Fazekas Róberttel ellentétben Kovács Zoltán nem ért el számottevő eredményt az athéni olimpián, ugyanis az első szakítókísérlete után könyöksérülés miatt kénytelen volt visszalépni. Ez a súlycsoport magyar szempontból inkább Gyurkovics Ferencről szólt, aki kiváló versenyzéssel és roppant akaraterővel ezüstérmet nyert, ami hatalmas bravúr. Sajnálatos módon Kovács ügye miatt nem csak erről az ezüstéremről kell beszélnünk a 105 kilogrammosoknál.
Miután a súlyemelő versenyeken nem csak a jó eredményt elérőknek, hanem az összes versenyzőnek doppingellenőrzésen kell résztvennie, így Kovács Zoltánra is ez a sors várt. A magyar súlyemelő, aki korábban rengeteget bajlódott sérüléssel, és elég nehezen nyerte vissza formáját, majdnem négy órát töltött el a doppingellenőrzésen, ám ez a hatalmas idő sem volt elég ahhoz, hogy elégséges eredményt produkáljon. A különbség azonban annyi volt Fazekas és Kovács ügye között, hogy a súlyemelő bő egy órával az ellenőrzés után elment az olimpiai falu poliklinikájára, ám mivel már nem voltak ott az ellenőrök, elküldték a versenyzőt, hogy térjen vissza négy óra múlva, reggel 8 órakor.
Kovács ezt az előírt időben meg is tette, ám ekkor újra elküldték, hogy 11 órakor tegye tiszteletét a polikórházban, de amikor a sokadik alkalommal is visszatért, már nem akartak tőle mintát venni, hanem már csak azt közölték vele, hogy aznap délután négykor már a vizsgálóbizottság előtt kell megjelennie.
A magyar súlyemelők között az olimpián nem ez volt az első doppingügy, hiszen a 69 kilóban érdekelt Kecskés Zoltánt nem is engedték elindulni a szervezők, mivel véleményük szerint tiltott szereket szedett, de rajta kívül még hét külföldi versenyző is hasonló sorsra jutott.