„Türelmet kérünk”

– A lettek elleni mérkőzést követően szűkszavúan nyilatkozott, mindössze annyit volt hajlandó mondani, hogy a futballt és a fiatalokat szeretni kell. Miért tette ezt?
– Mert úgy éreztem, a média egyes szereplői máris türelmetlenek velünk szemben – kezdett bele Várhidi Péter. – Óriási elhivatottsággal kezdtem meg a munkát a fiatalokkal, de el kell fogadni, hogy eredményesség nem várható egyik pillanatról a másikra. Az elmúlt években egyetlen válogatott sem ért el elfogadható eredményeket, ezért kellett új úton elindulnunk. Türelem nélkül viszont magyar futball sem lesz. Türelmet kérünk.

– Mégis miért volt ilyen dühös? Azt azért gondolhatta, hogy a gyengébb futball láttán lesznek negatív visszhangok.
– Higgye el, nem magam miatt dühöngtem. Egyszerűen csak féltem ezeket a játékosokat, túl fiatalok ahhoz, hogy felfogják, nem feltétlenül ellenük szólnak ezek a kritikák. A Kanada elleni mérkőzést követően az volt az első fellépésünk, és rosszulesett, hogy máris ízekre szedik a csapatot. Azt pedig el kell fogadni, hogy vannak bizonyos válogatási elveim, elképzelésem a játékrendszert illetően, és egy kialakult értékelési rangsorom egy-egy posztot illetően. Nem kell ezzel feltétlenül egyetérteni, de jelen pillanatban én viszem vásárra a bőrömet a válogatott kispadján, tehát én döntöm el, kiket szeretnék kipróbálni a csapatban.

– Fogadjuk tehát el, hogy az eredményesség most valóban nem számít?
– Tisztában vagyok vele, hogy mindenki ki van éhezve a sikerre, magam is, de nem rövid távon gondolkodom. Vállalom a kezdeti támadásokat, hiszen nem tudok tenni ellenük, ugyanakkor változatlanul hiszek a fiatalokban. A csapatépítés időigényes folyamat, s buktatókkal is járhat.

– Azzal azért egyetért, hogy Ciprus ellen motiválatlanul futballozott a csapat?
– Gyorsan tisztázzuk az elején, hogy én a lett csapatot erősebbnek tartom a ciprusinál. Az első mérkőzésen a volt U21-es gárdára építettem a csapatot, kiegészítve két-három rutinosabb játékossal. Elismerem, hogy jóval visszafogottabban játszottunk, mint a lettek ellen, de nem hinném, hogy ez a motiváció hiányán múlott.

– Hanem?
– A felfogással volt a baj. Mindkét csapattól ugyanazt a taktikát kértem megvalósítani, de míg a lettekkel szemben pályára lépők teljes mértékig ráéreztek erre, az első csapatvariáció valahogyan nem. Ciprus ellen egyszerűen túl lassú volt a játékunk.

– Mi magyarázza a befogadókészség ezen eltérését?
– Talán mert a „másnapi” gárda fiatalságánál fogva fogékonyabb az újra.

– Sokan azt is furcsának találták, hogy ön az első mérkőzésen karba tett kézzel figyelte a játékot. Úgy tűnt, mintha egyáltalán nem idegesítené a gyenge játék.
– Erről szó sincs. Lehet, hogy nem látszott rajtam, de rendkívüli módon bosszantottak a pályán történtek. A lettek elleni meccs előtt kicsit el is bizonytalanodtam, vajon megérti-e egyáltalán a csapat az elképzeléseimet, de azt hiszem, a látottak csattanós választ adtak kételyeimre.

– Gera Zoltán csatársorba állítása nem bizonyult a legjobb húzásnak. Egyetért ezzel?
– Zoli ügyét másképp kell kezelni. Először találkoztam vele edzőként, hiszen ő a Kanada elleni mérkőzésen nem volt együtt a csapattal. Az mindenképpen mentség számára, hogy alig volt ideje megismerni a csapat taktikáját, ráadásul a West Bromwich Albionban sem játszott rendszeresen. Ettől függetlenül lesz ő még hasznos tagja a támadósorunknak.

– Volt olyan játékos, aki már most meggyőzte önt, hogy helye van a jövő válogatottjában?
– Igen, három-négy játékos alkalmasságáról már teljes mértékig megbizonyosodtam.

– Ha nem titok, kik ők?
– Inkább nem mondom meg. Már csak azért sem, nehogy a többiek azon kezdjenek el morfondírozni, vajon az ő nevüket miért nem említettem, másfelől meg nehogy kitegyem a média kereszttüzének ezt a három-négy játékost. Ezzel is őket kívánom védeni.

– Ön véd, de önt támadják. A most kimaradó Buzsáky Ákos azt mondta a Nemzeti Sportnak, hogy nem érti, Várhidi Péter miért nem tart rá igényt irányítói szerepkörben, holott ő minden poszton képes jó teljesítményre. Erről mi a véleménye?
– Semmi különös. Már alig várom, hogy személyesen is találkozhassak vele. Négy éve nem láttam futballozni, információk alapján pedig nem vagyok hajlandó beválogatni senkit. Jelen pillanatban nem az eredmény a legfontosabb. Így történhetett meg, hogy az önök által a legjobb formában lévő magyar játékosnak ítélt futballista nem tartott velünk Ciprusra. Számon tartom őt, sőt játéka is illeszkedik az elképzeléseimbe. ---- J ---- A