Gyász: Az egyetemes labdarúgás veszített Albert halálával - Schmitt Pál
„Nagyjából egyidősek vagyunk, így már fiatalon találkoztunk a tatai edzőtáborban. Tanított minket focizni – nyilatkozta az államfő, sportolóként olimpiai bajnok párbajtőröző az mr1 Kossuth Rádióban. – Mindennek örültem, ami vele kapcsolatban jó hír volt. Nagyon szép pillanat volt, amikor augusztus 20-án átadhattam neki egy magas kitüntetést. Nagyon szerettem Flórit, rendkívül szerény ember volt, igaz példakép azoknak, akik a futballt választják.”
Schmitt Pál szerint fantasztikus dolog, hogy Albert egész pályafutása alatt csak egyetlen csapatban, a Ferencvárosban szerepelt: „Nagy dolog, hogy egy ilyen híres sportoló, akit több helyről csábítanak, ott fejezi be a pályafutását, ahol elkezdte. Később az, hogy a stadion felvette az ő nevét, szinte kötelezte arra, hogy mindig ott legyen.”
Az államfő szerint Albert zsenialitását tükrözte, hogy ferencvárosi játékosként nyerte el 1967-ben az Aranylabdát: „Annak idején is sok jó futballista volt, mi is a világ élvonalába tartoztunk. Felfigyeltek rá, hogy van egy csodaember itt Magyarországon. Nem véletlenül lett Császár a beceneve, mint ahogyan a németeknél Beckenbauer kapta ezt meg, ennél nincs több vagy nagyobb.”
Albert nemcsak kiváló cseleiről, fantasztikus góljairól volt híres:
„Sohasem rúgott meg senkit, nem volt durva. Az egyetemes labdarúgás veszített azzal, hogy elment” – tette hozzá Schmitt Pál.
