A hiányzó aranytartalék

Vágólapra másolva!
2003.09.19. 21:48
Címkék
Sajnálkozhatnánk, Kolonics Györgyöt a balsors 1998 óta fél térdre kényszeríti, hiszen öt esztendeje nem szerzett világbajnoki aranyérmet, ám azóta nyert olimpiát és Európa-bajnokságot, mi több, a gainesville-i vb-ről is egy-egy ezüsttel és bronzzal tért haza. A kétszeres olimpiai és tizenkétszeres világbajnoknak tehát csupán egy apró lökésre lenne szüksége ahhoz, hogy újra a legjobb legyen, jóllehet, egyelőre maga sem tudja, mikor kaphat megint egy kis hátszelet.
Szóló kenuban nem nagyon ment Kolonics Györgynek az amerikai világbajnokságon (Fotó: Danis Barna)
Szóló kenuban nem nagyon ment Kolonics Györgynek az amerikai világbajnokságon (Fotó: Danis Barna)
Szóló kenuban nem nagyon ment Kolonics Györgynek az amerikai világbajnokságon (Fotó: Danis Barna)
Szóló kenuban nem nagyon ment Kolonics Györgynek az amerikai világbajnokságon (Fotó: Danis Barna)
Szóló kenuban nem nagyon ment Kolonics Györgynek az amerikai világbajnokságon (Fotó: Danis Barna)
Szóló kenuban nem nagyon ment Kolonics Györgynek az amerikai világbajnokságon (Fotó: Danis Barna)
– A két érem megszerzése ellenére kissé bosszankodom a vébészereplésem miatt – mondta Kolonics György. – Az idén sajnos egyesben egyetlenegyszer sem kenuztam jól: sem edzésen, sem versenyen. Márpedig ez porig rombolja a sportoló legfontosabb aranytartalékát, az önbizalmát.
– Úgy tetszett, ötszáz egyesben azért zárt a kilencedik helyen, mert érezte, hogy nincs esélye az éremre, s a fél óra múlva kezdődő párosra, vagyis az olimpiai kvalifikációra koncentrált.
– Hősiesen hangzana, ha azt mondanám, feláldoztam az egyest a két athéni kvótát jelentő párosért, de az igazság az, hogy ilyen mérsékelt teljesítményre futotta tőlem szóló kenuban. Sokáig küzdöttem, s csak az utolsó száz méteren tettem le a lapátot.
– Nem irigyli nagy riválisait, Dittmert, Opaljovot vagy Doktort? Tőlük a német, az orosz és a cseh válogatottnál senki sem várja el, hogy szétszakadjanak, és egyesben, párosban és négyesben is helytálljanak.
– Nincs miért panaszkodnom, tudniillik épp a C-2 1000 és a C-4 200 méteres számnak köszönhetem két gainesville-i érmemet. Ezzel együtt megnyugtató lehet, hogy Dittmer már áprilisban tudja, milyen számban indul majd a vébén, így speciális felkészülést végezhet. Ugyanakkor hadd mondjak ellent magamnak: tavaly épp akkor sült el a kezem, amikor az utolsó pillanatban derült ki, hogy ott lehetek a világbajnokságon. Akkor a sorozatos sérülések rám ijesztettek, és a végére összekaptam magam.
– Az idén elkerülték a sérülések. Talán ez volt a gond?
– Ugyan már! Bár elismerem, hiába klappolt minden, valamin változtatni kell. Valószínűleg visszatérek ahhoz a kenuhoz, amelyikben kétezer-egyben Európa-bajnoki címet nyertem. Egyéb változásokon is törjük a fejünket az edzőmmel, Ludasi Róberttel, de végleges elhatározásra még nem jutottunk.
– Azt elég hamar el kell döntenie, milyen számokban akar Athénban versenyezni. Netán már ezt is tudja?
– Címvédőként ötszáz egyesben mindenképp szeretnék elindulni, és a Kozmann Györggyel alkotott ezres párosunk is mind jobban tetszik. Olyannyira, hogy ebben az egységben már most benne volt a győzelem lehetősége, igaz, nálam tán senki sem tudja jobban, hogy elég, ha jövő augusztusban leszünk csúcsformában.
Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik