Egy lépésre az igazi elittől

Sajnos a magyar labdarúgás fényévekre van korábbi önmagától, ezért már annak a részsikernek is nagyon kell örülni, hogy hazánk U21-es válogatottja az Európa-bajnokság küszöbén toporog. Róth Antal gárdáját egy lépés választja el a nyolcas döntőtől, igaz, a november 11-én a Hidegkuti-stadionban, illetőleg a november 15-én Fermóban rendezendő, Olaszország elleni pótselejtező nem lesz sétagalopp.

Három felnőtt-világbajnoki cím jelzi, hogy az olaszok mindig is komolyan vették a labdarúgást, emellett pedig öt utánpótlás Európa-bajnoki győzelem mutatja, hogy arrafelé a fiatalokról sem feledkeznek meg. Ennél többet egyetlen nemzet sem tud felmutatni, az pedig, hogy az olaszok mindezt az elmúlt 13 évben gyűjtötték be, kiváló és folyamatos munkáról tanúskodik.

A siker első számú kovácsa Claudio Gentile szövetségi kapitány, aki 2000 októbere óta vezeti a 21 évnél fiatalabbak válogatottját, és természetesen az olasz labdarúgásra annyira jellemző fegyelmezett védekezésre építi a taktikáját. Nem véletlen, hogy fiai a selejtezők során mindössze három gólt kaptak, igaz, így is becsúszott egy vereség Norvégiában – azaz nem verhetetlen az 1982-es vb-n Diego Maradonát "semlegesítő" hátvéd csapata.

Hogy a portugálok is legyőzhetők, arról éppen a magyarok tudnának mesélni.

Agostinho Oliveira társulata a tíz selejtezőjéből tízet nyert meg, de a nagy menetelés közepette beleszaladt a késbe: augusztus 16-án a mieink barátságos meccsen Feczesin Róbert góljával nyertek Viseuban. Hogy érzékeljük, mennyire nagy tett volt ez: a portugálok ezt megelőzően 2004. augusztus 8-án vesztettek pontot (Málta 0–0), a vereség keserű ízét pedig egy hónappal korábban az Eb elődöntőjében érezték utoljára (Olaszország 1–3).

Az ibériaiaknál egyébként tradicionálisan fontos szerepet játszik az utánpótlás-nevelés, főleg a híres Aranygeneráció 1989-es és 1991-es világbajnoki címe óta – az utóbbi sikert hazai pályán aratták a portugálok, a döntőt a Luz-stadionban több mint 120 ezer ember előtt játszották Brazília ellen. Akkor olyan játékosokat ismert meg a világ, mint Luis Figo, Rui Costa, Fernando Couto, vagy az azóta is egyetlen kétszeres ifivilágbajnok Joao Pinto, akik a 60-as évek nagy Benficáját már nem ismerő legfiatalabbaknak is inspirációt adtak a játékhoz.

Hatalmas klasszisokról van szó, akiket a halk szavú Carlos Queiróz vezetett dicsőségre, és a jelek szerint ez a szelíd, voltaképpen barátinak mondható edzői mentalitás az, ami erőt ad a portugáloknak (voltaképpen a jelenkor legjobbjának tartott portugál edző, az angol Chelsea csapatánál dolgozó José Mourinho is a játékosokkal ápolt bensőséges kapcsolatra épít, az más kérdés, hogy emellett mekkora a szája). A jelenlegi kapitány, a filozófia szakon végzett Agostinho Oliveira sem tartozik a hangoskodók közé, mégis kétszer nyert Eb-t a 18, illetve a 16 éven aluliakkal is, az atlantai olimpián pedig a negyedik helyre vezette tanítványait.

A holland és a német labdarúgás vélhetően nem szorul bemutatásra. Mindkét válogatott csoportelsőként jutott be a rájátszásba, ennek megfelelően esélyes a nyolcas fináléba való kerülésre, már csak azért is, mert a világbajnokságon (amelyet ugyan a 20 éven aluliaknak írtak ki) ez a két nemzet bejutott a legjobb nyolc közé, és ott csak hosszabbítást, illetve tizenegyes párbajt követően esett ki. Hollandia a Heerenveent több mint tíz éven át edző Foppe de Haannak, míg Németország a Werder Bremen egykori játékosának, az 1996-ban Európa-bajnoki aranyat nyerő Dieter Eiltsnek a vezetésével készül a rájátszásra.

A nyolcas döntő legnagyobb hiányzója egyébként az egyszeres világ- és olimpai bajnok, Eb-első Spanyolország lesz, Inaki Sáez csapata ugyanis csak harmadik lett Belgium és Szerbia-Montenegró mögött a 7. csoportban.

Irány Peking
A tornát itt is selejtezők előzik meg – a csoportok összetétele megegyezik a felnőtt-világbajnokságra kisorsolt csoportokéval. A nyolc csoportból az első két helyezett jut be a rájátszásba, ahol a csoportelsőket összesorsolják a másodikokkal, hogy aztán oda-visszavágó alapon eldöntsék, mely gárdák jutnak be a nyolcas döntőbe. Erre jövőre, május 25. és június 6. között kerül sor, a házigazda pedig a kvalifikált válogatottak közül kerül ki. Két kvartettre bontják majd a mezőnyt, és a csoportmérkőzések után az első két helyezett léphet tovább az elődöntőbe. Ezek győztese vívja a döntőt, a vesztesek a harmadik helyért szállhatnak harcba. Az Európa-bajnokság egyúttal olimpiai kvalifikáció is, az első három csapat jut ki a pekingi ötkarikás játékokra.

Az UEFA a hatvanas évek második felében írt ki először a felnőttkor előtt álló labdarúgók számára válogatott tornát. Igaz, az 1967-ben elindított "Kihívás Kupa a 23 Éven Aluliak Által Képviselt Csapatoknak" elnevezésű próbatétel nemcsak megnevezésében szorult finomításra, de lebonyolítási szisztémája sem igazán tükrözte a labdarúgásban rejlő lehetőségeket. Két válogatottat sorsoltak ki, és a győztesnek, mint az ökölvívásban, mindig meg kellett védenie a címét. 1970-ben a megméretést átkeresztelték a "23 Éven Aluliak Által Képviselt Csapatok Nemzeti Tornájává", de ami fontosabb, hogy a lebonyolítási rendszerét is átszabták: a 23 nevező válogatottat nyolc csoportba osztották, amelyekből a csoportgyőztesek jutottak be a negyeddöntőbe. Onnantól kezdve kieséses alapon zajlott a küzdelem. Az első kiírást Csehszlovákia (1972) nyerte meg, majd Magyarország (1974) hódította el a trófeát.

A következő váltásra 1976-ban került sor, amikor a korhatárt levitték 21 esztendőre. Az UEFA az 1988-as kiírás után fontos lépésre szánta el magát: hivatalossá minősítette a tornát, és 1990-ben már az U21-es Európa-bajnokság győztesét köszönthettük. Ami a magyar sikereket illeti, mint már említettük, 1974-ben a Sárosi László vezette csapat nyerte meg az – akkor még U23-as – Európa-bajnokságot, tíz évre rá pedig Bicskei Bertalan válogatottja bizonyult a legjobbnak az ifjúsági Eb-n. A magyar korosztályos válogatott 1990-től csupán 1996-ban volt negyeddöntős – úgyhogy most igazán ránk férne az újabb siker…

Róth Antal fáradt, de boldog: jöhetnek az olaszok!

Az eddigi Európa-bajnokok
1990 Szovjetunió
1992 Olaszország
1994 Olaszország
1996 Olaszország
1998 Spanyolország
2000 Olaszország
2002 Csehország
2004 Olaszország

Az U21-es Eb-pótselejtező párosítása
MAGYARORSZÁG–Olaszország
Svájc–Portugália
Anglia–Franciaország
Szerbia-Montenegró–Horvátország
Ukrajna–Belgium
Oroszország–Dánia
Csehország–Németország
Szlovénia–Hollandia

A párharcokat november 12-én és 16-án rendezik, illetőleg a magyar U21-es válogatott Olaszország ellen november 11-én (Hidegkuti Nándor Stadion, 20.30 óra) és november 15-én (Fermo, 21 óra) játszik.