ALAPVONAL. A hang, amely megmondta és útba igazított, ha éppen erre volt szükség.

ALAPVONAL. Nincs szükség egy könyvre, amely előtérbe helyezi a személyét, jobb a szerénység. Kétségtelen, szerény ember volt. Én azonban még nem adtam fel. Megpróbáltam meggyőzni. Érveim között szerepelt, hogy a fiatalok példaképeket keresnek, és Bozsik példakép lehet. De nem és nem. Hajthatatlan volt. Én pedig megcsalatva éreztem magam.

ALAPVONAL. – Fiatalon nagy jövőt jósoltak nekem a sportban – állította Ábel. – Ifjúsági bajnok voltam százméteres síkfutásban. – Valamikor nekem is azt mondták, hogy nagy kapus válik majd belőlem – emlékezett Áron. – Grosics volt a példaképem… Mi lett az álmokból? Nem sok…

ALAPVONAL. Hogy mi az őrültség? Voltaire szerint: »Rossz premisszákból helyes következtetésekre jutni.«

ALAPVONAL. Nincs ennél szebb megfogalmazás. A vers, amely engem is repít, Szép Ernő A futball című verse. Elolvasom egyszer, kétszer, háromszor, és nem tudok betelni vele. (…) Bevallom: beleszerelmesedtem ebbe a négyszer négy sorba, már tudom kívülről is, hiszen szólhatnának a szavak a ma emberének is.

ALAPVONAL. Onódy Lajos élete végéig büszke volt arra, hogy az 1955-ös húsvéti torna bécsi mérkőzésén zöld-fehér mezben játszatta a Fradit a Rapid ellen.

ALAPVONAL. Egy mérlegelni tudó, elfogulatlan sportriporter szimpátiát vált ki. A bölcsesség valódi megnyilatkozása pedig az, hogy csak a lényeges dolgoknak ad nyomatékot.