Miután január 3-án, kedden lemondott a Magyar Labdarúgó-szövetség két elnökségi tagja, Cs. Horváth Attila és Nemes Ferenc, az elnökség működésképtelenné vált, és ezzel Bozóky Imre elnököt is megfosztották a mandátumától. Azóta megy a találgatás, vajon ki követi a korábbi FIFA-partjelzőt az elnöki székben, mostanra pedig világossá vált, hogy hétfőn, azaz február 27-én három elnökjelölt közül választhatnak az MLSZ rendkívüli közgyűlésének küldöttei. Kisteleki István, Pellady Péter és Genzwein Ferenc, vagyis nevezettek közül az egyik lesz a százöt éves múltra visszatekintő, ám manapság mély válságban lévő MLSZ huszonnyolcadik elnöke.
Czagány Balázs
Genzwein Ferenc imádja a futballt, a gyerekét, Alexet, és immár a fogathajtás szerelmese is
Czagány Balázs
Genzwein Ferenc imádja a futballt, a gyerekét, Alexet, és immár a fogathajtás szerelmese is
Túlzás lenne azt állítani, hogy a poszt csábítja az érdeklődőket. Kicsinyes pozícióharcokról hallani, s az sem igaz, hogy a jelenlegi három jelölt egyenlő esélyekkel várja a hétfői megméretést. Míg egyikük rendszeresen találkozik a profik és az amatőrök képviselőivel, addig a másikat nem hallgatják meg az összejövetelükön, a harmadikat pedig meg sem hívják. Persze a hétfőig hátralévő időszakban még változhatnak az erőviszonyok, egyvalami azonban különösebb kockázat nélkül kijelenthető: a tekintélyes játékvezetői múltat maga mögött tudó Bozóky Imre után üzletember kezébe kerül a szövetség irányítása.
Háromrészes összeállításunkban – ábécésorrendet tartunk az MLSZ-elnökjelöltek névsorában – elsőként Genzwein Ferencet mutatjuk be az olvasóknak, aki manapság kissé eltávolodott a labdarúgástól, korábban azonban hosszú éveken át aktív szereplője volt a hazai futballéletnek. A 49 esztendős közgazdász üzletember mindig a labdarúgás bűvkörében élt, és mint a legtöbb kisgyerek, ő is arról álmodozott, hogy ismert futballista lesz belőle. Amikor manapság egy-egy fiatal labdarúgóként képzeli el a jövőjét, a legtöbben értetlenkedve néznek rá, a hatvanas években azonban még más volt a helyzet. A magyar futball akkor más színvonalat képviselt, magasan jegyezték szerte az egész világon, a játékosokat pedig sztárként kezelték, Tichy Lajos, Albert Flórián vagy éppen Göröcs János példakép volt a srácok előtt.
„Gyerekként tulajdonképpen az összes szabadidőmet futballozással töltöttem, és azokban az években a fiatalok többsége így volt ezzel – nosztalgiázott Genzwein Ferenc. – Figyelemmel kísértem az összes csapat szereplését, de a két nagy kedvenc a Tatabánya és a Vasas volt. A bányászoknál különösen a legendás Szabó Györgyöt csodáltam, míg az angyalföldieknél Farkas János játékáért bolondultam. Számomra ők istenek voltak, szájtátva figyeltem minden mozdulatukat.” Genzwein Ferenc egyetemistakoráig igazolt játékos volt, és bár élvonalbeli labdarúgó nem lett belőle, később vezetőként, edzőként bejuthatott azokba az öltözőkbe, amelyekben korábban a példaképei készültek nap mint nap. Ez azonban későbbi történet, előbb a tanári pálya következett. Mindez talán csak azok számára meglepetés, akik nem tudják, az üzletember szülei tanárként dolgoztak előbb Tatabányán, majd pedig Budapesten. Az egyetemi éveket követően Genzwein Ferenc óraadó tanár lett, és közgazdasági tárgyakat oktatott egy budapesti iskolában, ráadásul a mai napig államvizsga-bizottsági tag a kaposvári egyetemen és a Szent István Egyetemen. Állítja, sem élete korábbi szakaszában, sem azt követően nem tanult anynyit, mint az óraadó tanár szerepében…
Bizonyított az irodában és a kispadon is
És akkor ismét a futball… Már több mint két évtizede annak, hogy dolgozni kezdett a labdarúgásban, 1984-től két éven keresztül a Ganz-Mávagnál a technikai vezetői szerepkört töltötte be. Ezt követte ugyanez a pozíció a Vasasnál, majd a ranglétrán feljebb lépve szakosztályvezető lett az angyalföldieknél. Hat évvel később már a Monor szakmai munkáját irányította, hogy aztán az 1992–1993-as bajnokságban húsz mérkőzésen át ő legyen a Vasas vezetőedzője – meglepetésre az akkortájt nem éppen szárnyaló gárda egy ideig vezette a mezőnyt. Egy évvel később szaktanácsadóként vállalt szerepet abban, hogy a Stadler FC története során először a legjobbak közé kerüljön, majd ugyanezt a szerepkört 1998–1999-ben Dunakeszin is betöltötte.
„A Vasas után lehettem volna vezetőedző más csapatnál is, ugyanis négy élvonalbeli klubtól konkrét ajánlattal kerestek meg. Ha nincsenek a gyárak, akkor talán elcsábulhattam volna, azonban ezerkilencszázkilencvenháromban megalapítottuk az Ecker Likőrgyárat és az Ilzer Sörgyárat, és az üzlet teljes embert kívánt. Üzlettársaimmal kétezer-kettőben megvettük a Walton Pezsgőgyárat, ráadásul működtetünk egy nagy szállodát Ausztriában is. Hogy hol van számomra a határ? Nagyon fontosnak tartom, hogy mindenki tisztában legyen a korlátaival. Azt hiszem, reálisan látom a helyzetemet, éppen ezért a jelenleginél nem vágyom többre.” Genzwein Ferenc élete nagy részét Budapesten élte le, ma már azonban elképzelni sem tudja a nyüzsgő fővárosi életet. Tizenöt esztendővel ezelőtt legjobb barátja, a Piramis együttes egykori legendás énekese, Révész Sándor tanácsára vett egy tanyát, és ott él. A sörgyár tízpercnyi autóútra van az otthonától, és mint mondja, hihetetlen boldogság számára, hogy egyetlen közlekedési lámpa mellett sem kell elhaladnia… Ébresztőórája tíz esztendeje nincs, akkor ébred, amikor akar, ugyanakkor rendszerint késő estig a gyárban dolgozik.
Fia, Genzwein Alex nem örökölte édesapja futballimádatát, azonban könnyen lehet, hogy egy másik sportágban teszi ismertté a család nevét. „Szerettem volna, persze, hogy szerettem volna, ha a fiam futballozik, csakhogy semmi tehetsége nem volt ehhez a csodás játékhoz – mondta Genzwein Ferenc. – Ezt látva, azt mondtam neki, akkor legyen kapus, de be kellett látnom, a labdarúgás nem az ő sportága… Mivel a feleségem lipicai lovak tenyésztésével foglalkozik, a gyerek egészen apró korában megszerette az istállók világát, és tizenöt esztendősen máris fogathajtó-válogatott kerettag. A választását amúgy bizonyosan befolyásolta az is, hogy sikersportágról van szó, inspiráló volt számára a világbajnokokkal teli mezőny.” No, igen, a fogathajtás sikersportág, a labdarúgás népszerűsége ugyanakkor mélyponton van.
Ettől függetlenül Genzwein Ferenc mégis úgy gondolja, tud tenni a sportág felemelkedéséért. Harmadszor indul az MLSZ-elnök posztjáért, és kívánatosnak tartja, hogy a sportágon belüli háborúskodás a lehető leghamarabb megszűnjön. Szívügyének tekinti a kiscsapatok támogatását – a nyolcvanas évek végén alapító kurátora volt annak az alapítványnak, amely felkarolta a nehéz helyzetű amatőregyütteseket, a közelmúltban pedig egy alapítványon keresztül az ifjúsági csapatokat segítette –, és szeretné, ha a magyar futball ismét tényező lenne Európában.
Állítja, akkor sem történik tragédia, ha a küldöttek nem őt választják meg, mint mondja, „…a magyar futball ebben az esetben is a szívem csücske marad”. ---- P ---- G