Minaszjan az Arab-öbölbeli ország történetének első olimpiai érmét nyerte súlyemelésben.

ALAPVONAL. Szoktuk mondani, ha arról már nem is álmodhatunk, hogy az emberiség rendre a jót cselekedje, addig nincs nagy vész, amíg az esetenkénti rossz cselekvés mellett legalább még a jót méltányolja. Addig nem érdem, nem dicsőség rossznak lenni – legfeljebb hasznos. A sport világára ez még feltétlenül érvényes.

NS-VÉLEMÉNY. Ketten vannak, hiszen elválaszthatatlan ikertestvérétől, Luanától,

A románok óvtak, mivel szerintük az amerikaiak az előírt időhatáron túl fellebbeztek.

Végig közel voltak a franciák, de a nyolc triplát bedobó Stephen Curryvel nem lehetett tartani a lépést.

Arian Szalimi és Althea Laurin örülhetett aranynak.

A bronzérem az amerikai Victor Montalvo nyakába került.

„Én jobb vagyok kicsit matekban, Lua pedig sokkal jobban magol. Lapot cseréltünk, ha úgy hozta a helyzet.”

„Ebben az őrületes világban az olimpia, a sport volt talán az egyetlen terület, ahol a naiv ember még reménykedhetett a tisztességben, az igazságban."

A második helyen a brit, a harmadikon a holland kettős zárt.

Nem volt kérdéses a meccs kimenetele, Sandro Campagna csapata simán megverte Ausztráliát.

„Ha a bronz az enyém, biztos, hogy nem kergettem volna sírva a győztest, hogy adja nekem az aranyérmét…”

Nem ismétlődött meg Tamberi és Barsim tokiói esete, Kerr egyedül győzött. Ingebrigtsen az 5000 méter aranyával vigasztalódott. Kipyegon történelmi triplát ért el 1500 méteren.

Korábban más nemzetek versenyzői, köztük kazah, belga és új-zélandi sportolók is panaszkodtak rosszullétre.

Leitao és Oliveira 55 pontot gyűjtött.