Újra négy év lehet az eltiltás

Súlyos doppingvétség esetén ismét négy év eltiltás járjon – ez a javaslat is elhangzott azon a doppingellenes konferencián, amelyet a Nemzetközi Atlétikai Szövetség hívott össze Lausanne-ban. Az IAAF kilenc évvel ezelőtt, 1997-ben a polgári bíróságok nyomására kénytelen volt a négyéves büntetési tételt kettőre csökkenteni, most azonban a szervezet vezetői úgy érzik, ismét változtatniuk kell.

„Az elmúlt időszakban több eset történt – mint például a BALCO-botrány, amelynek jóvoltából kiderült, hogy tudományos intézetként bejegyzett szervezetek települtek rá a tiltott szerek gyártására –, amely miatt úgy véljük, ismét alkalmaznunk kell a négyéves eltiltást” – mondta Arne Ljungvist, az IAAF alelnöke.
A svéd vezető, aki azt javasolja, hogy a stimulánsokkal való visszaélésért, amely most csak figyelmeztetést ér, két év eltiltás járjon, reméli, hogy ötletét a Nemzetkö-zi Doppingellenes Ügynökség (WADA) is támogatja. A változtatási javaslatot mindenesetre jövőre az IAAF kongresszusa elé terjesztik.
A konferencián megjelent sportolók, a 4x100-as bahamai olimpiai bajnok, Debbie Ferguson és a maratonin világcsúcstartó brit Paula Radcliffe ugyancsak úgy vélekedett, hogy a jelenlegi szankciók nem érik el a kívánt eredményt, sokakat nem tartanak viszsza attól, hogy csalással próbálkozzanak.

A doppingellenes harcnak csak az egyik eszköze az eltiltás, egy másik, hogy a kutatók egyre jobb módszereket fejlesztenek ki a teljesítményfokozó szerek kimutatására. A szteroidok például már olyan koncentrációban is kimutathatók, mintha egy kockacukor egytizedét egy ötvenméteres uszoda vizében oldanánk fel, az EPO-tesztek azonban még nem tökéletesek. Ezzel kapcsolatban olyan, utólag egyszerű problémákra is megoldást kellett találni, mint amikor egyes sportolók vizsgálati anyagából teljesen eltűnt a szervezet által is termelt anyag. Egyértelmű volt, hogy többen úgynevezett maszkírozó szereket használnak, ám azért mégsem lehet valakit eltiltani, mert vizeletében nem találnak tiltott szert. Valószínűvé vált, hogy egyesek mintaadáskor a kezükről proteázt juttatnak a vizeletükbe, amely lebontja az EPO-t. Éppen ezért az Egyesült Államokban mintaadás előtt újabban kötelező a kézmosás.

A doppingellenes szervezetek a váratlan vizsgálatok számát is növelni kívánják, ezzel kapcsolatban azonban már visszaélésekre is fény derült. A legjobb sportolóknak – atléták esetében a világranglista első húsz helyezettjének – több hétre előre meg kell adniuk, mikor hol tartózkodnak, azért, hogy az ellenőrök bármikor vizsgálni tudják őket. Egy brit cselgáncsozó azonban a csúcsforgalom miatt nem ért idejében haza, s bár látta a háza elől elhajtani a doppingellenőrt, hiába telefonált utána, nem jött vissza. A versenyző neve mellé strigula került. Három ilyen „nem találás” viszont ugyanolyan vétségnek minősül, mint egy pozitív doppingteszt. A módszer sokakat felháborít, hiszen az eljárás ellentétes az emberi jogokkal.

Elképzelhetetlen ugyanis, hogy bármely más halandónak percre pontosan be kelljen számolnia arról, mikor hol tartózkodik, mikor alszik például a barátjánál, a barátnőjénél. Egy átlagember esetében az sem fordulhat elő, ha változtat a programján, rögtön jelentenie kell. Egy sportoló azonban nem gondolhatja meg magát, nem mehet vacsorázni vagy moziba hirtelen ötlettől vezérelve, hiszen ha a doppingellenőr nem találja otthon, az eltiltását kockáztatja. Egy szabadságszerető ember számára ez elfogadhatatlan.

Az IAAF tehát nehéz helyzetben van. Úgy kell küzdenie a csalók ellen, hogy közben a becsületesen versenyzők érdekei se sérüljenek. Miközben arra egyáltalán nincs biztosíték, hogy létezik akkora szigor, amekkora végképp elrettenti a sportolókat a tiltott szerek használatától. ---- A ---- H