Évek az öt karika jegyében

Nem is szükséges más vizekre evezni, maradhatunk a kajakkenunál, amelyben az egykor nyugatnémet színekben versenyző olasz Josefa Idem állíthatja be a női indulási csúcsot. A 2004-es athéni játékokon egyesben Janics Natasa mögött ezüstérmet nyerő Idem 44 esztendősen pályafutása hetedik olimpiájának fut neki. És nem is esélytelenül.

Noha 2007-ben a duisburgi vb-n csak a nyolcadik lett (de ezzel is olimpiai kvalifikációt szerzett), 2006-ban Szegeden a fiatalabb versenyzőket megszégyenítve még mindig a dobogó második fokán állt.

Az ötkarikás részvételek számát tekintve Idem nincs egyedül, hiszen 2004-ben hetedszer állt rajthoz a jamaicai-szlovén futónő, Merlene Ottey, továbbá 1964 és 1988 között ennyiszer lépett olimpián pástra a svédek vívója, Kerstin Palm is. Utóbbi természetesen már csak korosztályos versenyeken csillogtatja tudását: az olimpiai ötödik helyezett tőröző tavaly például a 60 év felettiek között győzött a sydneyi veterán-világbajnokságon.

A 48 esztendős Ottey azonban nem adja fel! Tavaly a birminghami fedett pályás és az oszakai szabadtéri világbajnokságon is rajtolt, megnyerte aktuális hazája, Szlovénia nemzeti bajnokságát, jelenleg pedig Kaliforniában készül – mi másra, mint a pekingi olimpiára…

„A kvalifikáció körülbelül olyan nehéz számomra, mintha a Mount Everestet kellene megmásznom. De hiszem, hogy nincs lehetetlen” – mondta Merlene Ottey, aki Marion Jones doppingbotrányának köszönhetően kilencszeres olimpiai érmesnek vallhatja magát (2000-ben Sydneyben 100 méteren a negyedik helyen zárt, ám Jonest megfosztották aranyától, így a harmadik helyre lépett elő).

Pekingben még egy „aranykorát” élő kiválóságot láthatunk viszont a rekortánon: a mozambiki Maria Mutola hatodik, egyben utolsó olimpiájára készül. A sydneyi játékokon 800 méteren aranyérmes versenyző már Szöulban is ott volt (igaz, az első futamban elbúcsúzott), és bár az athéni játékok után sérülések hátráltatták, jelenleg a második helyen áll az idei fedett pályás világranglistán.

„A kétezer-nyolcas esztendő tökéletes a búcsúra, hiszen fedett pályás világbajnokságot és olimpiát is rendeznek – magyarázta a 800 méteren hétszeres fedett pályás világbajnok versenyző. – Peking a csúcspont +számomra, de a jó felkészülés és az olimpiai finálé után elérkezik az idő, hogy új kihívásokat keressek.”

Míg a nőknél mondhatni, egyértelmű, kik tartják a részvételi csúcsot, a férfiak esetében kissé zűrzavarosnak tűnik a helyzet. Az osztrákok vitorlázója, Hubert Raudaschl ugyanis hol kilenc, hol tízszeres olimpiai indulóként tűnik fel a különböző statisztikai oldalakon – önmagát tízszeres indulónak vallja a Salzburg tartománybeli Wolfgangsee-ben élő hajógyártó. A kaotikus helyzetnek egyszerű a megoldása: Raudaschl 1960-ban csak tartalékként volt jelen a római olimpián, vízre nem szállt. És hogy a statisztikák tovább bonyolódjanak: fia, Florian Raudaschl finn dingiben megszerezte a pekingi kvalifikációt.

Ennek a hajóosztálynak a kiválósága volt a négyszeres olimpiai bajnok dán Paul Elvström is, aki 1948 és 1988 között nyolc olimpián indult, Los Angelesben már lányával, Trinével állt rajthoz a tornádó hajóosztályban. Szöulban startolt utoljára a bahamaiak „matróza”, a szintén nyolcszoros induló Durward Knowles is, aki az elmúlt évben ünnepelte kilencvenedik születésnapját. Nyolcszoros olimpikon lehet a perui sportlövő, Francisco Boza is, aki 1980 óta rendszeres szereplője az olimpiáknak, és bár még nem vívta ki az indulási jogot Pekingre, nagy valószínűséggel lőállásba lép Kínában is.

Minket, magyarokat sem kell félteni, ha extra mennyiségű olimpiai részvételről van szó. A csúcstartó Gerevich Aladár, Los Angeles, Berlin, London, Helsinki, Melbourne és Róma olimpikonja, az ötösök táborához pedig az idén két kétszeres olimpiai bajnok, a kenus Kolonics György és a vízilabdázó Benedek Tibor, valamint a kétszeres olimpiai ezüstérmes párbajtőröző, Kovács Iván is csatlakozhat.

És hogy miben más a pekingi év?

„Mindenben – mondta Kolonics György. – Öregebb vagyok, testben és mentálisan is nehezebb rávenni magam a munkára. A kedvemmel és a motivációval nincs gond. Az elmúlt évek eredményei nagyon is ösztönöznek, ám hiába van bennem elszántság, a szervezetem érhetően már nem úgy reagál, mint tizenhat esztendővel ezelőtt.”

Kolonics, ha túljut a válogatókon (az elmúlt évek bizonyítják, ez számára még mindig nem akadály), 36 esztendősen áll rajthoz Pekingben. A kenu szakág nemzetközi helyzetét tekintve pedig még mindig van „kifutási” lehetősége az öt éve együtt lapátoló Kolonics, Kozmann egységnek.

Hogy Kolonics mit gondol a londoni játékokról?

„Bele sem merek gondolni! – magyarázta minden idők egyik legjobb kenusa. – Ugyanezt mondtam Athén után is… És tessék, most itt állok Peking kapujában!”