Csak centiken múlott

Esett. Szakadatlanul. A parton pedig – a víz mellett – folytak a találgatások: vajon kinek kedvezhet az égi áldás, ki lesz a vízimenő, aki a mostoha körülmények mellett is állja majd a sarat. Horváth Csaba olimpiai bajnok kenusunk nemrégiben azt nyilatkozta: a világklasszis feladata, hogy minden körülmények között világklasszis maradjon.

Esőben, szélben, fagyban, forróságban, no és feszültségben… Utóbbi gyakorlatilag minden négy évben nehezítő körülmény a válogatási időszakban. A szakmai viták, emberi ellentétek és a tét felszínre hozza mindazt, ami egy normál esztendőben rejtve maradna. A nőknél különösen. Így történt ez most is.

Több mint egyéves folyamat végén így eshetett meg, hogy a 2006-os világbajnokságon aranyérmet szerző négyes tagjai, vagyis Kovács Katalin, Paksy Tímea, Fazekas Krisztina és Janics Natasa más-más hajóban, más edző (Fábiánné Rozsnyói Katalin és Sári Nándor) irányításával készülődtek a Világkupa K–4 500 méteres döntőjére.

A Kovács, Szabó Gabriella, Kozák Danuta, Janics négyes a legjobb idővel, a Paksy, Benedek Dalma, Fazekas Krisztina, Patyi kvartett harmadikként kvalifikált a döntőre, ahol az olimpiai válogatás szempontjából nyilván egymás legyőzése volt a fő feladat. Ám a későbbi pekingi siker reményében az sem volt mellékes: vajon mire mennek egységeink az olimpiai, világ- és Európa-bajnoki címvédő német hajó ellen…

Nos a rajtot Paksyék kapták el a legjobban, 250-nél azonban már egyértelműen Kovácsék álltak az élre, s az is világossá vált, hogy a németekkel kell megküzdeniük az elsőségért. Míg a Kovács, Szabó, Kozák, Janics egység csak centikkel kapott ki a Fanny Fischer sztrókolta hajótól, addig Paksyék úgy kéthajónyi különbséggel lemaradva Kovácséktól a negyedik helyre csúsztak vissza.

És hogy van-e még mit csiszolni ezen a négyesen?

„Hát persze hogy van – mondta Kovács Katalin. – Nincs két hete, hogy együtt tréningezünk, és ha a rajtunkat nem rontjuk el, talán a németek előtt zártunk volna. Most mindenki azt kérdezi tőlünk, hogy kell-e bolygatni ezt a négyest, én úgy érzem, nincs rá szükség. Szerintem mind a négyünkre szükség van ebben a csapathajóban.”

A férfiaknál Benkő Zoltán – mivel egyedül jutott be magyar részről a férfi egyes döntőjébe – már a finálé előtt elkönyvelhette magának első válogatógyőzelmét. „Bio” azonban többre vágyott. Ám hamar kiderült, hogy lehetetlen lépést tartani a Koeverden, Larsen, Brabants szupertrióval, így Sári Nándor tanítványa az ötödik helyen zárt.

Vajda Attila azonban már most megváltotta pekingi repülőjegyét. A szegedi kenusnak a duisburgi világbajnokság aranyérmeseként az első két hely valamelyike elegendő lett volna a pekingi részvételhez.

És Vajda tökéletes futamot produkált. Ahogy Szegeden mindig. Nem véletlen, hogy fülig érő szájjal fogadta a gratulációkat.

„Számomra a táv kritikus része általában az első kétszázötven méter, ám hihetetlenül egyszerűen megoldottam ezt a feladatot. Fél távnál és hétszázötvennél is sikerült újítanom, nagyon elégedett vagyok, mert sikerült tökéletesen koncentrálnom a döntőben.”

S hogy ilyen fölényes siker után mit vár magától Pekingben? „Valami hasonlót, mint itt” – mutatott a Maty-érre a szegedi győztes.

Valami hasonlóval Kammerer Zoltán és Kucsera Gábor is nyilván kiegyezne. A magyarok számára ugyanis meg sem kottyant a nemzetközi mezőny. Sem a Marcus Oscarsson révén félig olimpiai bajnok svéd duó, sem az új német páros, Andreas Ihle és Tim Wieskötter (utóbbi szintén Athén bajnoka) nem tudta tartani a lépést a szenzációs futamot produkáló magyarokkal. Akikre még várt egy nagy feladat a férfi négyesek fináléjában is. Ám a Kammerer Zoltán, Kucsera Gábor, Benkő Zoltán, Kadler Viktor kvartettel történt valami a rajtnál…

„Már az elmúlt napokban probléma volt a kormányunkkal, kértük is, hogy cseréljék ki, ám inkább megcsiszolták a szerelők, és a rajtnál ugyanúgy felhajlott, mint korábban – mondta csalódottan Kammerer, aki a rivális, vagyis a Gyökös, Kökény, Vereckei, Horváth egység negyedik helyét (ez az első válogató megnyerését jelenti) így értékelte: – Ha nyernek, akkor az egészen más szituáció, hiszen az ember könnyebben lemond a négyesről. Most kicsit úgy érzem, a sors megint elhúzta előttünk a mézesmadzagot, és ez inspirál bennünket… És hogy mi a véleményem a párosról? Tetszett, nagyon együtt voltunk Kucsival.”

Nagy meglepetésre nagyon együtt volt a kenu párosok döntőjében a Kozmann György, Kolonics György duó és a fiatal Sáfrán Mátyás, Sáfrán Mihály egység is. Kolóék egy második helyet és egy veszélyes hazai kihívót könyvelhettek el a nap során.

„Számítottunk Sáfránék jó szereplésére, keményen megdolgoztak a harmadik helyükért. Mi is jól lapátoltunk Gyurival, úgy érzem, nincs okunk panaszra” – magyarázta Kolonics, akire a nap többi hősével egyetemben szombaton is nagy kihívás vár.

Eredmények a 24. oldalon