A magyar expedíció lehetséges útvonalait piros színnel jelöltük (a nagyításhoz kattintson a fotó felületére)
A magyar expedíció lehetséges útvonalait piros színnel jelöltük (a nagyításhoz kattintson a fotó felületére)
AZ ÚTVONALAK ÉS A HOZZÁJUK KAPCSOLÓDÓ RÖVID TÖRTÉNETEK
---- A hagyományos útvonal, amelyen a legtöbb alpinista feljutott a K2 csúcsára. A nevét az olasz Luigi Amedeóról, Abruzzi hercegéről kapta, aki 1909-ben próbálkozott ezen az úton.
Ez a hegy dél-keleti gerince. Az útvonal 5400 méteres magasságban kezdődik, általában itt hozzák létre az expedíciók előretolt alaptáborát.
A csúcsig vezető úton számos nehéz sziklán, hó- és jégmezőn kell átverekednie magát az alpinistának. Komoly technikai tudást igényel már az úgynevezett Kémény és a Fekete piramis legyőzése is.
A Fekete piramis fölött található az úgynevezett Váll (Shoulder), amelyen a szélsőséges időjárás teljes mértékben érvényesül, a tájékozódás pedig nagyon nehéz.
A csúcs előtti utolsó jelentős akadály az úgynevezett Üvegnyak (Bottlenck), amely egy keskeny kuloár. Itt a szérakok (jégkitüremkedések) jelentenek veszélyt, amelyek azért veszélyesek, mert időnként leomlanak. ---- A csúcs közelében az északi gerinchez csatlakozó útvonal, először 1991. augusztus 15-én két francia, Pierre Béghin és Christophe Profit mászta kiegészítő oxigén használata nélkül. ---- Rendkívül komoly technikai felkészülséget igénylő útvonal. Az elnevezés Reinhold Messnertől származik, 1979-ből. A K2 legmeredekebb részei ezen az úton találhatók.
A dél-tiroli Messner nem vágott neki a Magic Line-nak 1979-ben, mert a teherhordói számára túl veszélyesnek ítélte. Először 1986. augusztus 3-án jutott fel a Magic Line-on a csúcsig a lengyel Przemyslaw Piasecki és Wojciech Wroz, illetve a cseh Peter Bozik. Wroz éjszakai leereszkedés közben lezuhant, és meghalt.
Az 1986-os halálos nyáron hárman vesztették életüket a Magic Line-on, közöttük a híres szólómászó, az olasz Renato Casarotto. Ő a Negrotto-hágó alatti gleccserszakadékba zuhant. ---- Rendkívül nehéz, az iddőjárás viszontagságainak extrém módon kitett útvonal. Először 1986. július 10-én a lengyel Jerzy Kukuczka és Tadeusz Piotrowski mászta.
A körülbelül 7800-8100 méteres magasságban lévő úgynevezett „Hokiütő-vízmosás" (Hockey Stick Gully) fölött az Abruzzi-útba torkollik. Kukuczka és Piotrowski két napig küszködött a „Hokiütővel”, mire túljutottak rajta.
A sikeres csúcskísérlet után Kukuczka és Piotrowski az ítéletidő miatt hegytető közelében bivakolt (a szabad ég alatt éjszakázott). A kimerült, kiszáradt Piotrowski nem sokkal később lezuhant a hegyről, és meghalt. ---- A hagyományos Abruzzi-útnál könnyebbnek tartják, hiszen kikerüli a nehezen mászható Fekete piramist és a Keményt. 1983-ban Doug Scott vezetésével alpesi stílusban próbálkoztak vele, de a Váll alatt, a mély hó és a csapat egyik tagjának súlyos betegsége miatt feladták.
Először 1994 augusztusában egy baszk csapat – rögzített kötelekkel – hajtott végre sikeres csúcstámadást itt, innen származik a Baszk út elnevezés. ---- Hosszú, sok lépcsővel, szirttel, kiemelkedéssel tarkított útvonal. Az utolsó szakasza egybevág az Abruzzi-úttal. Az első oxigénpalack nélküli mászást ezen a vonalon hajtotta végre az amerikai Louis F. Reichardt 1978. szeptember 6-án.
Ehhez kapcsolódik egy rekord is: James Wickwire 8561 méteren bivakolt ezen a napon, ennél nagyobb magasságban még soha nem töltöttek éjszakát a szabad ég alatt. ---- Elsőként 1990. augusztus 9-én a japán Imamura Hirotaka és Nazuka Hideji jutott fel a tetőre ezen az útvonalon. ---- Az útvonal egy szakaszon a Nyugati gerincen halad, majd egy traverzálni kell a Dél-nyugati pillérhez, amely a Magic Line része.
Először a pakisztáni Nazir Sabir és a japán Ohtani Eiho mászta meg 1981-ben. A két alpinista egy hóalagútban bivakol, csak egy gyertya melegítette őket 8470 méteres magasságban. A japán expedíció – amelynek mindketten tagjai voltak – 5,5 kilométer kötelet helyezett ki az út mentén, és 52 napot töltött el a hegy ostromával.
Három évvel ezt megelőzően a britek már jártak itt, de Chris Bonington visszavonulót fújt, miután egy lavina megölte Nick Estcourtot, a csapat tagját.
Az Everest-veterán Doug Scott is bajba került itt egyszer, már lefelé csúszott a szakadékba, de nehéz hátizsákja a hóban megfékezte az esést, és sikerült a kötelet is elvágni, ami a halál felé vonszolta az alpinistát.