Két Eb-rendezési pályázat és egy felemás stadionrekonstrukciós program közepette nem egyszerű feladat felújítani egy futballpályát, hiszen a jó szándékú tulajdonos nem lehet tisztában azzal, mire és mekkorát kell építenie, ezért állandó jelleggel változnak a tervek és az összegek, miközben maga a létesítmény csak lassan formálódik. Így volt ez Fehérváron is, ahol fúvószenekarral és a Honvéd elleni 3-0-s sikerrel augusztus 21-én avatták fel a Sóstói Stadiont, amelynek rekonstrukciójáról négy évvel ezelőtt határozott a város. Nehéz szülés volt, és a gyerek még most sem teljesen egészséges.
2008-as Eb-helyszínnek indult, félig kész 20 ezres városi stadion lett, de lehet, hogy 2012-es Eb-helyszínként újra átalakítják
2008-as Eb-helyszínnek indult, félig kész 20 ezres városi stadion lett, de lehet, hogy 2012-es Eb-helyszínként újra átalakítják
2002-ben egy azóta elbukott labdarúgó Eb-pályázat jelentette az első lökést Székesfehérvár vezetői számára, hogy ambiciózus álmokat szőjenek a városi futballszentély megújításáról. A tervek elkészültek, a régi, legendás tribün és főépület bontása és ezzel párhuzamosan az új főlelátó vasbeton szerkezetének kialakítása 2002 tavaszán el is kezdődött, amikor kiderült, nem lesz elegendő a csupán 1.4 milliárd forintosra tervezett költségvetés, amelyből 500 milliót a város, 900 milliót pedig az állam vállalt magára. 2004 tavaszára kimerült a szűkre szabott kassza, így az ingatlanon csak néhány rész felújítását fejezték be. Az állóhelyi részeken megújult a felső sétány, ide - csakúgy, mint a főlelátóra - székeket szereltek fel, továbbá korszerűsítették a főépület alagsori szintjét, ahol az öltözők és az irodák voltak. Mindeközben a Sóstói Stadion tőszomszédságában sikerült felépíteni hazánk legkorszerűbb műfüves pályáját és további füves edzőpályákat - a létesítményt üzemeltető Sóstói Stadion Kft.-nek és a Bozsik-programnak köszönhetően.
Az idén májustól, majdnem egy év kényszerszünetet követően, ismét beindultak a munkálatok, mivel az állam és a város fele-fele arányban újabb 266 millió forintot kuporgatott össze a cél érdekében.
Ezt az összeget elsősorban a főépület közönségforgalmi szintjére fordították. Elkészült a hőszigetelés, bevakolták, befestették az épületet, nyílászárókat szereltek fel, kiépítették a térfigyelő és a beléptető rendszert, valamint az UEFA előírásainak megfelelő számú illemhelyet létesítettek. A teljes beruházást két cég valósította meg, a vasbeton szerkezetet és a tetőt a szegedi KÉSZ Kft., míg a további szakipari munkákat a helyi FETÉV-SZER Kft. végezte. A második ütem befejezése persze még távolról sem jelenti azt, hogy a stadion megfelel az UEFA minden előírásának. Hátravan még a hangosítás korszerűsítése, a főépület további bővítése, a VIP- és sajtószintjének építése stb. stb. A jelenlegi álláspont szerint ezeket a munkálatokat vállalkozói tőke bevonásával fogják megvalósítani, hacsak nem rendezünk 2012-ben Európa-bajnokságot, hiszen akkor ismét fenekestül kell felforgatni az egész létesítményt.
Ebben az esetben 2010-re már 40 ezres stadionnak kell kulcsrakész állapotban fogadnia az UEFA embereit. Egy ilyen, minden szempontból korszerű pálya mintegy 10 milliárd forintba kerül, az öszeg felét - rendezés esetén - maga a város fizeti ki. Ezen summa fényében tényleg nevetségesnek tűnik a 2002-ben számolt 1.4 milliárdos felújítási költség.
Augusztus 21-én tehát átadtak valamit, ami még nincs is kész, sőt lehet, hogy nem is úgy lesz kész, ahogy most átadták. Hiába, nálunk nem könnyű előre tervezni, ha valaki új stadiont akar.