Mivel kontinensünk továbbra is vezető szerepet játszik a kézilabdában, a szakemberek elismerik, hogy az Európa-bajnokságokon erősebb mezőny gyűlik össze, mint a 24 csapatos, sokak szerint felhígított világbajnokságokon. A januári norvégiai kontinensviadalon ráadásul a legjobbaknak az olimpia évében a pekingi kvalifikáció, illetve ennek későbbi lehetősége lesz a tét. Az Európabajnok kvalifikál Pekingre, s a mögötte végzők közül két együttes kerülhet a májusi pótselejtező-csoportok mezőnyébe (nyilván az a kettő, amely a vb-n nem szerezte meg ezt a jogot, vagyis nem került a vb-n a 2–7. helyezettek közé).
A magyar válogatott Litvánia legjobbjainak legyőzésével (28–23, 31–30) biztosan jutott be az Eb 16 csapatos mezőnyébe, amelynek tagjait a pénteki sorsolás előtt kalapokba sorolták, mégpedig úgy, hogy a kiemelést az együttesek legutóbbi Eb-szereplésére alapozták. Selejtező nélkül lett Ebszereplő a házigazda Norvégia, a címvédő Franciaország, valamint a legutóbbi Eb-n 2–6. helyen végző spanyol, dán, horvát, német és orosz csapat.
A kalapok
1. k.: FRA, ESP, DEN, CRO
2. k.: GER, RUS, ISL, SLO
3. k.: POL, NOR, SVK, HUN
4. k.: BLR, MNE, SWE, CZE
A péntek esti oslói sorsoláson a magyarok csoportellenfele lett az olimpiai ezüstérmes, világbajnok és Eb-5. német csapat, valamint a spanyol (olimpiai 7., vb-7., Eb-2.) és a selejtezőben Svájcot búcsúztató fehérorosz együttes.
„Itt, Oslóban az volt az általános vélemény, amellyel magam is egyetértek, hogy a C- és D-csoport egyaránt pokolian nehéz, mindkét csoportra a gyilkos jelzőt használta a helyi műsorközlő – mondta a sorsolás után néhány perccel Skaliczki László szövetségi kapitány. – Az aktuális és az előző világbajnokkal kerültünk azonos azonos csoportba, és a fehérorosz gárda sem lebecsülhető. Bravúrok sorozata kell, hogy minél előrébb végezzünk a csoportunkban, majd skandináv környezetben megmérkőzzünk a D-csoportból várhatóan továbbjutó északiakkal és az Európa-bajnoki címvédő franciákkal. A norvégok nem véletlenül választották az AB-ágat, amelyről elérhetőbbnek látják az olimpiai kvalifikációs helyek valamelyikét. Rengeteget kell gyakorolnunk a következő fél évben, és hatalmas hit is kell a siker eléséhez. Aki nem hisz a csapatban és önmagában, el se kezdje velünk a közös munkát.”
A csoportokból három-három együttes jut a középdöntőbe, amelyben két hatcsapatos ágra (AB- és CD-ág) oszlik a mezőny, és a gárdák az egymás elleni eredményeket magukkal viszik. A középdöntőcsoportokban (Stavanger, Trondheim) első és második helyen végzők elődöntőt (Lillehammer) játszanak, a harmadik helyezettek pedig az ötödik helyért küzdenek. A lillehammeri fináléban az elődöntő győztesei mérkőznek.