A tavaszi fáradtság nem humbug, hanem létező probléma. Szakértőnk megírja, mitől érezhetjük magunkat fáradtnak ezekben a napokban, és persze azt is, mit tudunk tenni ellene.

A súlymellény nem más, mint nagyobb ellenállás – vagyis nehezítő körülmény. Vannak, akik esküsznek rá és akadnak olyanok is, akik csak a veszélyforrást látják benne.

Ha terepfutás, akkor a kívülállók azt hiszik, hogy az emelkedők a legdurvább szakaszok – pedig az ember a hosszú, meredek, alattomos lejtőkről is tudna mesélni.

Tulajdonképpen mindegy, hogy milyen környezetben tesszük meg a kilométereket, az ideális testhőmérséklet fenntartását terepen is a mozgás intenzitása és időbeni hossza határozza meg.

Egyre népszerűbb a terepfutás, ami nem csoda, hiszen a városban, az aszfalton, rossz levegőben kocogni nem annyira felemelő, mint a csendes, jó levegőjű természetben.

Azok, akik a mindennapi sportolást választják, egyszer csak ráébrednek, hogy szeretnének tudatosabban edzeni, amihez szakember segítségét keresik – ezúttal a bizonytalanabbaknak szólnak életmódszakértőnk tanácsai.

Hobbisportolóknak receptek garmadája áll rendelkezésre, hogy lehetőleg mindenki megtalálja az ízléséhez, alkatához megfelelő élelmiszert. Az egyik „király” az egyszerű zab.

Ez az évszak is gyönyörű, érdemes más szemmel nézni – blogírónk példa azoknak (is), akik valami miatt ódzkodtak a hidegtől, viszont szeretnének változtatni életmódjukon.

Pronál, szupinál, neutrális – aki futni kezd, előbb-utóbb szembesül azzal, hogy befelé, netán kifelé dőlő lábtartással lép, s vannak, akik arra esküsznek, az ősi módi a legjobb, azaz cipő sem kell a futáshoz.

Tim Beynonnál 2017 karácsonya után diagnosztizáltak prosztatarákot, most élete első maratonijára készül – a 41 esztendős brit apuka szerencsésnek mondja magát, és végül is igaza van!

Keserves tapasztalat, hogy az új évre tett fogadalmak közül eléggé kevés valósul meg – sőt, szinte semmi. Vajon mi lehet az oka? Mit kellene tenni, hogy ne így legyen?

Egy sportkönyvet lehet háromszor, különböző értelmezésben olvasni – szerzőnk, Székely Éva Sírni csak a győztesnek szabad című könyvét élte meg újra és újra, más és más stációk kapcsán.

Böhm Zsuzsa tavaly, hatvanhárom esztendős korában kezdett el futni. Évek óta noszogatták a barátnői, futóblogokat ajánlottak neki olvasásra, de mindig ellenállt, mígnem egy véletlen folytán a futópályán találta magát.

Ezt a kérdést év közben is fel lehet tenni, csak akkor talán nem olyan sok a kísértés. Nézzük, hogy a kaja- és édességdömping kellős közepén mit lehet tenni egészségünk megóvása érdekében.

Az amatőr futók között korosztályában 46 évesen az élmezőnyhöz tartozik, három órán belüli maratonit teljesített idén a masszív izomzatú sportember, akin az erőemelő múltja ma is látszik.

Változó, hogy ki miért szeret futni, s az sem egyöntetű, hogy ki hogyan szereti elvégezni az edzéseit. Sokan esküsznek a közösségi futásokra, másoknak egyedül jobban megy. Nézzük, mit szól a szólóban történő futások mellett.

Sarah Reinertsen álmai idejével, 14:41 órával ért célba az Ironman-vb-n Hawaiin. A hír önmagában nem szenzációs, ám ha hozzátesszük, hogy lábprotézissel teljesített így, a kép mindjárt árnyaltabbá válik.

Az élelmiszer- és fitnesziparnak vannak túlmenedzselt termékei, amelyek végigsöpörnek a világon, akár van valódi hatásuk, akár nincs. Na, a glicin pont nem ilyen.

Minél távolabb vagy az Egyenlítőtől, annál inkább lehetsz hajlamos a depresszióra, ezért is fontos, hogy télvíz idején, aki csak teheti, keresse a fényt, s nem hagyja eluralkodni a szürkeséget, sötétséget maga körül.

„Amikor a közösségi média felé vettem az irányt, mert úgy éreztem, hogy példámmal másoknak is tudok segíteni, olyan feladat elé állított, amelyre nem voltam felkészülve” – Tamás Rita blogja.