Úgy táncolnak, ahogy ők fütyülnek

„Ha egy játékvezető nem teljesít megfelelően, már kezdhet is csomagolni. Lehet, hogy keményen hangzik, de ez így fog menni” – fenyegetőzött Keith Hackett, a világbajnokságra utazó bírók főnöke, majd hozzátette: „Ha valaki nem alkalmazza a FIFA által előírt bíráskodási alapelveket, vajmi kevés esélye lesz arra, hogy még egy lehetőséget kapjon a tornán.”

A korábbi játékvezető dörgedelmes szavai arra a nyolc pontból álló felhívásra vonatkoznak, melyben előírják, milyen visszaélések tartoznak 2006-ban a „fő bűnök” közé.

Úgy tűnik, a Rajczi Pétert szombaton kiállító Hanacsek Attilát is meglegyintette az új idők szele: a lajstrom első helyén ugyanis az újpesti csatár vétke áll, vagyis a könyöklés. Az említett mozdulatért egyébként a vb-n is kapásból piros jár – persze csak akkor, ha azt az ütő fél szándékosan teszi… A könyöklés mellett a hátulról való becsúszás is a sötétebbik kártyával büntetendő, de rendkívüli szigort várnak a játékvezetőktől meztépés, időhúzás és színészkedés esetén is. A sorfalállítás során a szabadrúgás elvégzését akadályozó, valamint az ékszert viselő futballista sem jár jól az új rendszer szerint, de a mérkőzés közreműködőivel szemben tanúsított magatartásra is nagyon figyelniük kell majd a labdarúgóknak.

Az idézett pontok természetesen a játékosok számára is fontos információk, hiszen így előre tudhatják, mire érdemes a leginkább figyelniük, ha meg akarják kímélni magukat a bírók haragjától. Keith Hackett amúgy nem tart attól, hogy a bekeményítésnek több sárga- és piros lap lesz a következménye, ezzel együtt a torna első szakaszában valamivel több „színes” figyelmeztetésre számít, hiszen kell egy kis idő, míg a játékosok hozzászoknak a szigorú szabályokhoz és a rájuk összpontosuló óriási figyelemhez.

Akik az asszisztenseik miatt nem utazhattak

A cél az egységes szabályértelmezés és bíráskodási stílus kialakítása, ezt segítette elő a játékvezetők gyakori találkozása, akik a rendszeres edzőtáborokban próbálták összehangolni tudásukat. Persze nemcsak jó hangulatú szakmai csevegés folyik egy-egy ilyen összejövetelen, hanem komoly fizikai próbatételeken is átesnek a táborlakók. És bár sem hétfejű sárkányokat, sem egyszemű óriásokat nem kellett legyőzniük Markus Merkéknek, mégis akadtak olyanok, akik fennakadtak a rostán, s így búcsút mondhattak Németországnak. Mejuto González spanyol és Kürosz Vasszarasz görög játékvezető különösen pechesnek tarthatja magát: ők úgy jártak pórul, hogy saját maguk kiválóan teljesítették a feladatokat, ám valamelyik asszisztensük nem felelt meg az elvárásoknak, így az „egy mindenkiért, mindenki egyért” jelszó szellemében közösen utazhattak haza. A vb-n alkalmazott rendszer szerint ugyanis a játékvezetők és az asszisztensek egységekbe vannak sorolva, általában közös nemzetiség, néhány esetben azonos kontinens alapján. A segítőik miatt bűnhődő sporikon kívül elhagyta a sípos csapatot a kiújuló térdsérüléssel bajlódó guatemalai Carlos Batres és a jamaicai Peter Prendergast, valamint az olasz bundabotrányban érintett Massimo de Santis is.

A modern technika segíti a bírókat

Sepp Blatter, a FIFA elnöke így fogalmazta meg az idei elvárásokat: ,,Mindennél fontosabb, hogy a 2006-os játékvezetés jobb legyen a 2002-esnél.”
Nos, a műszaki gárda a maga részéről mindent megtesz az elnöki ukáz megvalósításáért: a korszerű technikai felszereléseknek köszönhetően a pályán dolgozó bíró és a szolgálatukat a partvonal mellett teljesítő asszisztensek közti kommunikációnak már nem szab gátat sem a távolság, sem a stadionokban uralkodó hangzavar.

Minden szuszogást hallani lehet

Az első számú játékvezetőre erősített mikrofon segítségével a két partjelző és a negyedik számú aszszisztens is folyamatosan hallgathatja a pályán zajló beszélgetéseket – no meg a rohangáló spori szuszogását. Emellett rendelkezésre áll egy bekapcsolható adó-vevő készülék a bírói gárda tagjai közti információcsere lebonyolítására.

Ezek után bátran reménykedhetünk abban, hogy nem a játékvezetőkről szól majd az idei torna. A jó bíró észrevehetetlen, szokták mondani, bár a futball mai, feszültségektől terhes világában ennek az elvárásnak egyre nehezebben lehet megfelelni. Blatter úrhoz azonban bátran csatlakozhatunk: „csak a négy évvel ezelőttinél jobb legyen!” ---- Tagadhatatlan, hogy a játékvezetők a labdarúgás elengedhetetlen tartozékai. Sajnos a németországi világbajnokságon hazánkat egyetlen játékvezető és asszisztens sem képviseli. Vágner Lászlónak nyolc éve még két mérkőzés jutott Franciaországban, Székely Ferenc pedig a négy évvel ezelőtti vb-n szerepelhetett.

– Palotai Károly, Puhl Sándor, Vágner László, de még négy évvel ezelőtt az asszisztens, Székely Ferenc is ott lehetett világbajnokságon. Az idén miért nem képviseli senki sem Magyarországot?
– Sajnos úgy alakultak a dolgok, hogy a kilencvenes évek vége óta nincs topjátékvezetője Magyarországnak – mondta Vágner László, az MLSZ játékvezetői bizottságának elnöke. – A bíróink nemzetközi megítélését hűen tükrözi a legrangosabb tornákon való foglalkoztatottságuk.

– Amit mond, az nem túl biztató a jövőre nézve. Mit gondol a folytatásról?
– Minden erőnkkel azon dolgozunk, hogy változtassunk a kialakult helyzeten. Egyebek mellett arra is szükség lenne, hogy a sportdiplomáciában előrébb lépjünk. Úgy néz ki, az egyébként azonos kalapban lévő Kassai Viktor és Szabó Zsolt számára is hamarosan eldőlhet, hogy van-e lehetősége az előrelépésre nemzetközi szinten.

– Csak kettejükön múlik, hogy külföldön elismertebbek legyenek a magyar bírók?
– Ahhoz, hogy reményteli jövő alakuljon ki, több feltétel is szükséges. A hazai bajnoki mérkőzéseken tapasztalható fiatalítást ugyanis tovább folytatjuk, még akkor is, ha túl merésznek tűnik. Úgy gondolom, az újoncok nem vallottak szégyent, egészséges versenyszellem kezd kialakulni a keretben. Az ősszel további három kiszemelt bevetését tűztem ki célul, és folyamatosan járom az országot ifjú játékvezetők után kutatva. Ha sikeresen végbemegy a generációváltás, minden esélyünk megvan, hogy négy-öt év múlva újból nemzetközileg is jegyzett bírónk lehessen.

– Addig azonban nézhetjük a világbajnokság küzdelmeit, magyar közreműködők nélkül. Milyen játékvezetést vár a tornán?
– Elsősorban jót, de ne feledjük, hogy a hibázás lehetősége mindig fennáll. Azt várom, hogy a bírók kemények és következetesek legyenek, hogy minden körülmények között betartassák a szabályokat.

– Több technikai újítás is ennek szellemében segíti a játékvezetők munkáját, például a rádiós adó-vevő. Hasznosnak tartja ennek az eszköznek a bevezetését?
– Az illetékesek nem véletlenül dolgozták ki ezt a rendszert. Az, hogy a játékvezető folyamatosan kapcsolatban tud lenni asszisztenseivel, több kétes helyzet megítélését is megkönnyítheti. A tizenhatoson belüli szituációk elbírálása például az asszisztens segítségével biztosabb lehet, s a bíró tudomást szerezhet a háta mögött zajló eseményekről is. ----
Nemcsak önmagában a labdarúgás, hanem a játék szabályai is folyamatosan alakulóban vannak. Az esetek többségében úgy módosulnak az egyes előírások, hogy azok gyorsabbá, izgalmasabbá és persze a játékosok számára biztonságosabbá tegyék a találkozókat. Egy évvel ezelőtt, július 1-jén olyan kisebb változtatások léptek életbe, amelyeket most, a világbajnokság előtt okvetlenül át kell tekintenünk.

A cserejátékosok mindig egyet szeretnének a leginkább: minél előbb pályára lépni. A sietségnek azonban ára van, hiszen ha a játékvezető engedélye nélkül szállnak be a játékba, sárga lapot kapnak. Az új szabályok értelmében a megszakított játék most már nem játékvezetői labdával, hanem a vétlen fél közvetett szabadrúgásával folytatódik.

A labdarúgók férfiúi hiúsága immáron a múlté, a pályán mindennemű ékszer, azaz gyűrű, fülbevaló, piercing, de még a bőr és szilikon karkötők viselése is tilos. A korábbi szokással ellentétben már nem elég, ha a játékos csupán leragasztja díszét, hiszen a baleset lehetősége ettől még megmarad. Érdekesség, hogy ha valaki stoplis nélkül lép(ne) pályára, az azonnal közvetett szabadrúgást ér az ellenfél számára.

A lesszabály mindig is sarkalatos pontja a labdarúgásnak: a világbajnokságon azt érdemes nézni majd, hogy a leshatáron helyezkedő játékos feje, törzse, illetve lábai hol vannak. Téves ugyanis az a megállapítás, hogy a kezek is beleszámítanak a leshelyzet megítélésébe. Ezenkívül pontosították azt is, ha a lesen helyezkedő játékos labdát megjátszik, vagy egyszerűen csak ha hozzáér, netalán ebben hátráltatja ellenfelét, akkor mindenképpen le kell fújni az esetet.

Ezenkívül minden olyan oldalról, elölről vagy akár hátulról történő szerelési kísérletet, amely veszélyt jelent az ellenfél egészségére, azonnal le kell fújnia a játékvezetőnek. A bírónak remek szemmértékének is kell lennie, ugyanis most már nemcsak a szabadrúgáskor felállított sorfal labdától való távolságát kell jól lemérnie, hanem a bedobást elvégző és az eléálló játékosét is, ennek mértéke pontosan két méter.

Szögletrúgáskor most már elég, ha a labdát a negyedkör vonalára helyezi le a játékos, nem kötelező, hogy a vonalak által határolt területen belül legyen.