„Semmi okom sem volt, hogy nemet mondjak”

– A spanyol már a harmadik útleve lesz. Hány szív dobog önben?
– Büszkén vallom, hogy Zentán születtem, Adán nőttem fel, vagyis ízig-vérig vajdasági magyar vagyok, ugyanakkor válogatott játékosként szerb színekben értem el a legfényesebb eredményeimet – válaszolta Sterbik Árpád. – Amikor Veszprémben védtem, magyar útlevelet is kaptam, vagyis az anyaország papíron is elismerte, hogy magyar vagyok, s ez életem egyik legboldogabb pillanata volt.

– Ezek szerint a spanyol ajánlatot csak üzleti értéke miatt fogadta el?
– Így is lehet fogalmazni, de a lényeg, hogy rendkívül jó körülmények között élhetek és védhetek a Ciudad Realban, s ezért cserébe nem nagy ár, ha még egy ország útlevelét a magaménak mondhatom, illetve segíthetek klubomnak, majd talán a spanyol válogatottnak is.

– A hármas állampolgárságnak nincs jogi akadálya?
– A nyáron teszek spanyol állampolgári esküt, de azt egyelőre nem tudom megmondani, hogy lehet-e három útlevelem. Ezt a kérdést az ügyvédemre bízom.

– Miként került szóba az újabb honosítása?
– Megkerestek a spanyol szövetség vezetői, és némi gondolkodás után elfogadtam az ajánlatot.

– Ez ilyen egyszerű?
– Nem egészen, mert azért akadt némi előzménye is. Tavaly a csehek ellen elbukott világbajnoki selejtező első mérkőzésén még pályára léptem a szerb gárdában, de a visszavágón már nem. Az idén januárban sem játszottam az Európa-bajnoki selejtezőkön. Tavaly még Veszelin Vujovics volt a szövetségi kapitány, akinek elmondtam, hogy magánéleti programom van, Milorad Krivokapics barátom esküvőjén tanú leszek, ezért nem szerepelhetek a vébéselejtező második meccsén. Közben lemondott Vujovics, és a helyére kinevezett Jovica Elezoviccsal ugyanezt közöltem. Kiestünk a csehekkel szemben, és el kellett gondolkodnom a folytatásról. A keretet átalakították, és jobbnak láttam, ha visszalépek a szerb válogatottságtól. Ebben az időben kaptam a spanyol ajánlatot, ami persze befolyásolta a döntésemet.

– Hajdan mindig boldogan ment, ha hívta a szerb kapitány.
– Ezt a jó érzést kiölte belőlem Vujovics, akivel sehogy sem jöttem ki. A spanyolok meggyőztek, hogy a Ciudadnak is jobb lenne, ha spanyol lennék, mert így egy európai uniós játékos helye felszabadulna a keretben, ugyanis a számuk korlátozva van az ottani bajnokságban.

– A spanyol válogatottban viszont biztos a helye David Barrufetnek és Javier Hombradosnak.
– Barrufet várhatóan abbahagyja a pekingi olimpia után, és nekem jó lehetőségem kínálkozhat a jövőben, hogy kiemelkedő eredményt érjek el a világversenyeken. Az említett két kapus helyére nem török, eszembe se jut fúrni őket, valamint a szabályok szerint ki is kell várnom három évet a legutóbbi szerb válogatottságomtól számítva. Ha viszont hívnak a keretbe, és a nemzetközi szövetség megrövidíti a kivárási időt, akkor nem mondok nemet.

– Mindenki elfogadta a döntését?
– Aki nekem fontos, az megértette az indokaimat. Azt pedig mindenki láthatta, hogyan romlott a helyzet az utóbbi években a szerb kézilabdában. Nekem már nem hiányoztak a belharcok, a torzsalkodások, inkább kiléptem ebből a körből.

– A magyar válogatottba nem hívták?
– Annak idején, amikor Veszprémbe kerültem, szóba jött ez a kérdés, majd a későbbiekben elhalt, mert akkoriban még ragaszkodtam a szerb csapathoz. Most pedig a spanyolok szakmailag és anyagilag is szinte felülmúlhatatlan ajánlatot tettek.

– Mit ígért a Ciudad Real?
– Röviden szólva biztos jövőt. Ebben a klubban, amelyhez 2014-ig szóló szerződés köt, kitűnően érzem magam, semmi okom sem volt, hogy nemet mondjak egy újabb visszautasíthatatlan ajánlatra. Pályafutásom befejezését követően is a klubban maradhatok, de arról még nyilván korai beszélni, pontosan milyen pozícióban számítanak rám.