Mert Góliát mindig alulmarad

Vágólapra másolva!
2005.12.19. 01:53
Címkék
Akadtak, akik már akkoriban, a nyolcvanas évek második felében, pontosabban két évvel az irapuatói katasztrófa után sem csak beszéltek az utánpótlás-nevelés fontosságáról. A szó elszáll, a tettek maradandóbbak&
Emlékezetes pillanat: edzés elôtt a válogatott játékosokkal
Emlékezetes pillanat: edzés elôtt a válogatott játékosokkal
Németh Ferenc
Emlékezetes pillanat: edzés elôtt a válogatott játékosokkal
Emlékezetes pillanat: edzés elôtt a válogatott játékosokkal
Emlékezetes pillanat: edzés elôtt a válogatott játékosokkal
Németh Ferenc
Emlékezetes pillanat: edzés elôtt a válogatott játékosokkal

"A program célja: grundutánpótlás. Ennél frappánsabban nem lehet kifejezni a lényeget. Gyermekek tízezreinek kell megadni a lehetőséget, hogy kötetlen formában játszhassanak, megszeressék a labdarúgást, egészséges emberekké váljanak. Ez az ország érdeke, és ebből profitálhat a labdarúgás is."
Tudják, kitől származik a fenti idézet?

Berzi Sándor MLSZ-főtitkár vetette papírra ezen sorokat a Góliát-McDonald's FC megalakulásának 15. évfordulójára megjelentetett emlékfüzetben, köszöntő gyanánt. Feltételezhető, a mai napig így gondolja. Vagy mégsem?

Együttműködés helyett harcolnak

Baksa Lászlónak, az 1988-ban alapított Góliát-McDonald's FC elnökének az ars poeticája a futballvezetőével egybecsengő, ám ő most is azt vallja, amit tizennyolc évvel ezelőtt.

"Amikor elindultunk, célunk a fővárosi kisiskolás, azaz a hat és tíz év közötti korosztályok rendszeres testmozgásra szoktatása volt – mondja alighanem ezredszer Baksa László. – Az egészséges életmódra neveléshez eszközt kellett választanunk, s a futballra voksoltunk. Hogy jó utat és módot választottunk, arra a mögöttünk hagyott évek adnak választ. Az iskolarendszer befogadta a Góliát által kínált programot, amelyet az egyes intézmények beépíthettek az oktatási terveikbe is. A grundszerű szemléletet kívántuk azon a helyszínen bevezetni, ahol a körülmények ezt többé-kevésbé megengedték, azaz az iskolákban."
Habár 2001 őszén az akkori sportminisztérium, az MLSZ, a profi és az amatőrliga, valamint a Góliát által előkészített utánpótlás-tervezet, a Bozsik-program kapcsán egyes labdarúgó-vezetők még úgy fogalmaztak, hogy "a Góliátra mint célzott jövőképre számítunk a Bozsik-programban…", a manapság a Róbert Károly körúton székelő szervezet kisvártatva "dobta" az időközben a központi támogatástól is elesett partnerét, s felsőbb szinten tulajdonképpen azóta is megy a harc a két fél között – amúgy magyarosan.

Mindamellett a hetente két iskolai edzés levezénylésére, évenként két körzeti torna rendezésére, a tanév végén pedig két-, illetve háromnapos gyereklabdarúgó-fesztivál (amelyre a körzeti tornákról kvalifikálhatják magukat a csapatok) szervezésére felesküdő góliátosok kvázi bátyként tekintenek az MLSZ-re, amelytől iránymutatást, s legkevésbé sem "testvérgyilkosságot" várnának.

Az iskola lehetne a futball előszobája

"Jó, hogy a szövetség foglalkozik az utánpótlással, ám meggyőződésem, hogy a klubokkal kellene elsősorban törődnie, azokkal a profi vagy amatőregyesületekkel, amelyek pénz híján az utánpótlás-nevelést lepasszolják az iskoláknak – mondja Baksa László. – Jó vagy sem, egyelőre ez a tendencia, s a helyzet belátható időn belül nem is javul. Szakmai javaslatokat vártunk az MLSZ-től, segítséget, válaszokat a kérdéseinkre, ám ezek helyett csupán annyi jött: az iskola mint helyszín alkalmatlan a futball oktatására."

Eddig nem volt az.
Vagy… Tévedtek volna amott?
"Egy ország egészséges futballstruktúrájában jelentős szerep jut az iskolai futballnak, a legnagyobb számban itt találkozhatnak a gyerekek először a játékkal, tömegesen itt lehet megszerettetni velük a labdarúgást…"

Megy a siránkozás: nincsenek grundok

Idézet Bozóky Imre MLSZ-elnöktől, a korábban már emlegetett kis füzetből, 2003-ból.
Az értetlenséget, a góliátos bizonytalanságot, de a reménytelennek tetsző körülmények közepette is megcsillanó hitet az a testnevelő tanár vázolta a legplasztikusabban, akivel az egyesület egyébként önköltséges alapon szervezett, novemberi hollandiai tanulmányútján beszélgettem.
"A szülők zöme egyelőre kitart mellettünk, a kérdés csak az, meddig. Dolgozunk, amíg csak lehetséges, a gyerekeket ugyanis nem hagyhatjuk cserben. Fontos szempont, hogy a legügyesebbek eljussanak a környékbeli klubokba, tehát egy kicsit mi a Bozsik-program előszobája lennénk. Az illetékesek azon siránkoznak, hogy megszűntek a grundok, ahol a talentumok csiszolódtak, megjegyzem, bármiféle edzői felügyelet nélkül. Manapság az iskolai keretek között szervezett futball töltheti be leginkább a grundok eltűnésével keletkezett űrt, a programunk átgondolt, ugyanakkor részletekbe menően ellenőrizhető is – talán ezért nem kell…"
Tényleg nem kell?
Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik