknapján, és valamelyest biztosak voltak a dolgukban a hollandok is, akiknek a pont nélküli marokkóiakkal kellett összecsapniuk . Ehhez képest a csereként beálló Bryan Roy csupán a 78. percben lőtte be a csoportelsőséget jelentő győztes gólt.

A holland elsőséghez az is kellett, hogy Belgium kikapjon Szaúd-Arábiától. Kikapott, méghozzá az 1994-es vb egyik legszebb góljával, amely az arab csapatnak csodaszámba menő továbbjutást hozott, Szaid el-Ovairannak pedig – aki a saját térfeléről indulva hatolt át a szólóját túl későn komolyan vevő belga védelmen – megtisztelő becenevet: ő lett „az arabok Maradonája".

1994, SZAÚD-ARÁBIA–BELGIUM 1–0

VB 1994, EGYESÜLT ÁLLAMOK – JÚNIUS 29. 

CSOPORTMÉRKŐZÉSEK
Orlando	Hollandia–Marokkó	2–1
Washington	Szaúd-Arábia–Belgium	1–0

 

1998: KÉT NYOLCADDÖNTŐ, KÉT DRÁMAI VÉGJÁTÉK

Két rendkívül kiélezett meccset vívtak június 29-én a franciaországi világbajnokság nyolcaddöntőjében. Az egyiken Mexikó sokáig vezetett Luis Hernández góljával, ám az utolsó negyedórában Németország fordított: Jürgen Klinsmann egy óriási védelmi hibát kihasználva egyenlített (ez volt az utolsó találata a válogatottban), majd a 86. percben Oliver Bierhoff, a két évvel korábbi Eb-döntő hőse befejelte a győztes gólt.

1998, NÉMETORSZÁG–MEXIKÓ 2–1

A másik találkozó még később, a 92. percben dőlt csak el, amikor Edgar Davids lapos lövése a lábak között utat talált a jugoszláv kapu bal alsó sarkába. A később 74 válogatott meccsig jutó holland középpályásnak ez volt az első gólja az oranje mezében. A meccs korábbi szakaszában Dennis Bergkamp és Szlobodan Komljenovics talált be a kapuba, a 2–1 pedig Guus Hiddink tanítványainak továbbjutását jelentette.

VB 1998, FRANCIAORSZÁG – JÚNIUS 29. 

NYOLCADDÖNTŐ
Montpellier	Németország–Mexikó	2–1
Toulouse	Hollandia–Jugoszlávia	2–1

 

2002: A VB-K LEGGYORSABB GÓLJA BRONZÉREMHEZ SEGÍTI TÖRÖKORSZÁGOT

Általában két csalódott csapat kényszerű randevújának titulálják a labdarúgó-világbajnokságok bronzmérkőzését, de az ázsiai torna utolsó előtti meccsére ez nem illett, tekintve, hogy két olyan válogatott (a négy éve még a hollandokat dirigáló Hiddink Dél-Koreája és a Senol Günes vezette Törökország) találkozott, amelyik talán nem is álmodott a legjobb négy közé kerülésről.

Hakan Sükür a vb-döntők történetének leggyorsabb góljával, a kezdés után 10.89 másodperccel megszerezte a vezetést a félholdasoknak – ráadásul úgy, hogy nem is ők kezdtek! Mellesleg éppen ideje volt, hogy a „Boszporusz bikája" a kapuba találjon, mert hiába ő a török válogatott gólrekordere (51 találattal köszönt el 2007-ben), eddig a meccsig nagyon úgy tűnt, hogy vb-gól nélkül marad.

A koreai reakció nem késett sokáig (Li Ul Jung), csakhogy a 32. percig Ilhan Mansiz kétszer is beköszönt nekik – mindkétszer Hakan Sükür passzából –, így végül a törökök váltották valóra alig megálmodott álmukat. A házigazdáknak maradt az ugyancsak dicső negyedik hely, amelynek megünnepléséhez Szong Csong Guk utolsó pillanatokban szerzett gólja szolgált kedvcsinálóként.

2002, DÉL-KOREA–TÖRÖKORSZÁG 2–3

VB 2002, DÉL-KOREA, JAPÁN – JÚNIUS 29. 

A 3. HELYÉRT
Tegu	Dél-Korea–Törökország	2–3