HIRDETÉS
HIRDETÉS
nemzetisport.hu 2018.05.27 01:55 Frissítve: 2018.06.30 00:17

Inkább behelyezi, mint belövi: születésnapos az első magyar vb-gól!

Van kedvük egy időutazáshoz a labdarúgó-világbajnokságok csodálatos birodalmában? Ha igen, jó helyen járnak: ez a Nemzeti Sport Online 61 részes vb-történeti sorozata, a vb-öröknaptár, amelyben játéknapról játéknapra haladva, videók, fotók, újságcímlapok segítségével bebarangoljuk a vb-évszak nagyjából két hónapját. 1. rész, május 27.

HIRDETÉS

 

Az első vb-trófea, a Jules Rimet-kupa (Fotó: AFP)

A korabeli filmfelvételekből a lehető legtöbbet összegyűjtve igyekszünk felidézni a labdarúgó-világbajnokságok legemlékezetesebb pillanatait, megmutatunk annyi gólt, amennyit csak tudunk, kiegészítve némi szöveggel, képanyaggal – első alkalommal 2010-ben útjára indított, azóta folyamatosan bővített sorozatunk küldetése ez.

Miért pont most kezdünk? Azért, mert május 27-én köszöntött be a vb-évszak: ez az esztendő legkorábbi olyan napja, amelyiken valaha világbajnoki mérkőzést rendeztek (1934) – a búcsú majd július 30-án érkezik el (1930, 1966).

S miért vb-öröknaptár a munkacímünk? Azért, mert némi rendszerezéssel kívánjuk csillapítani a múltidézés csapongását: mindig az aktuális naptári napon lejátszott világbajnoki mérkőzéseket vesszük sorra.

(Szabályunk alól a mostani, az első epizód az egyetlen kivétel: ez három napra „szól”, ugyanis május 27. után legközelebb 30-án rendeznek vb-mérkőzést – onnantól aztán már nem lesz megállás.)

Ennyi bevezető után nincs más hátra: indulás!

„VISSZAADTUK EGYIPTOMNAK!…”

Furcsa, hogy éppen az 1934-es, sorrendben második torna nyitja a vb-öröknaptárat, hiszen Olaszországban járunk, a korai kezdés pedig általában az Európán kívüli világbajnokságok sajátossága.

Csupán a két mexikói (1970, 1986), a chilei (1962) és a dél-koreai, japán közös rendezésű 2002-es vb kezdődött meg az év ötödik hónapjában – és ezek szerint mindegyiküknél korábban, 1934. május 27-én az (első) olaszországi Mondiale.

A Nemzeti Sport másnapi címlapja

Ez a bizonyos tavaszvégi nyitó nap a sportág későbbi nagyhatalmainak világbajnoki bemutatkozásáról nevezetes. Ezen a napon játszotta le története első vb-mérkőzését a rendező – és később aranyérmes – Olaszország, valamint Németország, Spanyolország, Svédország, Hollandia, továbbá az akkoriban igen erősnek számító közép-európai futball legtöbb képviselője.

Így a magyar válogatott is, amelynek presztízsszempontból sem volt mellékes a történelmi mérföldkőnek számító nápolyi fellépés. Sokan emlékeztek ugyanis a tíz évvel korábbi „egyiptomi csapásra”, vagyis arra, hogy az 1924-es párizsi olimpián az afrikai válogatott 3:0-ra lelépte és kiejtette a magyart.

Nos, a visszavágás sikerült, ha nem is könnyen. Ahogyan a Nemzeti Sport fogalmazott: „Egy gyönyörű gól, egy gól testkihasználásból, 2:0-ra vezetünk, jön az elbizakodottság – és az egyenlítés”. Végül a négy fontos játszótársukat (köztük a világklasszis Sárosi Györgyöt) sérülés miatt nélkülöző eleink Toldi Géza (2), Teleki Pál és Vincze Jenő góljával 4:2-re győztek, és bejutottak a negyeddöntőbe, ahol a franciákat nagy csatában kiejtő, örök rivális osztrákok vártak rájuk.

A világbajnokságok első magyar gólját Teleki Pál szerezte a nápolyi mérkőzés 11. percében, mégpedig így:

FILMFELVÉTEL HÍJÁN A NEMZETI SPORT KORABELI TUDÓSÍTÁSA
„A szél az egyiptomiakat segíti, a 11. percben azonban mi rohamozunk. A taccsdobás után Markoshoz kerül a bőr, labdája hamar száll befelé. Teleki és Vincze pompásan játszik össze, igyekeznek a kapu felé. Utoljára Vinczénél van a labda, fut vele pár lépést, már majdnem a tizenhatos sarkánál tart, amikor felvágják. Barlassina bíró már fújna is szabadrúgást, a labda azonban továbbperdülve Markoshoz jut. Barlassina alkalmazza az előnyszabályt, nem sípol, Markos két lépést tesz befelé, Telekihez tolja be, akinek van ideje még az igazításra is, azután inkább behelyezi, mint belövi a labdát félmagasan a jobb sarokba. 1:0”
(Kiemelések az eredeti szövegből.)

 

Teleki Pál – aki a vb idején már a debreceni Bocskait erősítette – ha csak egy mérkőzés erejéig is, de előbb volt román válogatott, mint magyar. A kiváló center (korabeli NS-ábrázolás jobbra) az erdélyi labdarúgás egyik bölcsőjének tekintett Aradon kezdett futballozni, majd a temesvári Kinizsi (Chinezul) játékosaként román bajnok lett, és azon a bizonyos 1927-es, jugoszlávok elleni meccsen egyszeres román válogatott. A magyar válogatottban nyolc mérkőzésen két gólt szerzett – pályafutásáról ide kattintva olvashatnak részletesen.

Végül egy érdekesség a Mondiale első játéknapjáról: az 1934-es vb azonnal Európa-bajnoksággá „szűkült”, miután az egyiptomiak mellett a három tengerentúli válogatott (Brazília, Egyesült Államok, valamint az első vb-n ezüstérmes, ám Itáliába teljesen kicserélt csapattal érkező Argentína) máris kiesett.

Sorozatunk második része május 30-án következik.

VB 1934, OLASZORSZÁG – MÁJUS 27.
NYOLCADDÖNTŐ
Nápoly Magyarország–Egyiptom 4:2
Róma Olaszország–Egyesült Államok 7:1
Firenze Németország–Belgium 5:2
Genova Spanyolország–Brazília 3:1
Bologna Svédország–Argentína 3:2
Milánó Svájc–Hollandia 3:2
Trieszt Csehszlovákia–Románia 2:1
Torino Ausztria–Franciaország 3:2, hosszabbítás után

 

HIRDETÉS
HIRDETÉS
2018.09.17 21:39:47

Minden más foci nemzetisport.hu

Folytatódik a cselgáncs-vb, a motorosok az Aragóniai Nagydíjra edzenek.

2018.09.17 23:25:11

Minden más foci CSILLAG PÉTER

ALAPVONAL. Az ellenfél tizenegyesénél kapusukat félreállították, hogy a vetélytárs rúgója akadálytalanul vethesse ki rájuk megérdemelt büntetésüket, a kapott gólt.

2018.09.14 08:44:37

Minden más foci BORBOLA BENCE

„Erwin imádta a munkáját, éjt nappallá téve csak a magyar válogatottról beszélt.”

HIRDETÉS
HIRDETÉS