Előzetesen többek között lapunk is azt fejtegette, hogy a hollandokra és a csehekre is a szombatihoz hasonló jellegű mérkőzés vár szerdán. Nos, Karel Brückner, az Andorrát 8-1-re kiütő cseh válogatott szövetségi kapitánya már a felállással jelezte ezt, hiszen az előzetesen jelzett taktika helyett Andorra után a macedónok ellen is három csatárral és csak három védővel játszott.
Koller (9) klasszikus mesternégyest jegyzett a macedónok ellen
Koller (9) klasszikus mesternégyest jegyzett a macedónok ellen
A második meglepetésre csak 14 percet kellett várni. Akkor ugyanis egy kihagyott Lokvenc-helyzetet követő ellentámadásból, Popov beadásából Pandev lesgyanús szituációból közelről Cech kapujába lőtt. Már-már úgy tűnt, váratlan előnyét a félidő végéig megtartja a vendégcsapat, de az utolsó négy percben fordítottak a hazaiak. A 42. percben Rosicky szabadrúgásából Koller csúsztatott fejjel a kapuba, három perccel később pedig újra a dortmundi játékmestertől indult az akció, amelyet Baros lövését követően Koller fejezett be szinte a gólvonalról.
A szünet után a mezőny kimagaslóan legjobb játékosa, Tomás Rosicky koncertezett. A 49. percben Barost játszotta meg, aki a még jobb helyzetben lévő Kollerhez passzolt, ő pedig az üres kapuba továbbította a labdát. Az 53. percben Rosicky szögletéből Koller remek fejessel szerezte meg a Brückner-korszak jubileumi, századik gólját. A 74. percben Plasílt buktatták, a büntetőt Rosicky értékesítette, majd a 88. percben a pont is felkerült arra a bizonyos i-re: Grygera futott fel a jobb szélen, és lapos beadását Baros kapásból a kapuba vágta.
A csehekhez hasonlóan a hollandok is a szombati receptet követték: nehezebb ellenféllel szemben, nehezebb indulás után, de kapott gól nélkül nyertek. A századszor válogatott Edwin van der Sar pályafutása során 51. alkalommal, zsinórban pedig hatodszor őrizte meg kapuja érintetlenségét, az utóbbival be is állította a vonatkozó holland rekordot. Az oranje korábban mindössze egyszer maradt sorozatban hat meccsen keresztül kapott gól nélkül, 1987. április 29-én Joop Hiele kezdte a sorozatot Magyarország ellen, majd Hans van Breukelen folytatta további öt mérkőzéssel (Belgium, Lengyelország, kétszer Ciprus, majd Görögország ellen), mielőtt az angol Gary Lineker beköszönt neki.
A finnek ellen ráadásul Van der Sar leendő manchesteri csapattársa, Ruud van Nistelrooy is mutatott valamit a "régiből": a szezon során a Premiershipben mindössze három akciógólt jegyző támadó Landzaat átadásából szerezte meg a továbbra is a csoport élén álló együttes vezető találatát, majd a románok után a finneknek is Dirk Kuyt adta meg a kegyelemdöfést. A végén Cocu, majd Van Persie találata már csak amolyan kozmetikázó jellegű volt.
Kuyt (és Robben) rotterdami találata egyébként a teljes reménytelenség állapotába taszította a román labdarúgást, ezért a közvélemény nem titkolt szorongással várta Victor Piturca válogatottjának örmények elleni hazai fellépését. Annál is inkább, mivel a kapitány sárga lapok, illetve sérülések miatt több helyen is nélkülözni kényszerült néhány alapjátékosát. A vendégek azonban csak időnként "jelentkeztek" Konstancán, a közepesen játszó románok könnyedén nyerték meg a találkozót. Ovidiu Petre szép fejessel szerezte meg első válogatott gólját, a román bajnokság gólkirálya, Bucur pedig két, a védők mögé bejátszott labdát kihasználva mindjárt duplázott is.