Felesleges hangsúlyozni, hogy a magyar labdarúgás jelentős lemaradással küzd a futball tudományos hátterének kiépítésében, és az abból nyert kutatási eredmények alkalmazásában. Igaz, néhány éve, a Demján Sándor vezette Hivatásos Labdarúgóliga idejében kötelező volt az egységes vizsgálat, ami kiterjedt az alkati, testöszszetételi és terhelhetőségi mutatókra. Fontos megjegyezni, hogy nem a labdarúgó sportági tudását minősítik ezek a vizsgálatok, ugyanakkor meghatározhatók azok a képességek, amelyek nélkül élsportolót nem lehet kinevelni. A legtöbb élvonalbeli csapatnál most is félévente elkészítik a legfontosabb vizsgálatokat, de továbbra sem általános ez a külföldön régóta alkalmazott és bizonyítottan sikeres módszer.
Várhidi Péter pontosan tudta, kire számíthat
A válogatott Görögország és Norvégia elleni Európa-bajnoki selejtezője előtt a keret tagjain most is végeztek el teszteket (természetesen azoknak a játékosoknak már voltak itthon mért adatai, akik a magyar bajnokságban futballoznak). A vizsgálatokat három szakember, Kormos Miklós, a válogatott csapatorvosa, Petrekanits Máté, a Semmelweis Egyetem Testnevelés és Sporttudományi Kara terhelés-élettani laboratóriumának vezetője, valamint Nagy Sándor pszichológus végezte el Tatán, a válogatott edzőtáborában. Bizonyos következtetések ezekből a nyugalmi vizsgálatokból levonhatók, de teljes kép akkor alakulhatna ki, ha terhelések alatt is vizsgálnánk a játékosokat. Az ilyen típusú komplex mérések azért fontosak, mert az orvosi, élettani, pszichológiai eredményekből kiolvashatók a stabil edzettségi paraméterek, amelyekkel hosszú távon lehet tervezni, és a pillanatnyi kondíciót jelző információk is megjelennek. Az elemzés Várhidi Péter szövetségi kapitány segítségére volt az összeállításnál is, hiszen az adatok kimutatták, kik azok, akik fizikailag, mentálisan várhatóan alkalmasak két olyan iramú és jellegű mérkőzés lejátszására, mint a görögök és a norvégok elleni. Hasznos volt azért is, mert a szövetségi kapitány képet kaphatott arról, melyik játékosnál állhat fenn adott esetben sérülésveszély, az eredmények ugyanis egyebek mellett ezt szintén előre jelezhetik.
A legjobbak motivációja rendben van, de félnek
Tény ugyanakkor, hogy mind a két találkozón alulmaradtak a mieink az ellenfelekkel szemben, de a szakemberek szerint ez nem azt jelentette, hogy a pályán lévők nem hozták ki magukból a maximumot. Egyszerűen ennyire futotta tőlük, mégpedig azért, mert bizonyos képességeik behatároltak. Az sem véletlen, hogy a norvég játékosok jelentős többsége minimálisan öt kilogrammal nehezebb és öt centiméterrel magasabb volt, mint a magyar válogatott tagjai. Ami pedig a mentális felmérések eredményét illeti… Nos, a Nagy Sándor pszichológus által végzett analízis szerint a magyar válogatott labdarúgókat – főként a fiatalokra volt ez érvényes – a múlt heti Eb-selejtezők előtt bizonyos fokú szorongás gyötörte. Ráadásul a felmérések (és a meccsen látottak) alapján az orvosok számára is egyértelmű volt, hogy a görög és a norvég játékosokkal a magyar futballisták képzettségben, technikában, gyorsaságban, állóképességben és koncentrációban sem tudják felvenni a versenyt. Viszont – állítják – a motivációval nem volt gond. Petrekanits Máté szerint döntő jelentőségű a kiválasztás,
folytatás...
